A Sonline munkatársa Kiskorpádon keresett fel szamócatermelőket, itt, illetve Csökölyben, Mezőcsokonyán, Rinyakovácsiban és Somogysárdon összpontosul a somogyi termelés.
Blinczkiné Bencs Mónika családjával huszonhárom éve foglalkozik szamócatermesztéssel Kiskorpádon. Mint elmondta, anno kétezer tővel indultak, jelenleg 80 ezres az állomány – tavaly még 120 ezer volt, de a jégeső letarolta az ültetvény egy részét. Most minimális állami segítséggel és saját forrásból próbálták helyreállítani a sérült fóliasátrakat.
„Tavaly októberben ültettük bele a spanyol és olasz palántákat, de az egyik fóliánkat a februári szél teljesen tönkretette. Mire rá tudtuk a vázra húzni újra a fóliát, addigra megfáztak a növények, nem tudom mi lesz belőlük – panaszolta Blinczkiné Bencs Mónika."
Elmondta, egyelőre naponta 5-10 kilónyi epret tudnak szedni, nagy szükség volna tartós napsütésre, ez ugyanis elengedhetetlen a termés színeződéséhez. Azt is hozzátette: most 2000 és 4000 forint közötti áron tudják eladni a gyümölcs kilóját, nehezíti helyzetüket, hogy a hazai piacon görög szamóca is jelen van. Ennél olcsóbban azonban semmiképp nem tudják adni, mert a termeléshez használt anyagok ára 50 és 300 százalék közti mértékben emelkedett.
Ha nem csúszik össze a hidegfóliás és a szabadföldi állományok szedése, a hazai termesztők jó idényt zárhatnak – fotó: Pixabay
Szabadföldi ültetvényeiken körülbelül júniusban érik be a szamóca.
Nezdei Sándorné csökölyi fóliósátrában huszonötezer palánta díszlik, de a februári szél itt is kárt okozott. Mivel a szakadt fóliát akkor hirtelenjében nem tudták lecserélni, fátyolfóliával próbálták védeni a hidegtől a növényeket. Hamarosan kiderül, mennyire sikeresen.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint hazánkban 550 hektáron foglalkoznak szamócatermesztéssel, s évente átlagosan 8–10 ezer tonna gyümölcs terem. A legnagyobb termőterületek Bács-Kiskun, Pest, Csongrád, Győr-Moson-Sopron, valamint Somogy vármegyében találhatók.
A Fruitveb tájékoztatása szerint a magyar szamóca minősége az idén kifejezetten jó, még az import mellett is nagy a kereslet, olyannyira, hogy egyértelműen keresleti piac alakult ki. A termelési költségek emelkedése ellenére a hazai termelők tartják a minőséget, és erre a jó kondícióban lévő állományok miatt az idén vélhetően a továbbiakban sem lehet majd panasz.
A fajtaválasztásnál nem a minél hosszabb hosszú pulton tarthatóság, hanem a zamat a fő szempont – fotó: Pixabay
A sikeres telepítési pályázatok miatt több új szamócaültetvény is létesült, viszont ezek elsősorban ipari feldolgozásra termelnek majd, ami azt jelenti, hogy az innen származó termés nem fogja agyonnyomni a frisspiacot. A hazai termesztésben továbbra is a kifejezetten jó ízű Clery, Joly és Asia fajták dominálnak, mivel a magyar szamócaexport volumene marginális (mindössze évi 50-80 tonna), ezért a fajtaválasztásnál nem a minél hosszabb hosszú pulton tarthatóság, hanem a zamat a fő szempont. A tavalyi szezon az átlagosnál valamivel kisebb, nagyságrendileg 5000 tonna körüli termést hozott kifejezetten alacsony értékesítési árak mellett.
A nemzetközi piaci helyzet alakulása miatt remélhetőleg az évi 3500 tonna körüli import kevésbé lesz meghatározó, és ha az időjárás csak lassan melegszik fel, vagyis nem csúszik össze a hidegfóliás és a szabadföldi állományok szedése, a hazai termesztők jó idényt zárhatnak.
