Meglepő fordulatról számolt be az mfor: miközben a szántóterület felét elfoglaló kukorica, búza, árpa és napraforgó gyászosan teljesített a 2022-es brutális aszályban, egy elfeledett, de most újra felfedezett növény rekordterméssel bizonyított. Ez pedig nem más, mint a földimogyoró, melyet az ötvenes években – a gyapottal és a gumipitypanggal együtt – már termeltünk, de aztán kikerült a szántóföldi vetésforgóból. Most azonban ismét a fókuszba kerülhet, ugyanis Zákányszéken, egy 15 hektáros ültetvényben 3 tonnát, félmillió forintos profitot hozott hektáronként. A témával kapcsolatban a minap egy poszt is megjelent az Agroinform Menőgazdászok Facebook-csoportban.
A földimogyoróról már az Agroinformon is jelent meg több cikk, s várhatóan egyre többször kerül szóba e növényfaj, hiszen elindult az integráció kiépítése a minél nagyobb volumenű termelés érdekében. S a matek is jó: a földimogyoró-termesztés hektáronkénti önköltsége a zákányszéki tapasztalatok alapján nagyjából 250 ezer forint. Kéttonnás átlaggal számolva, hektáronként alsó hangon is 800 ezer forint árbevételre és félmillió forint eredményre számíthat a gazda. Ha kiépül a hazai feldolgozó-kapacitás, igazi sikertörténetté válhat a hazai földimogyoró-termesztés az ország homoktalajain.
Húsba vágó "ösztönzés", hogy az öntözés nélkül sok hazai gazdaságban már veszteséges gabonafélék helyett jobban fizető, strapabíró kultúrákat kell találniuk a gazdáknak a túléléshez.
A betakarítás érdekében oda kell figyelni a gyommentesítésre – forrás: Pixabay
Dr. Balla Zoltán, a három elismert hazai földimogyoró-fajta nemesítője még 2013-ban vágott bele az újkori kisüzemi termesztés meghonosításába. A szakember elmondta: az aszály sújtotta térségekből sokan keresik, hogy akár 50-100 hektáron is termelnének földimogyorót, azonban nem ajánlja mindenkinek, hiszen ez alapvetően a homokos területek növénye. Ráadásul nemcsak a talajra, hanem az agrotechnikára érzékeny, betakarítása nem könnyű, s utána is odafigyelést igényel, míg piaci áru lesz belőle. A földdből kiemelt termés ugyanis nedves, esős időben gyorsan befülled, megpenészedik, a termelődő aflatoxintól eladhatatlanná válik. Az egész éves termesztés sikere múlhat azon, hogy a betakarítás után időben elvégezzék a termés utókezelését, szárítását. A feldolgozás döntő, mert az ötvenes években is e kapacitás hiányában fejezték be a növény hazai termesztését. Szárítás nélkül a legnagyobb hazai snack-forgalmazónak sem tudják a gazdák a földimogyorót eladni, amely ezért Kínából, vagy Argentínából vásárol.
A szakember hat évvel ezelőtt Zákányszéken Kővári Róbert családi gazdálkodóval összefogva kezdte kikísérletezni a mediterrán hüvelyes növény kiskerti termesztését és kezelését, kifejezetten a családi kisgazdaságok számára. A kutatás eredményeként mára a kisüzemi termesztés-technológia valamennyi momentumát sikerült kidolgozni. A hüvelyeket burgonya-betakarító géppel emelik ki a talajból, majd "renden", a napon szárítják, ezt követően pedig kombájnnal cséplik ki a szemet. E célra egy speciális, 1969-es gyártású, amerikai földimogyoró-cséplő kombájnt vásároltak, amely kiszolgálja a 15 hektáros termőterületet. Új felszedőgépeket be lehet szerezni külföldről, csak hazai forgalmazó kell hozzá. A gépi betakarításon túl a termés utókezelését, a szárítást, a válogatást, a tisztítást is kidolgozták a kisüzemek számára.
Nem mindegy, milyen talajon termesztjük, mert a sok humusz megszínezi a termés héját, amit nem vesz jó néven a piac – forrás: iStock
Érdekesség, hogy humuszos talajon nem ajánlott a termesztése, mert a humusz megszínezi a termés héját, ami nem tesz jó benyomást a vásárlókra.
A teljes termékpálya kiépítéséhez tavaly év végén megkezdték az integráció létrehozását. Ehhez idén már dobozolt vetőmagot is forgalmaznak a jelenlegi és a leendő termelőknek. Aztán hogy meddig lesz "jó biznisz" a földimogyoró-termesztés, nem tudni, mert már Bulgáriában, Romániában, Ausztriában és Németországban is felfigyeltek a benne rejlő lehetőségekre.
_fill_540x300_0.jpg)
