A világon 3,7-3,9 millió hektáron folyik dinnyetermesztés. Ahol a klimatikus viszonyok alkalmasak a termesztésre, valamilyen típusát biztosan termesztik. Az elmaradottabb országokban rohamosan növekszik a termesztése. Európában az elmúlt 4-5 évben jelentős átrendeződések zajlottak le a termelésben, ami nagy hatással volt a piaci folyamatokra is.
Görögdinnye
A fejlett országokban a dinnyenemesítéseknek köszönhetően egyre többféle, különböző alakú, színű, méretű fajtatípus, fajta jelenik meg. Rohamosan nő a mag nélküli fajták termesztésének aránya. Az újonnan nemesített fajták magasabb cukortartalommal rendelkeznek, ezzel is ösztönözve a fogyasztást. Már nemcsak a fejlett országokban, hanem szinte a világon mindenütt korszerű hibrid fajtákat termelnek a hagyományos konstans fajták helyett. Folyamatosan javul a termelés színvonala, ezáltal a hozamok is. Így az elmúlt években jelentősebb területnövekedés nélkül is 20-30%-kal nőtt a betakarított termés mennyisége.
A fejlett országokban, így Európában is folyamatosan növekszik az oltott dinnye aránya. A dinnye mérete pár ország kivételével egyre a kisebb méretű, 3-6 kg tömegű termések felé tolódik a régebbi 7-10 kg-os termésektől.
Európa legnagyobb dinnyetermelője Spanyolország. A termőterület 20 ezer hektár körül stabilizálódott az utóbbi években. Ekkora területről évi 1,2-1,3 millió tonna dinnyét takarítanak be, melyből közel 800 ezer tonnát exportálnak, főleg az európai országokba. Az ország földrajzi adottságának köszönhetően már március elejétől meg tud jelenni a piacokon a spanyol dinnye, és egész július közepéig-végéig tud olyan mennyiséget adni, hogy a belföldi ellátás (ami körülbelül 500 ezer tonna) mellett bőven jut exportra is.
A 2005 körül elkezdődött technológiai korszerűsítésnek köszönhetően Spanyolország lett az európai dinnyepiac meghatározó szereplője. Új fajták bevezetésével, a termelőkörzetek növelésével 6-7 hónapon keresztül tudja ellátni a belföldi fogyasztást, és érdemben 5 hónapon át tud jelentős mennyiségeket exportálni. Ezzel nemcsak az exportot, hanem a belföldi fogyasztást is tudta növelni az elmúlt 10 évben.
Szükség van a termesztéstechnológia további javítására – fotó: Shutterstock
Jelentős dinnyetermesztő még Európában Olaszország, Görögország, Törökország. E három országban a belföldi fogyasztás is tekintélyes mennyiséget jelent, de Olaszország és Görögország nagyobb mennyiségeket szállít az európai piacokra a május-június időszakban. Magyarországra is rendszeresen érkezik olasz és görög származású dinnye.
A 2019-es termelői év az európai dinnyetermesztők számára közepes eredményekkel zárult. A szélsőséges időjárásnak köszönhetően több országban voltak elemi károk. A hűvösebb május és részben június nem kedvezett a fogyasztásnak sem. A spanyolok rosszabb tavaszi indulás után uralták Európa dinnyepiacát, egészen augusztus közepéig nagy mennyiséget tudtak szállítani.
Magyarországon a dinnyetermelés országos átlagot tekintve szintén közepesnek mondható volt, mert a tenyészidő folyamán több szélsőséges körülménnyel kellett megküzdeni. 2019-ben a görögdinnye termőterülete 4 800 hektár körül alakult.
Szükség van a termesztéstechnológia további javítására, a minőségi áru előállítása érdekében védjegyek bevezetésére. Ehhez termelőkörzetenként nagyobb összefogásra lenne szükség, mert csak így lehet megtartani hosszabb távon a belföldi piacokat és növelni az exportárualapot.
Sárgadinnye
A sárgadinnye termőterülete Magyarországon 450 hektár volt 2019-ben. A termelés közel 60%-ban már fóliákban történik. A termelt mennyiség 19 ezer tonna körül volt. Ezzel június közepétől szeptember végéig Magyarország „önellátó”. Még főszezonban is előfordult, hogy olasz, spanyol sárgadinnyével találkozhatunk az áruházláncok polcain. A fóliás termesztés nagyobb termésbiztonságot és jobb minőséget ad, mint a szabadföldi termesztés. Egyre nagyobb a kereslet a sárgadinnye iránt a bel- és exportpiacokon is. 2019-ben a sárgadinnye piaca kiegyensúlyozott volt, komolyabb túlkínálat nem alakult ki, inkább enyhe keresleti piac volt jellemző.
