Idén a tavalyi – közepesnek tekinthető, 62-65 ezer tonna körüli – termésnél jóval alacsonyabb mennyiség várható, aminek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő. A virágzás jó vagy kifejezetten jó volt, ami akár nagyon jó termést is lehetővé tett volna, tavasszal azonban 15-18 alkalommal volt éjszakai fagy, március közepétől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a hazai gyümölcsültetvényeket – írja a FruitVeb.
Ezek közül több is olyan mértékű lehűlést hozott, ami önmagában külön-külön is jelentős károkat okozott volna, de így a hatásuk összeadódott. Minden termőhely, minden fajta minden érzékeny fenológiai fázisban elszenvedett egy vagy több erős fagyhatást. A jelentős virág- és gyümölcskárokon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontotta a megmaradó virágok termékenyülését, illetve a gyümölcsök kötődését.A virágzást követően, májusban megérkező kisebb csapadékok mellett is az átlagosnál hűvösebb és borult, fényszegény időjárás volt a domináns. Ennek következtében az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami nagymértékű természetes tisztuló hullást eredményezett. Ezt követően a május közepi fagyok nagyon komoly sérüléseket okoztak a kis gyümölcsökben, ami május második és június első felében további nagyon erős gyümölcshullást indukált. Ez a késői fagyhatás jelentősen rontotta az egyébként sem jó terméskilátásokat. A negatív időjárási hatások tehát alapvetően meghatározták a termésmennyiséget.
Magyarország piaci részesedése az Európai Unióban 4-5 százalék, amivel nem lehet piacmeghatározó – fotó: Shutterstock
A pontos mennyiségi becslést nehezíti, hogy termőtájanként és termesztőkörzetenként, sőt egy-egy ültetvényen belül is nagyon változó a kép, ráadásul sok az olyan ültetvény, ahol egyáltalán nincs szüretelhető termés. A tavalyi közepes terméshez viszonyítva annak körülbelül harmada, jó esetben fele van a fákon.
Mindezek alapján az idei évben 23-32 ezer tonna közötti szilvatermés prognosztizálható Magyarországon, amivel alulmúljuk az elmúlt húsz év leggyengébb termését is.
Jelenleg nem lehet kiszámítani, hogy az alacsony termésterhelés miatti egyedi gyümölcsméret-, illetve gyümölcstömeg-növekedés milyen mértékben kompenzálja a kieső darabszámot, bár a fentiekben jelzetteknél sokkal jobb termésre még e körülmények pozitív alakulása esetén sem lehet számítani.
A szilvaszezon a korábban érő, dél- és közép-magyarországi termőhelyeken a legkorábbi fajtákkal július első dekádjában kezdetét vette, azonban éppen a korábbi termőhelyek korai fajtáit ért nagyon erős fagykárok miatt még nagyon kis mennyiségek mozognak a piacon. A frisspiaci szilva termelői ára jelenleg meglehetősen magas szinten, a nettó 200-250 Ft/kg tartományban mozog.
Az Európai Unióban jelenleg 160 ezer hektáron termelnek szilvát. A termőterület nagyon jelentősen csökkent, az ezredfordulón még 250 ezer hektárhoz közelített. A betakarított termés mennyisége az elmúlt években 1,3-1,5 millió tonna között ingadozik (átlagosan 1,4 millió tonna), és a termőterület drasztikus csökkenése ellenére nem mutat érdemi változást, vagyis a termelési színvonal jelentősen emelkedett.
Magyarország piaci részesedése az Európai Unióban 4-5 százalék, amivel nem lehet piacmeghatározó. Európa legnagyobb (EU-n kívüli) szilvatermelője Szerbia, átlagosan 400-500 ezer tonna szilvát állít elő évente, amivel képes egyes években jelentős túlkínálatot és nyomott árakat előidézni.
A hazai szilvatermés körülbelül 75-80 százaléka a belföldi piacon kerül értékesítésre, mintegy 20-25 százalékát pedig exportáljuk.
A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, 1,3 kg/fő körüli, de emellett jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában.
Az aszalt szilvából 900-1100 tonna közé tehető az importunk, melynek döntő többségét (90 százalékát) Chiléből szerezzük be. Az exportunk 200-400 tonna, melynek döntően Szlovákia és Szlovénia a célországa. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőttexportunk.
