Both Gyula neve ismerősen cseng a vasi gazdálkodók számára: az idén 25 éves Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Vármegyei Területi Szervezetének alelnöke (8 évig volt elnöke), aki 40 évet töltött el a növényvédelemben. Nyugdíjba vonulásakor kérdeztük az elért eredményeiről, a hazánkat fenyegető, még alig ismert kártevőkről, és nem utolsó sorban a kamara körül kialakult botrányról.
|
Agroinform: Melyik kitüntetésre, elismerésre, eredményre a legbüszkébb?
Both Gyula: Talán arra, amit a dísznövénykertészetben el tudtam érni a növényvédelem terén, ezt a területet, mondhatjuk, hogy én karoltam fel. Most is rengeteg kísérletben veszek részt, segítve ezzel az ágazatot. A dísznövénykertészet sajnos kicsit elhanyagolt szegmense a mezőgazdaságnak, mert nem 100 ezer hektárokban kell gondolkodni, így a növényvédő szer gyártók és forgalmazók sem kifejezetten látnak benne fantáziát. (Azt viszont fontos tudni, hogy a hektáronként előállított érték többszöröse is lehet más ágazatokhoz viszonyítva.)
A dísznövénykertészet rendkívül érzékeny ágazat, sok olyan kártevő érkezik az országba dísznövényekkel, amelyek azután jelentős gazdasági kárt okozhatnak az agrárium más területein is, így nem lehet eltekinteni a kártevők megjelenésének monitorozásától, és a védekezési stratégiák kialakításától és a megfelelő tájékoztatásról.
Both Gyula 40 évet töltött el a növényvédelemben – Fotó: Mester Károlyné
Milyen kártevők, betegségek megjelenésére számíthatunk?
Az állati kártevők, bár feltűnőek és bosszantóak (pl. poloskák, nyugati dióburok-fúrólégy, meztelencsigák), mégsem a legveszélyesebbek, mert azok ellen még van esély hatékonyan védekezni pl. rovarölő szerekkel vagy csigaölő szerekkel. Ezzel szemben egyes baktériumfajok ellen nagyon nehéz védekezni. A Xylella fastidiosa elnevezésű baktérium a faszöveti edénynyalábokban gyorsan terjeszkedve lezárja a fatestben a víz és a tápanyag áramlását, ezért hatalmas pusztítást okozhat. Jellegzetes tünetek figyelhetőek meg a fertőzéskor: a levélszél perzselődése, levélhervadás, ágszáradás, elhalás, törpülés, súlyos fertőzéskor fapusztulás. Az olasz olívaültetvényeken már felbecsülhetetlen károkat okozott, csak idő kérdése, hogy a hazai gyümölcsösöket és szőlőültetvényeket is elkezdje tizedelni. A kamarának nagy felelőssége van abban, hogy megfelelően tájékoztatja-e a lakosságot, a gazdákat a betegségről és az ellene való védekezésről vagy akár a megelőzésről.
Bár a rovarok esetében könnyebb lesz kitalálni a védekezés módját, nagy feladat előtt állunk ezekkel a kártevőkkel szemben:
- A smaragd kőris kéregrontó bogár Amerikában és Oroszországban már elpusztította a kőrisfákat, és ez nálunk is nagy gond lesz, hiszen rengeteg kőris van a falvakban, városokban.
- A fenyőrontó fonálféreg vagy a Soproni Egyetem által izolált gombafajok is óriási károkat vetítenek előre. Az erdei és kertészeti növényállomány nincs biztonságban!
- Egyre több poloskafaj található az országban, talán nincs is olyan ember Magyarországon, akinek ez ne tűnt volna fel. Van olyan, már megjelent poloskafaj, amely várhatóan a rododendronokat fogja pusztítani, egyenlőre a babérhangát eszegeti.
- A japán cserebogár, amely szinte minden növényt elfogyaszt, Olaszország felől közelít hazánkba.
A puszpángok hazai kipusztulása kiváló példa arra, miért lett volna fontos a megfelelő tájékoztatás. A selyemfényű puszpángmoly rettenetes károkat okozott a hazai puszpángállományban. Megoldható lett volna a probléma, de nem költöttünk az ellene való védekezésre, nem volt megfelelő tájékoztatás róla, nem beszéltünk eleget a csapdákról.
Smaragd kőris kéregrontó bogár (Agrilus planipennis) – Fotó: Shutterstock
Pedig vannak jó példák: 5 hektár puszpángültetvényt 2 fénycsapdával tudott megvédeni a tulajdonos. A tájékoztatás viszont kimerült a rémhírkeltésben, így a megoldás nem jutott el a lakossághoz.
Ugyanez volt a helyzet a tujákban a boróka tarka-díszbogár pusztításával.
A kamara egyik legfontosabb feladata a hiteles tájékoztatás lenne, de sajnos egy olyan botrány, ami legutóbb kitört a kamara körül, nehezíti a feladatellátást, és csökkenti a kamarába vetett bizalmat.
