A körte – amint az alma is – az egész évben beszerezhető gyümölcsök egyike, mégis csak nagyon keveset fogyasztunk belőle (a statisztikák szerint az egy főre jutó mennyiség csupán évi hat kilogramm).
.jpg)
Nem fogyasztunk belőle túl sokat – – fotó: pixabay.com
A Közép-Ázsiából és Perzsiából származó gyümölcs termesztéséről szóló első feljegyzések egészen az időszámításunk előtti 3500-ra nyúlnak vissza. A mérete, a formája, a színe nagyon változatos: lehet hosszúkás, kerekded, almára hasonlító, a színe pedig a fajtától függően zöldes, sárgás, barnás, pirosas. Léteznek nyári, és téli elálló körtefajták – az utóbbiak szerencsére egész télen rendelkezésünkre állnak.
A körtefa kedveli a sok csapadékot, a magas páratartalmat, meghálálja a jó termőhelyet – kitűnő ízű, magas minőségű gyümölcsöt garantál . Fő termőterületei: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas vármegye, Pest vármegye.
Fő fajtái: a Vilmos (12%), a Bosc kobak (41%), és a Clapp kedveltje. Meghatározó fajták még a Hardenpont téli vajkörte, a Packham's Triumph, az Esperen bergamott.
Mi az ami annyira értékessé teszi a körtét?
A körte édes és lédús gyümölcs, vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok és rostok jóízű tárháza, így a kiegyensúlyozott étrend kiemelkedően fontos alapeleme. Nagyobb mennyiségben tartalmaz: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B9-, C-vitamint, kalciumot, vasat, magnéziumot, foszfort, káliumot, jódot, cinket.
Tartalmaz ezen kívül különböző karotinoidokat, flavonoidokat, a vörösebb héjú körték antocianinokat is – ezek olyan közismert antioxidánsok, amelyek támogatják a szervezetben termelődő szabadgyökök hatástalanítását.
100 gramm körte tartalmaz:
- 85,64 gramm vizet
- 0,27 gramm fehérjét
- 0,02 gramm zsírt
- 13,92 gramm szénhidrátot
- 5 mg kalciumot
- 40 mg káliumot
- 128 mikrogramm béta-karotint
- 0,6 gramm rostot
Egy közepes méretű körte (ami 180 gramm körül van) elfogyasztásával biztosítani tudod a napi C-vitamin-szükségleted 12, és K-vitamin szükségleted 10 százalékát, valamint a kálium szükségleted 6 százalékát.
.jpg)
Érdemes a körte héját is megenni – fotó: pixabay.com
A körte élettani hatásai
A szervezetre gyakorolt pozitív hatásai sokfélék:
- gyomorkímélő, enyhítheti a gyomorhurut tüneteit
- magas kalciumtartalma segít abban, hogy a csontok erősek, és egészségesek maradjanak – így fontos szerepet játszik a csontritkulás kezelésében és megelőzésében, elősegíti a kalcium beépülését a szervezetbe
- méregtelenít
- rostjai segítik az emésztést, serkentik a belek működését, megakadályozzák a bélrenyheség és a székrekedés kialakulását. A rákkeltő anyagok így felhígulnak, és gyorsabban távoznak az emésztőcsatornából. 10 dkg körte a felnőttek napi rostigényének a 10 -13 %-át fedezi
- segít az érelmeszesedésben szenvedő betegeknek
- javíthatja a vese működését
- segít a fogyásban – hozzájárul a teltségérzés gyors kialakulásához, így csökkenti az étvágyat
- csökkenti a vérnyomást
- gyulladáscsökkentő
- segíti vörösvérsejtek képzését
- csökkenti a vér koleszterinszintjét
- enyhíti a reumatikus fájdalmakat
- megelőzi a fogszuvasodást és a nyelőcsőrákot
.jpg)
Sokféle változata ismert – fotó: pixabay.com
Felhasználási módjai
A körtét célszerű nyersen magában is fogyasztani, mert nagyon ízletes és lédús. Remek kiegészítője lehet a sült húsoknak köret gyanánt, de a desszertek között is ott a helye, hiszen a legegyszerűbben elkészíthető fahéjas cukorral grillezett körtének is kiváló íze van. Fűszerei a fahéj mellett, a gyömbér és a szegfűszeg.
Az ősz a körtefogyasztás főszezonja, amit a szakemberek szerint érdemes kihasználni, és minél többször megenni egy-egy körtét uzsonnára – ezzel sokat tehetünk az egészségünkért.
