egyes területeken idén 30-40, esetenként 50 százalékkal is kevesebb meggy terem. Ebben az évben így 50-60 ezer tonna meggyre lehet számítani, szemben a tavalyi 90-100 ezer tonna körüli országos terméshez képest.
Ennek oka alapvetően az időjárási körülményekben keresendő, hiszen a virágzás közepes-jó volt, ami még lehetővé tett volna egy jó termést. A március-április folyamán több alkalommal előforduló éjszakai fagyok, az április közepén zajló virágzás alatti aszályos időjárás (különösen a légköri aszály) miatt azonban rossz volt a termékenyülés.
A virágzást követő 3-4 hétben pedig borult, hűvös és fényszegény időjárás uralkodott, jóllehet a terméskötődésnek éppen a kiegyenlítetten meleg és napos idő kedvezne. Emiatt az egyébként sem túl jó termékenyülés mellett rossznak bizonyult a terméskötődés, ami a nagyon nagy mértékű természetes tisztuló hullásban öltött testet a virágzást követő 3-4 hétben – írja a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Meggy Termékbizottsága, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti Osztályának Meggy Munkacsoportja és az ÉKASZ 2019. évi meggy termés- és piaci prognózisa.
Idén viszonylag kiegyensúlyozott piacra lehet számítani – fotó: MTI/ Sóki Tamás
A meggyprognózis szerint a termésminőség tekintetében egyelőre különösebb probléma nem érzékelhető: érdemi glöospórium- (antraknózis), monília- és a cseresznyelégy-fertőzés mindeddig nem lépett fel. A csapadékos, párás, meleg időjárás azonban fokozza a monília és a glöospórium kockázatát, és a kánikulában alattomos kártevő lehet a cseresznyelégy is. A bőséges májusi csapadék kérdőjeleket vet fel a gyümölcsök későbbi repedési hajlama, fajsúlya, húskeménysége, konzisztenciája, illetve szárazanyag-tartalma tekintetében is, jelenleg azonban ezekkel összefüggésben érdemi problémák még nem láthatók.
Ettől függ a magyar meggy piaci helyzete:
Magyarország meghatározó nagytermelője az Európai Uniónak, a hazai termény 60 százalékát külföldön adják el, a maradék a belföldi meggyfogyasztást teszi ki. A piaci viszonyaink mellett hozzávetőleges „egyensúlyi állapotnak” az tekinthető, ha:
• a várható hazai termés az egyensúlyi mennyiség körül alakul (65-70 ezer tonna, ez az a mennyiség, aminek megvan a stabil piaca);
• van több hónapra való, raktározott és kiszállításra váró meggybefőtt-készlet, de nincs érdemi eladatlan készlet;
• Lengyelországban, Németországban és Szerbiában is közepes-jó, de nem rekord termés várható;
• a lengyelek magyarországi vásárlása nem haladja meg a néhány ezer tonnás nagyságrendet (a magyar meggy iránt tanúsított keresletük intenzitása legfőképpen a várható meggytermésüktől és a meglévő fagyasztott meggy készleteiktől függ).
A hazai meggyágazat vezérterméke, vagyis a meggybefőtt tekintetében Németország és Magyarország egymásra utaltsága nagyon nagy:
a német igény döntő részét hazánk elégíti ki, a hazai gyártás döntő részét pedig egyedül Németország veszi fel, így a meggybefőtt kvázi „egypiacos” termék. Tovább fokozza a konzervmeggy, illetve meggybefőtt piac „kétoldalúan monopol” jellegét, hogy meggybefőtt gyártására egész Európában szinte csak a magyar meggy alkalmas, míg fordítva is igaz: a magyar meggytermés döntő részét csak – magyar vagy német – konzervipar felé tudjuk levezetni (ennél fogva nagy termés esetén nincs más érdemi levezetési lehetősége, a vevői oldal van jó alkupozícióban). Erre vezethető vissza a meggy árának hektikus és széles intervallumban történő mozgása.
Sok múlik a versenytársakon, főleg a lengyel és német termésen – fotó: Pixabay
A 2019. évi várható meggytermés Európában
A számunkra releváns versenykörnyezetet a meggy piacán döntően négy ország: Lengyelország, Magyarország, Szerbia és Németország alkotja mintegy 300-400 ezer tonnás termésmennyiséggel. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a következő megállapítások tehetők:
• Szerbia jó termést vár, nem voltak érdemi fagykárok. A szüret a napokban kezdődik.
• Lengyelországban március közepe és május közepe között több alkalommal voltak éjszakai fagyok, melyek a tavalyi rekordtermés és nagymértékű aszály után még nagyobb bizonytalanságban tartják a terméskilátásokat, jóllehet a szüret június végén ott is megindul. A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint valamivel jobb termést várnak, mint a 2017. évi – eddigi leggyengébb – 70 ezer tonna, de sokkal alacsonyabbat, mint a 2018. évi 200 ezer tonnás rekordtermés. A lengyel helyzet jelenleg nagyon zűrzavarosnak és felmérhetetlennek tűnik az egyes termőtájak és ültetvények rendkívül heterogén termése miatt.
A prognózisuk bizonytalanságát jelzi, hogy az optimistább becslések 140 ezer tonnáról szólnak, míg a pesszimistább becslések a 100 ezer tonna körüli vagy akár valamivel az alatti termést sem tartják kizártnak. Tehát széles intervallumban megadva: az idei termésük 20-45%-kal lehet alacsonyabb, mint a sokéves átlagnak tekinthető 170-180 ezer tonnás termés.
• Németországban lokálisan voltak fagyok, termőtájtól függően eltérő a kép, de összességében drámai terméskiesés nélkül közepes termésre számítanak.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a meghatározó európai szereplőknél összességében a közepesnél egyértelműen alacsonyabb termés várható, ami – a termés oldaláról – a keresleti viszonyokat erősítheti a piacon.
E piaci várakozások egyik előjele lehet, hogy a tavalyi 0,8-0,9 €/kg lengyel fagyasztott meggy árak az utóbbi hetekben az 1,0 €/kg fölé emelkedtek (a fagyasztott meggy tekinthető a lengyel vezérterméknek, így mozgásai iránymutatók a piaci folyamatok tekintetében). Hangsúlyozandó azonban, hogy a lengyel helyzet jelenleg nehezen átlátható.
A hazai piaci viszonyok és piaci árak alakítására a legjelentősebb hatással a lengyel kereslet intenzitása lesz, ami pedig a várható, illetve realizált termésük függvénye, de e tényező jelenleg nagyon nehezen becsülhető. Hasonlóképpen jelentős piacbefolyásoló tényező lesz, hogy hogyan alakulnak majd hazánkban a tényleges szüretelt mennyiségek, amire pontosan csak az egyes fajták tömeges betakarításának megkezdése után derül fény.
