Az őszi lemosó permetezés egy megelőző védekezési technika a következő évre várható kártétel minimálisra csökkentésére érdekében, amelynek legideálisabb időszaka a lombhullás időszaka. Ennek végrehajtása meghatározó lehet a következő év növényegészségügyi helyzetét tekintve, míg ökológiai gazdálkodásunknak egyik alappillérét is képezheti.
A gondosan és megfelelő permetlémennyiséggel végzett lemosó permetezéssel csökkenthetjük a telelőre vonuló károsítók számát. Fontos, hogy a permetezés valóban lemosó jellegű legyen, azaz 1000-1500 l/ha permetlémennyiséggel végezzük, ezzel megfelelő fedettséget biztosítva a fás részeken, ahol a legtöbb kórokozó és kártevő áttelel.A lemosó permetezéskor használt hatóanyag megválasztásakor mindig vegyük figyelembe az adott évben, mely kórokozókkal vagy kártevőkkel volt a legtöbb gondunk. Használhatunk kén vagy réz hatóanyag-tartalmú készítményeket, melyek a gombás, illetve (réz esetében) a baktériumos betegségek ellen hatékonyak, illetve olajos alapú készítményeket is, melyek a különböző rovarkártevők áttelelő alakjai ellen fejtik ki pusztító hatásukat.
Mely betegségek és kártevők ellen hatásos az őszi lemosó permetezés, és milyen hatóanyagot használjunk ellenük?
Az almatermésűek leggyakoribb betegségei közé tartozik a varasodás (alma ventúriás varasodása, körte ventúriás varasodása), a monília és a tűzelhalás. Mindhárom betegség ellen használhatóak réztartalmú szerek, de varasodás ellen az olajos kéntartalmú szerek is hatásosnak bizonyultak. Így akár egy több komponensű növényvédő szert is bevethetünk ellenük, mint például az Olajos rézkén vagy a Vegesol eRes.
Az olajos készítmények emellett gyérítik a kéregrepedésekben megbújó egyes rovarkártevőket is. Ilyen kártevők például a pajzstetvek, az atkák, a levéltetvek, a vértetvek és a körtelevélbolha. A réz hatóanyagú növényvédő szerek továbbá alkalmazhatóak a körte mikoszferellás levélfoltossága és a birs diplokarponos betegsége ellen is, melyek megjelenésére szinte minden évben számíthatunk.
A birs diplokarponos betegségének tünete levélen.
Moníliafertőzés tünete körtén – a beteg gyümölcsök eltávolítása a fákról szintén hozzájárul az következő évi fertőzés megelőzéséhez.
A csonthéjasok közül a meggy és a cseresznye esetében a moníliás, a blumeriellás és a fómás betegségek ellen is védekezhetünk rezes lemosó permetezéssel, amit 50-80 százalékos lombvesztéskor érdemes elvégezni. A réz kiváló továbbá a szilva gombás betegségei ellen is (szilvarozsda, polisztigmás vörösfoltosság, tafrinás gyümölcstorzulás).
Blumeriellás levélfoltosság-betegség tünete cseresznye levelén.
A kajszi és az őszibarack lisztharmat ellen kénnel, míg az őszibarack tafrinás betegsége ellen olajos kénkészítményekkel végezzük az őszi lombfertőtlenítést (pl. Agrokén, Nevikén). Minden más gomba okozta betegség ellen a réztartalmú szerek nyújthatnak megoldást. Pl. Bordóilé FW, Cuproxat FW, Champion 50 WP, Vegesol R stb.
Szőlőben a lemosó permetezést addig végezzük el, amíg a lisztharmat áttelelő képletei (kazmotéciumai) még éretlenek (sárga színűek). A védekezés ekkor hatásos ellene. A lemosást kéntartalmú szerekkel végezzük lisztharmat ellen. Extrém peronoszpórajárványos években a szüret után (mint a 2019-es évjárat) javasolható egy rezes lemosó permetezés is.
Szőlő levelén a lisztharmat kazmotéciumai szabad szemmel is láthatóak – a sárga termőtestek még éretlenek.
Milyen további teendőket javasolt elvégeznünk lombhullás után?
Itt azokra a mechanikai védekezési technikákra kell gondolnunk, amelyeknek célja a károsítók gyérítése. A károsítók áttelelő képletei sok esetben a lehullott leveleken, a vesszőkön, ágakon, fatörzsön, kéregrepedésekben, a fán maradt gyümölcsmúmiákon, valamint a rügyek környékén maradnak fent a tél folyamán. Ezt követően tavasszal a növények innen fertőződnek újra.
A cél tehát a lehullott levelek és a mumifikálódott gyümölcsök eltávolítása az ültetvényből.
Célszerű a levelek talajba forgatása, komposztálása vagy súlyos fertőzöttség esetén az elégetése.
A tavalyról maradt moníliás gyümölcsmúmiák a következő évben fertőzési forrásként szolgálhatnak.
Érdemes a fás részeket megtisztogatni egy drótkefével vagy kaparóvassal. Ezzel a technikával szintén ritkíthatjuk egyes rovarkártevők kéregrepedésekben áttelelő tojásait és lárváit, pl. pajzstetvek és vértetvek lárvái, takácsatkák tojásai stb. Ezzel egy menetben szükséges lehet eltávolítani az elpusztult fákat és farészeket, majd a keletkezett sebzéseket ne felejtsük el lekezelni sebkezelő géllel, hogy azok ne segítsék elő a kórokozók bejutását a növényekbe.
Régi szokás továbbá a gyümölcsfák törzsének meszezése még a fagyok előtt. Az eljárás lényege az, hogy megakadályozzuk, hogy a hirtelen jött tavaszi napsugarak idejekorán beindítsák a fa fejlődését, majd a később visszatérő fagyok kárt tegyenek benne. Emellett a fa törzsén telelő kórokozóknak és kártevőknek is kedvezőtlen körülményeket teremtünk vele.
A mézgás sebek megtisztítása és a sebkezelő anyaggal történő kezelése is fontos feladat a vegetációs időszak után.