Káposztafélék, salátafélék
Ezen növényfajokhoz azok a zöldségfélék tartoznak, amelyeknek nem a termését, hanem a föld feletti részét (levelét, virágát, módosult szárát stb.) fogyasztjuk, több növénycsaládba tartozó fajok. Étkezésben e fajok helyettesítik egymást, ezért ha egyiknek nő a fogyasztás, a legtöbb esetben a másiké csökken. Jelentős fogyasztási szokásváltozások következtek be az elmúlt 1-2 évtizedben e fajok esetében. Az idesorolt zöldségfélék többségét a gazdaságos termelés szempontjából érzékenyen érinti a tapasztalt klímaváltozás.
Sok növényfaj tartozik ide, ezek közül Magyarországon nagyobb vagy kisebb mennyiségben termelt fajok: karfiol, brokkoli, bimbóskel, fejeskáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, karalábé, kínai kel stb. A különböző salátafélék: fejes saláta, jégsaláta, színes levelű saláták, endívia, ruccola stb. A lényegesebb levélzöldségek közé soroljuk még a spenótot, a sóskát, a rebarbarát.
fotó: Shutterstock
Európai viszonylatban, így Magyarországon is csökken néhány káposztaféle termesztése (fejeskáposzta, kínai kel), míg növekvő tendenciát mutat a bimbóskel, brokkoli és a vöröskáposzta, egyes országokban a karalábé. Az északabbra fekvő országokban növekszik a karfiol termesztése is, nálunk főleg a nyári időszakban csökken a termőterülete. A fejletlenebb országokban a tárolt káposztafélék reneszánszukat élik, mert télen biztonságos, olcsó vitaminforráshoz juttatja a fogyasztókat.
A globalizáció miatt télen is kaphatóak – sok esetben importból származó – melegigényes növényfajok (paprikafélék, paradicsom, uborka). Ez a lehetőség a fogyasztók egy bizonyos körénél visszaszorította a káposztafélék fogyasztását. Azon fajok iránt, amelyeket nagyobb mennyiségben lehet felhasználni fagyasztott, félkész salátamixek készítésénél, folyamatosan nő a kereslet (karfiol, brokkoli, bimbóskel, vöröskáposzta, különböző salátafélék).
A káposztaféléknél a legnagyobb termelők és egyben a fogyasztók is a nagy lélekszámú országok. Ilyen Kína, India, Indonézia, Oroszország, Ukrajna. A nagy tömegű káposztafélék exportja nem jellemző, legfeljebb csak a környező országokba. Az elérhető viszonylag alacsony ár és a magas fuvarköltségek miatt nem teszik gazdaságossá. Talán ez alól kivételek a kora tavasszal hajtatott berendezésekből származó termékek. Minden ország próbál „berendezkedni” az önellátásra a tömegtermékeknek számító fajoknál (fejeskáposzta, kelkáposzta, kínai kel). Európában a legjelentősebb káposztaféléket termelő országok: Oroszország (közel 120 ezer hektár), Ukrajna (75 ezer hektár), Románia (70 ezer hektár), Lengyelország (27-30 ezer hektár). Jelentős termelőnek számítanak még Olaszország és Németország.
Magyarországon 2019-ben 3 500 hektáron termesztettek káposztaféléket, ebből nagyságrendileg 510 hektáron fólia alatt. A megtermelt mennyiség fóliákban 34 ezer tonna, míg szabadföldön 86 ezer tonna, összesen 120 ezer tonna volt. A termőterület tovább csökkent. Ennek hátterében a fogyasztási szokások változása, piaci okok, tárolási és munkaerőgondok állnak. Egyes fajok termesztését negatívan érinti a klímaváltozás is, ilyen például a karfiol. Az évenkénti termelési kedv is elég hullámzó, főleg az előző év termesztési sikere és a piaci árak vannak legnagyobb hatással a termesztés volumenére. A klímaváltozás a zöldségfajok közül a káposztafélék termesztését nehezítette meg a legjobban. A nemesítők törekednek arra, hogy olyan új fajtákat állítsanak elő, melyek jobban alkalmazkodnak a melegebb, szárazabb klímához, több betegségnek és kártevőnek ellenállnak.
