A palántanevelést nem véletlenül nevezik a zöldségtermesztés nehéziparának, alapos szaktudást, lelkiismeretes munkát, nagy gyakorlatot igényel. Bizalmi áruról van szó, aminek minősége, alkalmassága sok vonatkozásban csak a megvásárlása után derül ki.
A jó minőségű paprikapalánta egészséges lombozattal, 6-7 kifejlett levéllel rendelkezik, 50-60 napos, 20-25 cm magas, bimbós fejlettségű, és a tápkockát vagy a palántanevelő cserepet fehér gyökérzettel intenzíven átszövi (1. kép).
A jó minőségű palánta gyökere a tápkockát, illetve a palántanevelő cserép földjét fehér gyökérzettel intenzíven átszövi – fotó: Agroinform.hu
Ne legyen megnyúlt és túlfejlett, egy levélre megközelítőleg 1,5-2 cm szárhossz essen. Elnyílt virágok, termések vagy terméskezdemények elöregedett növényre utalnak, amelyek kiültetést követően nehezen indulnak fejlődésnek.
A palántanevelését a paprika víz-, tápanyag-, hő- és fényigénye alapján négy szakaszra lehet osztani:
1. szakasz: magvetéstől a sziklevelek megjelenéséig,
2. szakasz: sziklevelek megjelenésétől az első lomblevél kifejlődéséig, tűzdelésig,
3. szakasz: tűzdeléstől a lomblevelek és a gyökérzet kifejlődéséig és
4. szakasz: kiültetésre előkészítés, edzés.
Télen, kora tavasszal nehéz palántát, különösen a környezetre igényes paprikát megnevelni, a legtöbb palántanevelőben a klimatikus feltételek csak részben biztosíthatók. Az üvegháznak vagy a palántanevelés célját szolgáló fóliának 25-30 0C hőlépcsővel kell rendelkezni, azaz -15 0C-os hidegben is legalább +10-15 0C meleget szükséges biztosítani a fűtésnek a növények magasságában ahhoz, hogy kifogástalan minőségű palántát lehessen nevelni. Gyakran a fény is kevés az életképes, edzett növények megneveléséhez, amit pótolni körülményes és nagyon költséges.
Manapság a paprikatermesztő gazdák jelentős része, mivel a palántanevelés feltételeit biztosító üvegházzal vagy jól fűthető fóliával, de gyakran a szükséges ismeretekkel sem rendelkeznek, a szaporító anyagot az ilyen célra létesített és üzemeltetett palántagyárakból vagy – ahogy a kertészek mondják – palántabankokból szerzik be.
Ugyanakkor vannak még mindig sokan – főleg kisebb árutermelő gazdaságok –, akik maguk próbálkoznak a palántaneveléssel. Ezeknél a vállalkozóknál a technikai hiányosság miatt és a kedvezőtlen környezeti tényezőkből adódóan gyakoriak a kisebb-nagyobb, még korrigálható, de sokszor már visszafordíthatatlan hibák és tévedések, amelyek a paprikapalánták értékét, használhatóságát rontják.
Az alábbiakban ezeket a gyakrabban előforduló hibákat gyűjtöttük össze, felsorolva a kiváltó okokat, kiemelve a megelőzési lehetőségeket és a megszüntetés, illetve a gyógyítási lehetőségeket.
