A magyar mezőgazdaság kibocsátása tavaly 2720 milliárd forint volt, nyolc év alatt folyóáron 61,3 százalékkal nőtt. A kertészeti ágazatok súlya meghatározó, kibocsátásuk tavaly meghaladta 356 milliárd forintot – ismertette a szegedi tanácskozáson az államtitkár.
Hozzátette, a szabadföldi zöldségfélék termesztése 79 ezer hektáron folyt, a legjelentősebb a csemegekukorica (30 ezer hektár) és a zöldborsó (20 ezer hektár) termőterülete. Elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése és a hatékonyság javítása, hangsúlyozta, és rámutatott, a hazai feldolgozóipar kapacitásnövelése elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg.– A gyümölcstermesztésben meghatározó az étkezési alma és a meggy aránya – mondta Farkas Sándor. – Tavaly 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, ebből 1550 hektáron paprikát, 370 hektáron paradicsomot, 350 hektáron salátaféléket állítanak elő. A növényházi felület az ezredfordulón még meglévő 6 ezer hektárról 3800 hektárra csökkent, ezt azonban a technológiai fejlődés következtében, az uborkát és a fejes káposztát kivéve, nem követte a termésmennyiség csökkenése – mondta.
A jelenlegi uniós ciklusban 149 hektár üveg- és fóliaház kialakítására nyújtottak be igényt, így az utóbbi 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe.
A következő években ezer hektárnyi új üvegház építésére lenne szükség, ezzel a termelés 230 ezer tonnával lenne növelhető.
Ezer hektárnyi új üvegház építésére lenne szükség – fotó: Pixabay
A dísznövénytermesztés éves értéke 50-60 milliárd forint. Mintegy 400 faiskolai üzem hozzávetőleg 2900 hektáron működik. A fedett dísznövénytermesztés 315 hektáron, a rózsatő és alanyainak termesztése 170 hektáron folyik.
Farkas Sándor szerint a gyógynövénytermesztésben hosszú távon sokkal több lehetőség rejlik, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne emelhető az ágazat kibocsátása.
Az országban 68 zöldség-gyümölcs termelői szerveződés működött, piaci részesedésük 22 százalék körül alakult, ezt legalább 45-50 százalékra kellene bővíteni. Fontos feladatnak nevezte az öntözött területek növelését a jelenlegi mintegy 120 ezerről 267 ezer hektárra.
A nyitva álló pályázati lehetőségekről szólva közölte, komplex élelmiszeripari beruházások támogatására hiteltermékkel kombinálva 71,1 milliárd forint áll rendelkezésre. A mikro-kisvállalkozások élelmiszer-feldolgozó kapacitásának fejlesztésére 167 milliárd forint pályázati forrást hirdettek meg. A rendkívül nagy igényekre tekintettel kiírták a pályázatok második körét is, 50 milliárd forintos keretösszeggel. Közölte:
az Európai Bizottság a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat is jelentősen csökkentené a következő uniós költségvetési ciklusban, a magyar kormány célja, hogy ezek a források ne vagy csak minimális mértékben csökkenjenek.
Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen több hozzászóló úgy vélte, hogy az ágazat fejlődése érdekében az adózási szabályok módosítására, valamint az áfa csökkentésére lenne szükség. Farkas Sándor leszögezte: az áfa nagyságát nem lehet a teljes adórendszerből kiragadva vizsgálni. Az elmúlt évek intézkedései, a járulékcsökkentés és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklése javította a cégek versenyképességét, jegyezte meg.
