Amint az eurekalert.org angol nyelvű hírportál cikkében is olvashatjuk, a zöld növényleveleket rágó, különböző hernyók világszerte óriási károkat okoznak a növénytermesztésben. A kártevők a kémiai növényvédő szerek alkalmazása mellett is világszerte a növényi termés 20-30 százalékát semmisítik meg évente.

A Washingtoni és a San-Diego-i Egyetem kutatói ugyanakkor megfigyelték, hogy bizonyos pillangós virágú növények rovarirtó szerek nélkül is képesek szembeszállni a belőlük lakmározó hívatlan vendégekkel.

Ezek a megfigyelések komoly előrelépést jelenthetnek a mezőgazdasági termelők számára az integrált-, vagy akár a biológiai növényvédelem terén is. No, de nézzük meg, hogyan képes megvédeni magát egy növény vegyszeres beavatkozás nélkül.

A homoki babnak is nevezett tehénborsó levélsejtjeinek felszínén például olyan (INR rövidítéssel jelölt) receptorok vannak, amelyek érzékelik a hernyók nyálát, és a levelekbe egy kellemetlen ízt beleépítve beindítják az ellenük való védekezést. Amint azonban Adam Steinbrenner, az egyetem munkatársa elmondta, a kutatók egyelőre keveset tudnak arról, hogy pontosan hogyan működik a hernyótámadás visszaverése.

kép

fotó: washington.edu

Az egyetem tudósai most több külföldi egyetem kutatóinak bekapcsolásával tanulmányozzák az INR receptorok működését azzal a céllal, hogy a természetes rezisztenciát más növényekbe is át tudják ültetni. Ennek érdekében a kutatócsoport részletesen kielemzi a tehénborsó tulajdonságait más növényekkel összehasonlítva.

A kutatások eddigi eredményeit a Proceedings of the National Academy of Sciences című lap 2020. november 23-i számában közölték.