Ezeket a hibákat ne kövesd el a paprikapalánta-nevelés során! című cikkünk második részét olvashatjátok.
A téli, kora tavaszi hónapokban nehéz azokat a feltételeket biztosítani, amelyek tökéletesen alkalmasak a környezet iránt különösen igényes zöldségnövények megnevelésére, mint a paprikáéra is. A hideg, a kevés fény mellett a növényvédelmi gondok is fokozott mértékben jelentkeznek.
A környezeti tényezőket (fényviszonyok, lég- és talajhőmérséklet, vízellátás, páratartalom és trágyázás) egymással összhangban kell szabályozni. A 2-4. palántanevelési szakaszban a legtöbb fejlődési zavar oka ezen tényezők harmonikus egységének a hiánya.
2. szakasz: Szikleveles kortól a tűzdelésig
Kritikus fejlődési fázisa a paprikának. A fényszegény téli hónapokban (január, február, időnként még március is) a kelleténél magasabb léghőmérsékletet tartanak, aminek hatására megnyúlik a sziknövény, érzékeny, nehezen tűzdelhető, könnyen törik, nem is beszélve a palántanevelés legveszélyesebb és leggyakoribb betegségének, a palántadőlés gombás betegség fellépésének fokozott veszélyére.
Megnyúlt a palánta
• Borús időben a gyenge fényviszonyhoz képest magas hőmérsékletet tartottak. A kelést követően, szikleveles korban, jelentősen csökken a növény hőmérsékletigénye (1. táblázat). A csírázáshoz képest 10-12 0C-kal kell annak érdekében alacsonyabb hőmérsékletet tartani, hogy a sziklevél alatti szár rövid, zömök, erős maradjon. Sok fényt, kevesebb vizet, szárazabb közeget igényel a szikleveles palánta! Sokat kell szellőztetni, és lehetőleg a reggeli órákban öntözni és tápoldatozni, hogy a növény napközben gyorsabban fel tudjon száradni.
Paprikapalánta hőmérsékletigénye a fényviszonyoktól függően az egyes fejlődési szakaszokban (0C)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||
• Sokat öntöztek. A palánták vízigénye szikleveles korban a hőmérséklethez hasonlóan jelentősen csökken, csak minimális mennyiségű vízre van szüksége.
• Kevés a fény. A fényhiánynak gyakran oka a piszkos üvegfelület, a rossz fényáteresztő képességgel rendelkező használt, elöregedett fólia. A melegek beálltával a jobb hőszigetelés érdekében alkalmazott többszörös fóliatakarást meg kell szüntetni!
• Túl sűrű a vetés. Maximum két lombleveles korig legfeljebb 2500-3000 db növény nevelhető fel négyzetméterenként. Az ilyen sűrűségű állományt legkésőbb kétlombleveles fejlettségi stádiumban át kell tűzdelni (pikírozni) tápkockába, tálcába (1. kép) vagy cserépbe.
A paprikapalántát két szikleveles-két lombleveles kor között kell tűzdelni – fotó: Agroinform.hu
• Világoszöld a plánta levele. Okozhatja fényhiány, de a sziklevelek kifejlődése után az alacsony talaj-tápanyagtartalom is kiválthatja. A szikeleveles fejlettség után a palánta már nemcsak a magból táplálkozik, a gyökérközegből is egyre több tápanyagot vesz fel, ezért szükségessé válik a tápoldatozás, amit egészen a tűzdelésig kell folytatni (kb. két hét). Ekkor víz helyett jól oldódó, híg (0,2-0,3%-os), foszforgazdag, komplex műtrágyaoldatot használjunk.
3. szakasz: Tűzdeléstől a gyökérzet és a lomblevelek kifejlődéséig
A palántákat legkésőbb 2 lombleveles korban tanácsos cserépbe vagy tápkockába áttűzdelni. Miért jó a korábbi tűzdelés? Kisebb növénynél kevesebb a tűzdeléssel járó gyökérvesztés, a fiatalabb palánta gyökérregenerálódó képessége jobb.
Az új közeg, azaz a tápkocka vagy cserépföld esetében már kulcskérdés a jó (nem túl magas) tápanyag-ellátottság. A fiatal palánta sóérzékeny, gyökere a tömény tápoldattól, a túltrágyázott tápkockaföldtől megperzselődik, de érzékeny a közeg szerkezetére is.
Tűzdelést követően lassan tér magához a növény, sokáig víz- és tápanyaghiány tüneteket mutat
• Későn, 3-4 lombleveles korban tűzdeltek, aminek következtében sok gyökér leszakadt, és nehezen regenerálódik a palánta. Előfordul, hogy nem volt elég nedves a cserépföld vagy a tápkocka, minek következtében átültetéskor (földbe dugásakor) megsérültek a gyökerek. Híg komplex lombtrágyával, ami keverhető a gombaölő vagy a rovarölő szerekhez is, permetezzük a leveleket.
• Alacsony a léghőmérséklet. Gyakran előfordul, hogy a hőmérőt nem a palánta magasságában helyezik el, hanem annál jóval magasabban, szemmagasságban, ebből adódóan 3-5 0C-kal magasabb értéket mutat.
