Hazánkban az öntözött területek aránya a burgonya esetében is eléri azt a százalékot, amivel már a hazai termék felveheti a versenyt a külföldről beáramló burgonyával szemben. Ennek ellenére a gazdálkodók egy része a termelés helyett inkább külföldről szerezné be a burgonyát, ami a szakértő szerint olyan gondolat, ami nem vezet sehová.
Dr. Polgár Zsolt, a Keszthelyi Burgonyakutató Központ igazgatója a novenyvedoszer.hu kérdésére elmondta, hogy nem az éghajlati tényezőkkel van a legnagyobb probléma, hanem a közgazdasági környezettel: annyira szervezetlen az ágazat, hogy mindenki egyénileg próbálja továbbra is elképzelni az életét.
Nem az éghajlati tényezőkkel van a legnagyobb probléma – fotó: pixabay.com
Egységesen kellene fellépni a multinacionális cégekkel szemben
Véleménye szerint ez már több évtizede létező gyakorlat, ezért az összefogásra ezután sem mutatkozik túl sok lehetőség vagy hajlandóság. Egységesen kellene fellépni azokkal a multinacionális cégekkel szemben, amelyek csaknem száz százalékban elveszik az étkezési burgonya kistermelői forgalmazásának a lehetőségét. Egységes mennyiség és minőség nélkül lehetetlen fellépni velük szemben.
Javában tart egyébként a burgonya betakarítása. Idén átlagos terméssel számolhatnak a gazdák, ám ma már csak annak érdemes burgonyatermesztéssel foglalkozni, aki öntözőrendszert használ. Bár a kiskertek száma csökkent az elmúlt évek alatt, a házi kertekben a burgonyát még mindig sokan termesztik
– mondta az igazgató.
Öntözés nélkül óriási kockázatot jelent burgonyát termeszteni
A termelők panaszkodnak az időjárási viszontagságokra, ennek ellenére burgonyából az idén nem lesz nagyon rossz a termés, hanem átlagosra lehet számítani, ez viszont a hazai igényeket továbbra sem szolgálja ki. Nagyon csapadékos és hűvös volt a tavasz, a májusi idő kedvezett a burgonyavész kórokozójának, ezért akik a növényvédelemben nem voltak elég elővigyázatosak, azokat már a tenyészidőszak elején jelentős kár érhette.
Ezt követően az ország különböző tájain rendkívül egyenetlen volt a csapadékeloszlás, ezért újra bebizonyosodott, hogy öntözés nélkül óriási kockázatot jelent burgonyát termeszteni, akár vető-, akár étkezési burgonyáról van is szó.
Aki ebbe nem tud befektetni, az jobb, hogy ha abbahagyja a termesztést, mert gazdaságtalanná válik a munka. A nyári időszakban volt két-három hetes olyan periódus, amikor öntözés nélkül a burgonya teljesen leállt a fejlődésben és után jöttek a nagyobb csapadékos időszakok, amelyek stresszként érték a növényt, mert egyik pillanatban nem fejlődött, a másik pillanatban gyorsan növekedett. Vannak olyan nyugat-európai fajták, amelyek kimondottanérzékenyek erre a stresszre, amely a végtermékben alaktalan és formátlan burgonyában mutatkozik meg
– foglalta össze Polgár Zsolt.
Burgonyából az idén nem lesz nagyon rossz a termés, hanem átlagosra lehet számítani – fotó: pixabay.com
A hazai viszonyok közé leginkább való fajtákkal rendelkeznek
A piacot ezen felül az is sújtja, hogy nagyon nagy az árrés a felvásárlási- és a kiskereskedelmi ár között, ami ráadásul még a többszörösére is nőtt az elmúlt tíz év alatt. A Keszthelyi Burgonyakutató Központnak van tapasztalata az árak tekintetében, mert értékesít burgonyát, mégpedig a vetőburgonyának termesztett túl nagy gumókat árusítja étkezésiként.
Polgár Zsolt szerint a vetőburgonya termesztésnek nyereségesnek kellene lennie, de az már egy másik kérdés, hogy azon a termelői kapacitáson, amelyen ők dolgoznak, sikerül-e olyan árbevételt elérni, amellyel fenn lehet tartani az intézmény működőképességét.
A legjobb fajtákkal rendelkezünk, vagyis a hazai viszonyok közé leginkább való fajtákkal és a legjobb minőséget állítjuk elő. A termelők többsége érti, hogy ezt a színvonalat meg kell fizetni, mert valójában a genetikát vásárolják meg tőlünk és utána több évig használják a mi fajtáinkat
– összegezte a szakember.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
