Október 19-én Szicília délkeleti részén, Catania, Noto, Szirakúza városaiban és ezek környékén heves vihar okozott áradásokat. A károk ellenére a kifejezetten erős mezőgazdasággal rendelkező sziget legtehetősebb, ismert élelmiszeripari termékekkel fémjelezhető délkeleti területe fellélegzett, hiszen már régóta várták az esőt – írja a telex.hu
Utoljára két éve volt rendes esőnk, pedig arra nagyon nagy szükségünk van, az előrejelzések szerint most végre napokig fog esni
– nyilatkozta tulajdonos a Campisi nevű szirakúzai citromtermelő vállalkozásnál.
Citromtermelés generációkon át
A családi cég aktuális vezetői – Sebastiano Russo és felesége Alessandra Campisi – elmondták, hogy a negyedik generáció óta működő Campisi, a „citromcég" azért némileg leegyszerűsített elnevezés, mert a társaság sok mással is foglalkozik (paprikával, paradicsommal, salátával), de valóban a citrom a fő bevételi forrása.
A térségnek három földrajzi oltalom alatt álló lokális terméke van: a szirakúzai citrom, a szirakúzai olívaolaj és a modicai csokoládé. Európa egyik legnagyobb citromos vidékén az eredetvédett termékek nagy becsben vannak tartva. Bár a világ legnagyobb citromtermelői nem európai államok, hanem India, Mexikó, Kína, Chile, de azért Európában is sok citrom terem. Olaszország mellett Spanyolországban, Portugáliában, Törökországban és Görögországban nagyobb a termés, de azok szerint akik értenek hozzá, azt mondják, hogy a dél-olasz citromok (Amalfi, Puglia, Szirakúza) a legjobbak.
A citromtermeléshez létszükséglet az eső, mert ha nincs elég, akkor a citrom ugyan megterem, de kisebb, satnyább lesz, és kevésbé lesz aromás és lédús.
A helyi citrom egyébként nem csak „Szirakúzában világhírű". Az európai citromoknak kilenc, földrajzi védettséget élvező fajtájuk van (ezek közül hat olasz, egy portugál, egy spanyol, illetve egy francia típus), de ezek közül a szirakúzai a legnagyobb és a legfontosabb termőterület.
A citrom nem mindig sárga
A fajta neve femminello, aminek a jelentése leányka vagy nőies, a gyümölcs neve a termékenységre utal. A legtöbb ember számára a citrom sárga, ezzel a színnel kapcsolatban van meg a bizalom. Emiatt a citromot olykor természetes módon festik is, pedig valójában a femminello fajta három termőidőszaka közül csak egyszer sárga a gyümölcs (a zöldes termékek sem rosszabb ízűek). A három típus:
- a primofiore (első virágzás) október 1-től szüretelhető,
- a bianchetto (fehér, meszes) április 15-től
- és a verdello (zöld) július 1-től.
A szirakúzai citromtermesztőknek szigorú előírásokat kell betartaniuk: tiltott a növényvédő vagy a gombaölő szerek használata, így a gyümölcs minden része ehető lesz. Viszont a kártevők ellen védekezni kell, így a Campisi cég háromszáz hektáros területén egy szakértő agrármérnök vezetésével manuálisan, vagyis fáról fára haladva helyezik el a kártevőket elpusztító jó rovarokat, illetve jó atkákat. A katicabogarak például megeszik a levéltetveket, az atkaevő atkák pedig felzabálják a kártékony társaikat.
Sebastiano szerint nagyon jó eredményeket értek el a biovédekezésben, Rimini közelében (Cesena városa mellett) működik az a kanadai eredetű cég, amely Olaszországban milliárdszámra szállítja azokat a rovarokat, amelyeket a termelők a növényvédő szerek helyett használnak.
A védett terméknél minden szabályozott, nagyon kötött az ültetési séma is – fotó: pixabay.com
Ma már nem luxus, vagy mégis?
A citromnövény Burmából származik, egykoron a citrusfélék gyarmati árunak számítottak és az uralkodóknak kijáró luxuscikkek voltak. Napjainkban már a citrom, a narancs, a mandarin hétköznapi termékekké váltak, de a cégvezető szerint sokan kénytelenek lemondani a fogyasztásukról az áruk miatt. A citromban nehézkesebb a minőséget árazni, mint más termék esetében, a kiváló minőségű citrom a többiekhez képest nagyjából csak tízszázalékos felárat kap – tette hozzá.
A Campisi évi mintegy ötezer tonnát állít elő citromból, amit elsősorban kamionnal szállítanak a vevőkhöz.
Oltalmat kapott
A termék védettségében az áttörést 2011. február 3-a hozta el, a Limone di Siracusa azóta áll földrajzi oltalom alatt. A védett terméknél minden szabályozott, nagyon kötött az ültetési séma, ami hektáronként legfeljebb négy–ötszáz fát enged meg, ha pedig egy földrengés vagy egy erdőtűz kárt okoz, a frissen ültetett fáknak legalább négy–öt év kell, hogy érdemi termést hozzanak.
Minden termesztési művelet meg van határozva: ügyelni kell arra, hogy a levegőztetés és a napfény természetes maradjon, ma már nincsenek citromos üvegházak, vagy ha mégis, akkor az már egy másik termék.
A betakarítás során minden egyes gyümölcsöt kézzel szednek le közvetlenül a növényről, speciális metszővágókkal vágják le a gyümölcs szárát. Ezt ma a Campisiben 110 ember végzi, a fele helyi, a többi marokkói, szudáni és egyre inkább fülöp-szigeteki.
A lakosság által megvett friss gyümölcs mellett a terméket megveszik az élelmiszer- és italgyártók, de vannak egészségügyi, kozmetikai és más felhasználási területek is.
A vízhiány hátrányosan érinti az olívatermelőket is
Paolo Gallo, helyi vállalkozó és családja generációk óta termel olívát Canicattini Bagni településen. Elmondta ennél a terméknél is kongatni kell a klímavészharangot. A visszatérő dél-európai aszályok miatt az olajbogyó globális termelése két év alatt 3,3 millió tonnáról 2,3 millióra csökkent, a virágzás idején nagyon hiányzik a csapadék, a bogyók jelentős része pedig a hőhullám során elszárad a fákon.
A harmadik földrajzi oltalom alatt álló termék, a modicai csokoládé az egyetlen, aminek nem hiányzik a folyadék. A világhírű csokoládé gyártási technológiája teljesen folyadékmentes (nincs benne semmi tej, zsír vagy hasonló folyékony összetevő), emiatt lehet akármilyen meleg, nem olvad el nyáron sem. A csokoládéhoz kézzel őrlik a kakaóbabot, majd a hideg őrleményhez nádcukrot, illetve valamilyen ízesítő adalékot (fahéj, só, csilipaprika vagy akár szirakúzai citromhéj) adnak. A termék kellően édes, szemcsés állagú, de a technológia miatt a glutén- és a laktózérzékenyek is bátran fogyaszthatják.
A térségben továbbra is súlyos problémát jelent a vízutánpótlás, amire Szirakúza folyamatosan keresi a megoldást. A tenger közel van, lehetne sótalanítókat építeni, ami nagyon drága és nem túl környezetbarát projekteknek számítanak.
Indexkép: pixabay.com