Világos a palánta lombozata
• Alacsony a palántaföld tápanyagtartalma. Tápoldatozással gyorsan orvosolható a növények tápanyaghiánya. Víz helyett híg (0,2-0,3%-os), jól oldódó, komplex műtrágyából készült oldattal öntözzünk. A tápoldat hőmérséklete legfeljebb 1-2 0C-kal lehet alacsonyabb a palántanevelő léghőmérsékleténél.
• A fiatal, felső levelek sárgák. Túlöntözték a palántát, ritkább esetben valamilyen mikro-, illetve félmikroelem hiányában (vas, mangán, cink, bór) szenved.
• Az egész lombozat sárga. Fázik a növény, alacsony a léghőmérséklet vagy hideg a talaj.
• Alsó levelek (főleg a fonáki oldalon) haragos zöldek, zöldes barnák, súlyos esetben lilák. Foszforhiányban szenved a növény, de a lila levélszín az alacsony léghőmérséklet tünete is lehet.
Megnyúlt a palánta
• Magas a léghőmérséklet, a fényhez képest, többet és gyakrabban kell szellőztetni.
• Sűrű a növényállomány (2. kép). Szét kell rakni a palántákat, a leveleik ne takarják egymást, az ültetést megelőző héten már csak 18-20 növény legyen négyzetméterenként.
A sűrűn nevelt palánta gyakori oka a megnyúlásnak – fotó: Agroinform.hu
Nem indul (lassan indul) a virágbimbó-képződés
• Magas volt a hőmérséklet (éjjel is). Főleg az éjjeli hőmérsékletet kell csökkenteni.
• Borús időjárás, kevés fény, a nappali léghőmérsékletet is kell csökkenteni, a fényviszonyokhoz igazítani (1. táblázat).
• Sok nitrogént és vizet kapott a palánta, túl vegetatív a növekedés. Kevesebbet kell öntözni, lehetőség szerint többet szellőztetni. Esetleg a növényeket (tápkockákat) átrakni, ezzel a gyökereket megszaggatni.
Haragos zöld a levélzet, vékony a szár, barnák a gyökerek
• Kevés vizet kapott a növény. A délelőtti órákban többet kell öntözni.
• Magas a közeg sóértéke (EC), túl magas a tápanyagtartalom. Adódhat a rossz minőségű (szikesítő hatású) öntözővízből, tömény és túl gyakori tápoldat használatából.
• Nekrotikus, száraz, világos foltok a levélen (3. kép), főleg az erek mélyedéseiben, süppedéseiben. Perzselés, amit okozhat a túl tömény tápoldat vagy permetlé, esetleg túl intenzív napsütés idején történő öntözés.
Tömény tápoldat perzselése a paprika levelén – fotó: Agroinform.hu
Levélpödrődés, szár szalagosodása, gyenge, fejletlen gyökérzet
• Hormonális zavar, amit okozhatnak növényvédő szerek és növekedést szabályzó hormonális anyagok nem előírásszerű használata. Gyomirtószennyezés a talajban, a permetlében, a tápoldatban vagy az öntözővízben.
• Gáz-, szén- és olajüzemeltetésű kazánok esetén fordul elő, hogy füstgáz került a levegőbe.
• Száraz levegő. Hirtelen és intenzív szellőztetés, hőlégbefúvók intenzív üzemeltetése, rossz beállítása.
4. szakasz: Kiültetésre előkészítés, palánták edzése
A 3. és 4. szakaszban a palánták fénytől és hőmérséklettől függően sok vizet és tápanyagot igényelnek, de a negyedik szakaszban kb. 7 nappal az ültetés előtt lassan visszafogjuk a vizet, a tápoldatot, csökkentjük a hőmérsékletet, és fokozatosan a palántanevelő optimális klímájánál kevésbé kedvező környezethez szoktatjuk a növényeket (1. táblázat).
Ültetéshez zömök, vastag szárú, bimbós fejlettségű, hófehér, dús gyökérzetű palánták az ideálisak, amelyek a tápkockaföldet jól összetartják, hogy felszedéskor, szállítás alkalmával és ültetésnél ne essen szét. A palántanevelő közegbe agyagot, kötött talajt annak érdekében keverni, hogy a tápkocka ne essen szét, nem szabad. Az ilyen rossz szerkezetű tápkockaföldet a gyökerek rosszul növik át, ültetés után nehezen törnek ki belőle.
Nem szövi át a tápkockát (cserépföldet) a gyökérzet
• Kevés fehér, vékony, hosszú, de nem elágazó gyökérzet. Alacsony a talajban a tápanyagszint, ami leginkább a foszfor hiányára vezethető vissza, de a nitrogén hiánya is okozhatja.
• Rossz szerkezetű, levegőtlen, tömör tápkockaföld (4. kép).
Agyaggal kevert tápkockaföld tömör szerkezete miatt a gyökerek nem tudják átszőni a tápkockát – fotó: Agroinform.hu
• Barna, sárga fejletlen gyökerek. Magas a közeg EC-értéke, ami adódhat a rossz minőségű (szikesítő hatású) öntözővízből és a közeg magas tápanyagtartalmából, esetleg a talaj kiszáradásából (lásd 3. szakasz).
A felsorolt tüneteken kívül kórokozók, gombás, baktériumos és vírusos betegségek is okozhatnak fejlődési rendellenességeket, különösen olyan esetekben, mint túlöntözés, szellőztetés hiánya, kevés fény, magas léghőmérséklet.