A 2019-es termelői év a káposztatermesztés szempontjából jó évnek mondható. Elég sok növényvédelmi probléma jelentkezett az év folyamán, mely jelentős költségnövekedést eredményezett. A profi termelők azonban, akiknek sikerült betartani a szigorú termesztechnológiát, jó hozamokat, minőséget értek el.
Gyökérzöldségek
Gyökérzöldségek, melyeknél a karógyökér és egyéb föld alatti és feletti szervek megvastagodása útján úgynevezett répatest képződik, mely emberi fogyasztásra alkalmas, kifejezetten erre a célra termesztik. Több különböző növényrendszertani családba tartozó faj tartozik a gyökérzöldségek közé. Fontossági sorrendben ezek a sárgarépa, petrezselyem, zeller, pasztinák, cékla, retek, fekete gyökér.
Ezek közül többet Magyarországon kisebb felületen hajtatnak is, főleg helyi piacokon történő értékesítésre. Egy-egy növényfaj esetében – a termesztés célját tekintve – rendkívül eltérőek a hozamok. A legtöbb gyökérzöldség iránt egész évben folyamatosan nő a kereslet. A fogyasztás folyamatos növekedést mutat, nemcsak a frisspiaci, de a feldolgozott, félkész termékek, salátamixek szegmensében is.
Sárgarépa
Világviszonylatban 1,2 millió hektáron termesztenek sárgarépát, ebből Kína több mint egyharmaddal részesedik. Jelentős termelő még Oroszország és az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország.
A sárgarépa termesztése folyamatosan növekszik a világ minden táján. Megfigyelhető, hogy nem a területi növekedés számottevő. A terület inkább stagnál vagy enyhén csökken, azonban a korszerű termesztéstechnológiák terjedésének köszönhetően a hozamok növekednek. A fogyasztás a feldolgozott termékek irányába (salátamixek, ivólé stb.) tolódik. A feldolgozóipari alapanyag előállításánál nagyobb hozamra képes fajtákat termelnek, ami tovább növeli a betakarított termés összes mennyiségét is.
Az új termesztéstechnológiáknak és a korszerű fajtáknak köszönhetően egész szezonban (május-október között) lehet friss sárgarépát vásárolni. 2019-ben Magyarországon enyhén nőtt a sárgarépa termőterülete, közel 1 600 hektár volt. Hajtatásban némi csökkenés következett be, körülbelül 70 hektáron termesztették, főleg a munkaerőgondok és a konkurens olasz import miatt csökkent a termelési kedv. Az időjárás meghatározó a termesztés sikerében.
2019-ben hajtatásban 1,5 ezer tonna, míg szabadföldön 68,5 ezer tonna sárgarépa termett. Ez a mennyiség egy átlagos évnek felel meg. A piac és így az árak is elfogadhatóak voltak. A jó termelési színvonalon dolgozó, magas hozamokat és jó minőséget elért termelők összességében jó évet zártak.
A sárgarépa termesztése folyamatosan növekszik a világ minden táján – fotó: Shutterstock
Cékla
Az utóbbi években egyre keresettebb cikké vált, felértékelődött az egészséges táplálkozásban betöltött szerepe. A fogyasztói szokásokhoz a termesztéstechnológia is alkalmazkodott.
Friss céklát egész szezonban (május-november) lehet vásárolni. Kisebb területen elkezdték hajtani is, hogy a frisspiaci szezont meg lehessen hosszabbítani. Szabadföldi termeléshez a cékla vetése legkorábban március közepétől lehetséges. Így május elején-közepén már 3-5 cm gumójú, frisspiaci céklát lehet betakarítani. Már nemcsak a hagyományos vörös színű fajtákat termesztik, hanem a sárga és fehér változatokat is.
Tenyészidőben a termesztés célját tekintve a vetéseket március közepétől egész június végéig lehet végezni, így egyes fajták alkalmasak másodvetésre is. A feldolgozók a 10-15 cm átmérőjű céklákat kedvelik. Magyarországon a céklának nincs önálló termelési körzete, főleg káposztafélékkel, egyéb gyökérzöldségekkel, hagymafélékkel, burgonyával termesztik együtt. Jól beleillik a vetésforgóba, mert más rendszertani családba tartozik, így eltérőek a kórokozói és kártevői.
