A csicseriborsó már több éttermi fogás alapanyagaként jelen van a németországi étkezésben, a termesztésben viszont erősen le van maradva – írja az agrarheute.com.
Helyi szakértők szerint, ennek a növénynek a termesztésére és felhasználására (főleg az ország déli körzeteiben) egy jól jövedelmező réspiacot lehetne kialakítani Németországban is, kihasználva a klímaváltozás kedvező hatásait.
Ez a lehetőség a Német Mezőgazdaság Társaság (DLG) szántóföldi bemutatóján is felvetődött.
Csicseriborsó – Fotó: Pxfuel
A csicseriborsó magas fehérjetartalma és tápértéke közismert, a német vetésszerkezetbe jól beilleszthető, extenzív körülmények között termeszthető, nitrogénmegkötő képessége révén pedig – más növényekhez viszonyítva – kevesebb műtrágyát igényel, csupán egy kevés gyomirtó szerre van szüksége. A hűvös és nedves időjárásra érzékeny.
Betakarítása pedig normál vágóasztallal felszerelt kombájnnal megoldható.
Már van néhány elismert fajta, amelyet speciálisan nemesítettek ki. Ezek a fajták németországi kísérletekben – rizóbium bakériumokkal történő beoltás nélkül 10 és 22 tonna közötti termést adtak hektáronként.
Ugyanakkor az európai fogyasztók nagyobbik része még idegenkedik ennek a világszerte egyre nagyobb mértékben elterjedő fehérjenövény fogyasztásától, és jelenleg még a belső értékesítési hálózata sincs kialakítva.
Ezért az európai kontinensen fogyasztott csicseriborsó mennyiség nagyobbik részét – egyelőre – harmadik országokból kell beszerezni.
2020-ban Németország 19.300 tonnna csicseriborsót vásárolt külföldről, ami 250 százalékos növekedést jelent az öt évvel korábban importált mennyiséghez képest.