Miről szólt a botrány? Miért marasztalta el a Gazdasági Versenyhivatal a kamarát?
Komoly visszaélésre derült fény a permetezőgépek felülvizsgálata kapcsán, a Gazdasági Versenyhivatal, a kötelező növényvédő gép felülvizsgálati tevékenységgel kapcsolatos árak meghatározására vonatkozó kikötések révén a piac felosztására és az árak rögzítésére irányuló versenykorlátozó célú jogsértést tapasztalt, amely a kamarára vonatkozó jogszabály szigorításához vezetett.
Teljesen jogosnak tartom az eljárást, sőt, megnyugtató, hogy valóban figyeli valaki az érdekvédelmi szervezetek (és azok gazdasági vállalkozásainak) működését, ez így van rendjén. De a lényeget ettől függetlenül nem lehet szem elől téveszteni: a növényvédősök és a kamara rendkívül fontos szolgálatot tesznek a társadalomnak. A feladatuk jelentősége a klímaváltozással és a globalizációval, a felgyorsult közlekedéssel csak tovább nő, hiszen évről évre olyan kártevők és kórokozók kerülnek be az országba, amelyek kártételét a jövőre nézve azért meg tudjuk becsülni, de alapos felkészülés nélkül csak kapkodás lesz a vége, kevés sikerrel.
A növényvédős szakma azonban nem kapja meg a kellő figyelmet, a lakosság és a gazdák pedig nem igénylik a szaktanácsot, beérik a receptgyárak által kiadott receptekkel.
Régóta felszínen lévő probléma, hogy nem eléggé megbecsült a növényvédelmi szakma. Ez miért van így? Mi lehet az Ön szerint, ami változtathatna ezen?
Egyrészt a növényvédelem is kezd elmenni abba az irányba, hogy "mindenki ért hozzá", legutóbb pl. egy receptes honlap írt arról, hogy milyen növényfajt ajánl a tuja helyett növényvédelmi szempontból.
Így néz ki egy olívaültetvény, melyet a Xylella fastidiosa baktérium fertőzött meg – Fotó: Shutterstock
Másrészt laikusok számára a növényvédelem még mindig egyenlő a méregszórással. Ez az érdekvédelmi szervezetek, így a kamara hibája is, hiszen valószínűleg ezek a szervezetek sem tesznek meg mindent a felvilágosításért.
Szemléletes példa a felvilágosítás hiányáról: a lakosság jó része inkább a növényvédő szerek maradványaitól tart, nem a gombatoxinoktól. Pedig Magyarországon a szermaradvány nagyon kevés problémát okoz, mondhatjuk, hogy egészen jól betartjuk a szabályokat (mikor lehet kijuttatni, mikor lehet betakarítani, stb.). A gabonában lévő toxinok azonban kifejezetten veszélyesek az egészségre, de sajnos a vizsgált minták jó részében határérték felett van a toxintartalom.
Megfelelő növényvédelmi munkával azonban egyszerűen szint alatt tartható.
Tehát igaz, hogy a növényvédő szerek felhasználása jelenthet kockázatot, de mivel e téren szigorú az ellenőrzés, több valós veszélyt jelentenek a korokozók miatti toxinok vagy éppen a poloskák testnedvei, amelyeket szinte lehetetlen eltávolítani a mezőgazdasági terményekről.
Ami pedig ki fogja kényszeríteni a változást: ha nem védekezünk a kártevők és kórokozók ellen, akkor veszélyben vannak a gyerekeink, az élelmiszereink. Ez a 21. század velejárója. A klímaváltozás, a globalizáció és nem mellesleg az EU-tagságunk, amely miatt nem korlátozhatjuk a beáramló árukat, azt eredményezi, hogy villámgyorsan kell megoldást találunk teljesen ismeretlen betegségek, kártevők megállítására.
A dísznövénykertészetben kiemelten fontos a kártevők előrejelzése, mert a többi mezőgazdasági ágazatban is jelentős károkat okozó kártevők, kórokozók kerülhetnek be Magyarországra – Fotó: Shutterstock
A növényvédős társadalomnak fel kell készülni ezeknek a kártevőknek az azonosítására, izolálására, és hogy hogyan lehet ellenük védekezni. A lakosság pedig nem szabad, hogy beérje egy recepttel, hanem igen is tájékozódniuk kellene annak érdekében, hogy meg tudjuk őrizni kultúrnövényeinket, és ez által a megszokott élelmiszereinket. Vannak olyan országok, ahol a rovarok kártétele miatt már szinte csak olyan genetikailag módosított növényfajtákat termesztenek, amelyeket azért nem károsítanak a rovarok, mert egyszerűen elpusztulnak a növény elfogyasztása után. Szerintem nekünk egyelőre nem ebbe az irányba kellene elmenni, hanem a NAK-kal közösen elismerten jól működő előrejelzési rendszerünket és a védekezés módjait kellene jobban megismertetni a lakossággal és a gazdálkodókkal.