Dinamikusan fejlődik a biogazdálkodás, de még messze van a kitűzött cél

Másfészeresére emelkedett az elmúlt évtizedben az Európai Unióban a biogazdálkodással művelt területek nagysága, de így is csak a földek kevesebb mint tizedét állították át az ökológiai termelésre - írja a vg.hu

A  tagállamok között a biogazdákodással művelt területek arányában jelentős eltérések mutatkoznak – fotó: pixabay.com

Messze még a 25 százalék

Nemrég tette közre az Európai Bizottság az uniós ökológiai gazdálkodással kapcsolatos új adatokat, amelyek szerint:

• a 2012–2020 közötti időszakban a biogazdálkodás alatt álló uniós mezőgazdasági területek aránya több mint 50 százalékkal nőtt
• ez éves szinten 5,7 százalékos bővülést jelent
• 2020-ban az EU mezőgazdasági területének 9,1 százalékát művelték biogazdálkodással

2030-ra az EB ajánlása szerint ennek az aránynak el kellene érnie a 25 százalékot.

A tagállamok között a biogazdálkodással művelt területek arányában jelentős eltérések mutatkoznak, de a most közzétett adatok szerint általánosan igaz, hogy az ökológiai gazdaságok nagyobbak, mint a hagyományosak, és ezeket fiatalabb gazdaságvezetők vezetik.

Megfigyelhető az is, hogy 2015 és 2020 között az EU-ban, a termelés növekedésével együtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma megduplázódott.

Az ökológiai állattenyésztés az EU teljes állattenyésztésének még mindig csekély részét teszi ki

A legnagyobb ökológiai gazdálkodással foglalkozó négy állam az unióban Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország, amelyek 2012-ben a teljes ökológiailag művelt uniós terület 52, 2020-ban pedig 59 százalékát adták.

Művelési ágak szerint az unióban az ökológiai gazdálkodás alatt álló területek:

• 42 százalékát tették ki az állandó gyepek,
• 17 százalékát a zöldtakarmányok,
• 16 százalékát a gabonafélék,
• míg a gyümölcs-, olajbogyó- és szőlőültetvények aránya 11 százalékot tett ki.

Az ökológiai állattenyésztés az EU teljes állattenyésztésének még mindig nagyon csekély, ágazattól függően csak 1–7 százalékot jelent.

2020-ban az EB adatai szerint az uniós ökológiai gazdálkodás alatt álló földterületeknek a 61,6 százaléka részesült specifikus ökológiai támogatásban a közös agrárpolitika keretén belül, ami átlagosan 144 eurót jelentett hektáronként a brüsszeli kasszából, míg 79 eurót a nemzeti költségvetésekből.

A biotermékek értékesítésének felfutása kifejezetten erős volt a járvány idején, ami annak köszönhető, hogy a fogyasztók lényegesen jobban odafigyelnek az egészségügyi szempontokra – fotó: pixabay.com

Rohamosan nőtt a biotermékek iránti kereslet

A biotermékek értékesítésének felfutása kifejezetten erős volt a járvány idején, ami annak köszönhető, hogy a fogyasztók lényegesen jobban odafigyelnek az egészségügyi szempontokra, több élelmiszert fogyasztottak otthon, illetve  hiány lépett fel egyes hagyományos élelmiszerekből. AZ EB jelentése megjegyezte, hogy a jelenlegi gazdasági fejlemények, az élelmiszer-infláció negatív hatással vannak az uniós fogyasztók vásárlóerejére és a biotermékek iránti keresletre.

A beszámolóban az is szerepel, hogy az ökológiai gazdálkodás alapvető szerepet játszik majd az EU fenntartható élelmiszer-rendszerének kialakításában azáltal, hogy jó minőségű, alacsony környezeti hatású élelmiszereket állít elő.

A 2021-ben elfogadott cselekvési terv célja, hogy ökológiai gazdálkodás alá vonják az EU mezőgazdasági területeinek legalább 25 százalékát.

Az elmúlt tíz évben az organikus termesztésű gyümölcsösök területe a háromszorosára növekedett – fotó: pixabay.com

Mi jellemzi Magyarország ökológiai gazdálkodását?

A KSH 2021-es állapotokra vonatkozó adatai szerint Magyarországon valamivel több mint 5100, biogazdálkodással foglalkozó termelő közel 294 ezer hektárt művelt, ami a mezőgazdasági terület 5,8 százalékát jelentette.

A KSH összefoglalója szerint az ökológiai gazdálkodásba bevont területek:

• 61 százaléka volt rét és legelő,
• 31 százalékán, vagyis 91,3 ezer hektáron termeltek szántóföldi növényeket

Az ökológiai gazdálkodásban is uralkodó iránynak számít hazai növénytermesztési struktúra: a szántóföldeken a biogazdálkodás keretében is javarészt gabonát és zöldtakarmányt termesztettek, ezek aránya 39, illetve 32 százalék volt, míg a terület 19 százalékát ipari növények foglalták el. Az is kiderült, hogy a bioültetvények által elfoglalt terület 86 százaléka gyümölcsös, 14 százaléka pedig szőlő volt. Az elmúlt tíz évben az organikus termesztésű gyümölcsösök területe a háromszorosára növekedett, míg a szőlő területe a kétharmadával lett nagyobb.