A földimogyorót valamikor az ötvenes években majdnem ezer hektáron termesztették, elsősorban Békésben. A gazdasági fejlődés azonban véget vetett ennek a folyamatnak és elindult a konvencionális növények ipari méretű termesztése – ezek egyértelműen kiszorították sok más növény mellett a földimogyorót is – írja a novenyvedoszer.hu
Valamikor az ötvenes években majdnem ezer hektáron termesztettek földimogyorót – fotó: pixabay.com
Mind mennyiségben, mind pedig minőségben rekordtermés született
A földimogyorónak hatalmas a kézimunka igénye, ezért a búza, repce, kukorica és a napraforgó könnyebb termeszthetősége gyakorlatilag a nullára csökkentette le a földimogyoró termőterületét. Az újkori története alig tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor dr. Balla Zoltán agrármérnök Nagy János professzor indíttatására a Debreceni Egyetem agrártudományi karán elkezdte a földimogyoró termesztését. A kísérleteket a bemutató kertben kezdték el, majd négyzetméterről négyzetméterre kezdett el növekedni a terület.
A szakemberek szárazságtűrő növényt kerestek, – természetesen a földimogyoró sem létezik víz nélkül – de közismert tulajdonsága más növényekhez képest, hogy nagyon jól tűri az aszályt. Balla Zoltán ennek részleteiről beszélve azt mondta, hogy a tavalyi év jó példa volt a földimogyoró és az aszály szempontjából.
"Nem sült fel, nem szivarozott, ráadásul termést is hozott" – foglalta össze. A szélsőséges időjárás megmutatta, hogy mire képes egy ilyen ültetvény az alföldi homokon. Mind mennyiségben, mind pedig minőségben rekordtermés született, így kis léptékben megvalósult az, ami öt-tíz év távlatában az alapja lehet egy rentábilis növénytermesztésnek.
Fontos a talaj minősége
A termesztésnél Balla Zoltán jelenléte nélkülözhetetlen, aki nem csak nemesítő, hanem egyúttal fajtatulajdonos is. Nagyon sok termelő keresi meg telefonon egy-egy szereplés után azzal, hogy azonnal a földimogyoróra szeretne váltani és szívesen felhagyna a gazdálkodás addigi formájával. A szakember ezekben az esetekben mindig azt szokta tanácsolni, hogy első körben 1000-1500 négyzetméteren próbálják ki a növényt, kitapasztalva, hogy minden adottság – elsősorban a talaj – megfelelő-e. A szép és igényes hüvelymérethez, valamint maghoz ugyanis nagyon sok feltételnek kell együtt teljesülnie.
"Az elmúlt évek alatt nagyon fontos volt az, hogy ne csak megtermeljük, hanem terméket állítsunk elő a földimogyoróból. Minden a fajtanemesítéssel kezdődött: ettől kezdve volt saját vetőmagunk, amely igazoltan ökológiai gazdálkodásból származik és GMO-mentes. A pirított földimogyoróval az volt a célunk az elmúlt hat évben, hogy hogyan tudjuk termékké varázsolni. Ebből született a hidegen sajtolt olaj, amelyet Egerszalókon készítünk, a földimogyoró hulladékából pedig brikett készül és fűtőanyagként lehet használni. A tölgyfával egyenértékű a teljesítménye. A következő lépcsőfok az olajpogácsának a takarmányként való értékesítése. Egy ilyen termék valójában már szegény az olajtartalmat tekintve, viszont a fehérjetartalma a 25 százalékot is meghaladja. Egy állati takarmányba megfelelő módon bekeverve, akkor nagyon jó kiegészítő készítmény lehet belőle" – összegezte Balla Zoltán.
A szélsőséges időjárás megmutatta, hogy mire képes egy ilyen ültetvény az alföldi homokon – fotó: pixabay.com
A gépesítés még nem megoldott
A szakember tanácsa szerint mindenképpen érdemes kis méretben elkezdeni a termelést, mert nagyobb területen már gondoskodni kell a betakarításról és a szárításról. Egyelőre ennek a gépesítése Magyarországon még nem megoldott, viszont ha mégis sikerül valahonnan beszerezni, de időközben a kiválasztott területről kiderül, hogy nem alkalmas a földimogyoró termesztésére, akkor felesleges volt az addigi erőfeszítés.
