A technológiai megoldások életünk szerves részét képezik, és nincs ez másként a mezőgazdaságban sem. Napjainkban a növénytermesztés egyre nagyobb arányban beltéri létesítményekben történik, és a tudomány fokozatosan átveszi az évszázadok alatt felhalmozott tapasztalat és intuíció szerepét a gazdálkodásban.
A napokban megrendezett PREGA Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencián a Tungsram Agritech szakemberei több előadást tartottak a precíziós beltéri növénytermesztéshez tervezett LED-technológiák és az intelligens megoldások előnyeiről.
A LED-technológiával energiatakarékosan termelhetünk – fotó: agritech.tungsram.com/hu
A zárt rendszerű növénytermesztés választ ad a világ élelmiszer-ellátásának jövőjét jelentő nagy kérdésekre, fejtette ki előadásában Szöllősi Bence, a Tungsram Agritech munkatársa. A talajszennyezés, a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek fogyása, a szélsőséges időjárás, az élelmiszer-hulladék növekvő aránya, az urbanizálódás, valamint a minőségi táplálék iránt növekvő igény mind afelé mutat, hogy fontos szerep jut a beltéri gazdálkodásnak és a városi vertikális farmoknak.
A LED-technológia elterjedése valóságos forradalmat hozott a vertikális farmok területén, hiszen energiatakarékosan lehet megteremteni a növények fejlődéséhez szükséges fényviszonyokat, miközben víztakarékosan, termőföldet gyakorlatilag nem elfoglalva, hulladékmentesen lehet termelni, a zárt rendszer miatt elkerülve a kártevőket és a szennyezést.
Szöllősi Bence: "A zárt rendszerű növénytermesztés választ ad a világ élelmiszer-ellátásának jövőjét jelentő nagy kérdésekre." – fotó: Agroinform.hu
A fény a beltéri gazdálkodás alfája és ómegája, azonban konvencionális megoldásokra hagyatkozni az új technológiák korában akár a vállalkozás jövőjébe is kerülhet, figyelmeztetett Utasi Lőrinc, a Tungsram Agritech szakértője.
„Napjainkban nem luxban vagy lumenben, vagyis a megvilágítás eddig használatos mértékegységeiben, hanem Daily Light Integralban (DLI) és μmol/m2/s-ben kell beszélnünk. A lumenben és a luxban meghatározott értékek az emberi szem érzékenységén alapszanak, miközben a PAR azt a területet fedi le, amely a növények fotoszintetizálásához szükséges, és sokkal szélesebb skálát ölel fel”, hangzott el Utasi előadásában.
A fény spektrumának 400 nm és 700 nm közötti hullámhossza a fotoszintetikusan aktív sugárzás. Ezen tartományon belül lévő egy másodperc folyamán egy négyzetméternyi felületre eső fotonok mennyiségét jelöljük μmol/m2/s-ben. DLI-vel jelöljük azt a fotonmennyiséget, ami egy nap egy négyzetméterre hullott PAR-tartományban lévő sugárzás összege. Ezek az új mértékegységek olyan fontos termelési paraméterekké fognak válni a velünk hasonló szélességi körön fekvő vagy északibb fejlett üvegházban, mint a tápoldat EC-je és pH-ja.
A növények fotobiológiáját a PAR-tartománynál egy kicsit szélesebb, durván 380-730 nm hullámhosszok irányítják a legjobban. A fényt fényelnyelő pigmentek abszorbálják. Bizonyos pigmentek egy-egy adott hullámhossznál nagyobb intenzitással működnek, például a fototropinok a kék fényre érzékenyek. Hála a LED-ek azon képességének, hogy szűk hullámhossztartományban tudnak fényt kibocsátani, a fényelnyelő pigmenteket és az azokhoz kötött élettani folyamatokat akár külön-külön lehet irányítani.
"A beltéri gazdálkodásban konvencionális megoldásokra hagyatkozni az új technológiák korában akár a vállalkozás jövőjébe is kerülhet." – fotó: agritech.tungsram.com/hu
LED-megvilágítás esetén könnyen irányítható a fény spektrális összetétele és a fényintenzitás, és ez új eszközt ad a gazdálkodóknak termelésük irányítására és a megcélzott beltartalmi értékek elérésére, hangsúlyozta Utasi. Az előadó példaként említette, hogy egy jól megválasztott megvilágítással a menta olajtartalma megháromszorozható, vagy a spenót fehérjetartalma 15%-kal növelhető, míg bizonyos nemkívánatos beltartalmi értékek célzottan csökkenthetők, például nitráttal.
Rakonczai Kristóf a jól megtervezett pótmegvilágítási stratégia alapvető lépéseit ismertette a hallgatósággal. A Tungsram Agritech szakértője kiemelte, hogy elsődleges megfontolás a növények fényigényének felmérése, mely során a DLI és a PPFD (fotoszintetikusan aktív fotonáram-sűrűség) meghatározása elengedhetetlen, valamint az optimális spektrum kiválasztása. A paradicsom esetén például az ideális DLI-mérték 30 mol/m2/nap, míg a palántáknak 12-15 mol/m2/nap DLI szükséges, melyből számítható a felületen elérni kívánt PPFD, a természetes fény figyelembevétele mellett.
Rakonczai Kristóf kiemelte, hogy a növények fényigényének felmérése elsődleges kell, hogy legyen – fotó: Agroinform.hu
_fill_540x300_0.jpg)