A termelés precíz technológiát igényel, csak öntözött körülmények között termeszthető sikeresen. A helyes öntözési és tápanyag-utánpótlási gyakorlat nagy mértékben befolyásolja a hozamot és a minőséget (beltartalmi értékeket).
A céklának a többi termesztett zöldségfajhoz viszonyítva kevesebb kórokozója és kártevője van.
Hagymafélék
Magyarországon a vöröshagymát egyéves tavaszi vetésű, áttelelő őszi vetésű és kétéves dughagymás kultúraként is termesztjük. Ezek összesített területe Magyarországon 2019-ben 1 610 hektár volt. Ezen kívül frisspiaci célra 200 hektáron szabadföldön és 30 hektáron hajtatásban csemegehagyma-termesztés is folyik. Egyre népszerűbb a póréhagyma termesztése is, területe 70-80 hektár. Fokhagymát 980 hektáron (őszi és tavaszi együtt) termesztettek Magyarországon 2019-ben.
Vöröshagyma
Európában évente átlagosan 6,5-7 millió tonna vöröshagymát termesztenek. A két legnagyobb termelő és egyben exportáló ország Spanyolország 1,6-1,7 millió tonnával és Hollandia 1,3-1,4 millió tonnával. Jelentős termelő még Lengyelország (0,5-0,6 millió tonna) és Németország (0,5 millió tonna).
A főbb hagymatermelő országokban a tavaszi indítású egyéves termesztést részesítik előnyben, ez adja a termelt mennyiség nagyobb részét. Törekednek az egységes méretre, mely a legtöbb országban 40-70 mm közötti. Ezt a méretet lehet a legkönnyebben és a legjobb áron értékesíteni.
Sok európai országban a hagyma jelentős részét még öntözés nélkül termesztik. Ezért is voltak 2018-ban nagyok a termésveszteségek az egész Európát sújtó rendkívüli aszály miatt. A 2019-es termelői év a vöröshagyma szempontjából átlagos évnek tekinthető Európában, így Magyarországon is.
A hagymafélék fogyasztása, köszönhetően a széles felhasználási lehetőségeknek, dinamikusan növekszik az egész világon, így Magyarországon is. A legtöbb hagymaféle termesztése nálunk nyertese lehet a klímaváltozásnak a kor követelményeinek megfelelő korszerű termesztéstechnológia mellett.
Nagymagvú zöldségek
A nagymagvú zöldségek közé tartozik a hazánkban a legnagyobb területen termelt csemegekukorica és zöldborsó, valamint a babfélék.
Csemegekukorica
A csemegekukorica ízét elsősorban a benne lévő cukortartalom határozza meg, amely zsenge, úgynevezett tejes érés állapotában a legmagasabb. A piaci trendeket követve az elmúlt években fokozatosan terjedtek el a szuperédes fajták, melyek mára már nálunk is meghatározóak a termesztésben. A csemegekukoricát felhasználhatjuk főzve köretnek, más zöldségekkel együtt savanyúságnak, de különböző salátáknak is igen kedvelt alkotóeleme. A vásárlók leggyakrabban konzerv formában találkozhatnak vele a kiskereskedelmi kínálatban, de egyre kedveltebb az előfőzött, vákuum csomagolt kukorica is.
A csemegekukorica tápértéke nagy, kitűnő ízanyagai mellett sok energiát is szolgáltat. Nagy mennyiségben tartalmaz fehérjét, szénhidrátot és C- vitamint, illetve nagy a vas-, foszfor- és mésztartalma is. Számottevő mennyiségű karotint is tartalmaz.
A világon 1-1,1 millió hektáron termesztik. A technológiai korszerűsítésnek köszönhetően folyamatosan nőnek a hozamok. A világ legnagyobb termelői az Egyesült Államok, Kína és Thaiföld, valamint az Európai Unió tagországai közül Magyarország és Franciaország. Lengyelország az utóbbi években egyre nagyobb területen termelve az uniós rangsor harmadik helyén szerepel.
A hozam függ a fajtatípustól, a termesztéstechnológiától és az időjárási viszonyoktól, ezért világviszonylatban nagy a szórás a termésátlagokat tekintve. A legnagyobb fajlagos hozamok az Egyesült Államokban és az Európai Unió tagországaiban vannak. Utóbbiak közül is kiemelkedő Franciaország, ahol nagy fokú a termésbiztonsága és magasak a hozamok.
