A burgonya nem tekinthető fehérjenövénynek, mivel csupán 2 százalék fehérjét tartalmaz. Legalábbis eddig így volt.
Az izraeli ReaGenics startup – a szabadtéri termesztés helyett – a növényi szöveteket beltérben termeszti, cukrokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal és egyéb tápanyagokkal táplált bioreaktorokban.
A szövettenyésztés útján szaporított fajtáknál a fehérjetartalmat már 31 százalékra sikerült növelni, sőt az akár a 40 százalékot is elérheti (génmódosítás nélkül).
Bár a zárt térben történő szövettenyésztés nagyobb ráfordítást és precizitást igényel, de miért használjunk nagy kiterjedésű mezőgazdasági területet, vizet és energiát felnőtt növények termesztésére, ha ugyanazt az értéket reaktorokban, az egyre kevésbé kiszámítható időjárási kockázatoktól függetlenül is előállíthatjuk? – teszi fel a kérdést a startup.
Dr. Michael Kagan, a ReaGenics munkatársa szerint a növényi sejtkultúra biztosíthatja a botanikai anyagok folyamatos ellátását, kiiktatva a klímaváltozás, a politikai instabilitás, a hamisítás és a fertőzések kockázatait, gondosan ellenőrzött körülmények között és peszticidek nélkül. Arra azonban oda kell figyelni, hogy nem minden burgonyafajta szaporítható szövettenyésztéssel.
Az így előállatott fehérjék nemzetközi piacán jelentős szerepet játszik a „Solanic" fehérjét gyártó, francia Avebe, valamint a brit Branston vállalat. Tekintettel arra, hogy a burgonyafehérje közel áll az állati fehérjékhez, a szövettenyészéssel termesztett burgonya a fehérjeellátás egyik alapnövénye lehet, különösen az akut alultápláltságban szenvedők részére.
Forrás: agfundernews.com