A palánta ne legyen megnyúlt és túlfejlett, egy levélre megközelítőleg 1,5-2 cm szárhossz essen – fotó: Shutterstock
1. szakasz: Magvetéstől a sziklevelek megjelenéséig elkövetett hibák:
Lassan, vontatottan kel a mag
• Rossz a palántanevelő (magvetésre használt) föld. Vetéstől a sziklevelek megjelenéséig más a palánta közeggel szembeni igénye, mint tűzdelés vagy a kiültetés után. Ilyen alapon megkülönböztetünk szaporítóföldet, ahová a magot vetjük, és amiben a palántát tűzdelésig neveljük, illetve tápkocka- vagy cserépföldet, amibe a palántát áttűzdeljük, és a kiültetésig abban termesztjük. A szaporítóföldnek kiváló szerkezettel kell rendelkeznie, hogy a csírázás a lehető leggyorsabban és tökéletesen megtörténjen. Nem feltétel a jó tápanyag-ellátottság, sőt kifejezetten káros, ha műtrágyával feltöltjük a közeget, ami megemeli a sótartalmat, illetve EC-értékét, az ilyen földben lassul a csírázás üteme. (Ozmózistörvény alapján a magasabb sókoncentrációjú közegből nehezebben veszi fel a mag a vizet.)
• Öreg lehetett a vetőmag. A jól, hűvös helyen és száraz körülmények között tárolt vetőmag csírázóképessége is idővel romlik. Vannak fajok, amelyek magja hosszabb ideig is megtartja a jó csírázóképességét (pl. uborka, dinnye, tök, cukkini), de a paprikáé 3-4 év után romlik. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a jelzett idő után már egyáltalán nem kelnek ki, de a csírázási erélyük (intenzitásuk) gyengébb, és az is előfordulhat, hogy kevesebb kel ki a magtételből.
• Hideg a talaj, a szaporítóföld. A csírázáshoz igényli a növény a legtöbb meleget, a paprika számára legalább 25-28 0C szükséges, de ha a fűtés lehetővé teszi, a 30 0C még előnyösebb. (A magas fűtési költség miatt egy-két nap is számottevő mértékben növeli a kiadást, ezért is fontos, hogy a csírázás gyors, lendületes legyen!)
• Hideg vízzel öntöztünk, ami lassította a magvak duzzadását, a kelést. Célszerű mindig olyan hőmérsékletű vizet használni, mint amilyen a levegő, illetve a közeg hőmérséklete.
• Átmenetileg kiszáradt a szaporítóföld. A fent említett magas hőmérsékleten (25-30 0C-on) intenzív a talajból a párolgás, ebből adódóan átmenetileg is gyorsan kiszáradhat, ami a csírázást, illetve a kelést lassítja, megállítja. Ha még a csírázás nem indult meg, legfeljebb duzzadt a mag, még nem feltétlenül pusztul el, öntözéssel a csírázás újraindítható, de ha a csíranövény megjelent, már kelési stádiumában van, jelentősen visszaveti fejlődésében a sziknövényt, pusztulását is okozhatja
• Növénytoxikus anyag lehet a közegben. Például talajfertőtlenítő (fertőtlenítették a földet, de a fertőtlenítőszer még nem bomlott le), csapvíz használata esetén klóros vagy gyomirtó szeres eszközt, öntözőkannát használtak – sajnos ez utóbbi termesztéshigiéniai hiba gyakoribb, mint gondolnánk.
Ritkán kelt a mag
• Rossz volt a vetőmag minősége, öreg volt a mag. Bizonytalan eredetű, ismeretlen csírázóképességű mag esetében a vetés előtt célszerű csíráztatási próbát végezni.
Foltokban csírázik, kel a mag
• Egyenetlen az öntözés, a vetés. Gyakran a szaporítóládák szélén tapasztalható, hogy a csírázás, a kelés később indul meg, a növények fejlődése eltér a többiétől.
• Nem homogén a szaporítóföld (2. kép), nem egyenletes az elkeverése. A többkomponensű szaporítóföldek esetében fordul elő, hogy a tőzeg, a homok vagy az adalékanyagok nincsenek egyenletesen eldolgozva. Gyakran a jelenséget a rossz vetőmagnak tulajdonítják, és a magminőséget reklamálják.
Egyenetlen minőségű föld következtében foltos a kelés – fotó: Agroinform.hu
A 2., 3., 4. szakasz során elkövetett hibákról a következő cikkünkben olvashatsz.