Magyarország Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője és -exportőre. 2019-ben több mint 300 ezer tonna készterméket szállítottunk a világ minden részébe.
Hazánk kitűnő klimatikus- és talajadottságokkal rendelkezik, és a legtöbb helyen az öntözővíz is rendelkezésre áll a csemegekukorica sikeres termesztéséhez. A csemegekukorica versenyképes termesztése csak korszerű technológiai szint mellett lehetséges. A termesztés szinte teljes mértékben gépesíthető, a faj jól beilleszthető a vetésforgóba, növényvédelme és tápanyag-utánpótlása is megoldott.
Zöldborsó
A világon 1 millió hektáron termesztenek zöldborsót. Az Európán kívüli országok közül a legnagyobb termelők: Kína, India, Egyesült Államok, Kenya, Algéria, Peru, Marokkó. A zöldborsó a világ legtöbb országában az egyik legfontosabb fehérjeforrás. Nem véletlen, hogy a nagy lélekszámú országokban jelentős a borsó termelése. Rövid tenyészideje miatt a legtöbb országban legalább egy évszakban eredményesen termeszthető. A legtöbb ország statisztikájában nincs különválasztva a zöldborsó és a szárazborsó termelése, ami a hozamok összehasonlítását teszi nehézkessé. A szárazborsó nem kíván feldolgozást, szárítás után könnyen tárolható, súlya azonban csak 55-60 százaléka a betakarított borsónak.
Az Európai Unió termelése több év átlagában megközelítőleg 1,5 millió tonna. A két legnagyobb termelő Franciaország és az Egyesült Királyság, 300-350 ezer tonna körüli mennyiségekkel. Nagyobb termelőnek számít még Belgium is. A borsó termesztésében világviszonylatban enyhe növekedés várható, különösen a fejlődő országokban. Európában az elmúlt években enyhén csökkent a kereslet és a fogyasztás.
Magyarországon az elmúlt években 20-21 ezer hektáron termesztettek borsót, ebből 2,5-3 ezer hektárt szárazborsóként, a többit zöldborsóként takarították be. A korai zöldborsó után gyakori a másodvetésű növények termesztése, általában csemegekukorica, de lehet egyéb zöldségnövény is. Az elmúlt két év időjárás szempontjából nem kedvezett a zöldborsótermesztésnek.
Az elmúlt két év időjárás szempontjából nem kedvezett a zöldborsótermesztésnek – fotó: Shutterstock
Babfélék termesztése
A világon körülbelül 900-950 ezer hektáron termelnek különféle babféléket, mely lehet a zöldborsóhoz hasonlóan zöldbab vagy szárazbab. A termesztés inkább a fejlődő országokban növekszik, mert a babfélék fehérjékben rendkívül gazdagok, viszonylag olcsó az előállításuk, így kulcsszerepük van a lakosság élelmezésében. A fejlett országokban a termelés stagnál.
A legnagyobb termelő országok Kína, Indonézia és Törökország. A déli és fejlődő országokban inkább a szárazbab termesztése terjedt el. Európában körülbelül 120 ezer hektáron termesztenek babféléket, a legnagyobb termelő Spanyolország.
Magyarországon a termőterület 2019-ben sem változott érdemben az elmúlt évekhez képest, 2 500 hektár volt. A babot termesztők döntő többsége, közel 90 százaléka korszerű technológiával termel, így kicsi az évek közötti termésingadozás is. Még a szélsőségesnek mondható 2019-es évi időjárás mellett is hozták a tervezett hozamokat, összesen 24 000 tonnát takarítottak be.
A termesztést lehet főnövényként és másodnövényként is végezni, rendkívül jó előveteménynek számít. A hazai termesztésben van tartalék, lehetne növelni a területet és a mennyiségeket, különösen a szárazbab esetében. Jelenleg a magyar szárazbab fogyasztás 50-60 százaléka importból származik.
Egyéb zöldségfajok
Fenti fajok mellett még nagyon sok egyéb zöldségféle termesztése folyik Magyarországon kisebb-nagyobb felületen. Ebből is látszik, hogy mennyire széles skálájú a hazai zöldségtermesztés.
Bővebb ismertető olvasható minderről a Fruitveb cikkében ITT és ITT.
