Új felfedezés! Ez állíthatja meg a hírhedt tujagyilkos bogár pusztítását

Az ELKH ATK Növényvédelmi Intézet (NÖVI) Állattani Osztályának munkatársai a smaragd tuja illatának összetevőit elemezték, és azonosították azokat a illatkomponenseket, amelyek magukhoz vonzzák a kártevő boróka-tarkadíszbogarat és borókaszút.

A vizsgálat során a kutatók azt is igazolták, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatösszetevőket is képes érzékelni. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a meghatározott illatanyagok felhasználásával a kártevők rajzásának jelzésére alkalmas illatcsapdákat fejlesszenek ki a jövőben. A kutatás eredményeit bemutató publikáció a Physiological Entomology rangos szaklapban jelent meg.

A fák belsejében élő, rejtett életmódú lárvák járatokat fúrnak a növényekben

A boróka-tarkadíszbogár (Ovalisia festiva) és a borókaszú (Phloeosinus aubei) – ismertebb nevén nagy tujaszú – a mediterrán térségből terjeszkedik Európa kontinentális klímájú övezetébe. A két bogárfaj a számukra tápnövényként szolgáló tujákat, ciprusokat elsősorban a díszfaiskolákban és a városi zöldterületeken találja meg. A fák belsejében élő, rejtett életmódú lárváik járatokat fúrnak a növényekben, amelyek először csak esztétikai kárt okoznak, de később elpusztítják az aszálytól legyengített fákat.

Borókaszú-anyajárat – fotó: Bozsik Gábor

Az illat szerves oldószeres kivonatát bioszenzoros gázkromatográffal elemezték

Hogyan találják meg ezeket a fákat? Milyen illatanyagok segítik a tájékozódásukat? Hogyan lehetne azonosítani a bogarak számára jelzésként használt komponenseket, és kihasználni azokat a szelektív növényvédelemben?

Ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az ATK NÖVI kutatói, Dr. Bozsik Gábor, Dr. Molnár Béla Péter és Dr. Szőcs Gábor, amikor azt vizsgálták, hogy a smaragd tuja (Thuja occidentalis) illatában melyek a bogarak által érzékelt összetevők. Ennek érdekében a kutatók először a tuja által kibocsátott illatot fogták fel egy speciális aktív szenes szűrő segítségével, majd az illat szerves oldószeres kivonatát bioszenzoros gázkromatográffal elemezték.

A samragd tuja illatának bioszenzoros gázkromatográfiás elemzése – forrás: ELKH

A rendkívül összetett illat kromatográfiás elválasztásakor a bioszenzor, azaz „csápdetektor" lehetővé tette a bogarak által érzékelhető komponensek kiszűrését. A sok száz közül mintegy másfél tucat ilyen komponenst sikerült azonosítani az egyedülálló műszer segítségével.

Bioszenzoros gázkromatográf – fotó: Vécsy Attila

Vizsgálják, hogy a vegyületek közül szabadföldi körülmények között melyek csalogatják a kártevőket

A hipotézis igazolást nyert: a kutatóknak nemcsak a kérdéses vegyületeket sikerült meghatározniuk, hanem azt is bizonyították, hogy a két bogárfaj egymástól eltérő illatkomponenseket is képes észlelni. A vizsgálat szerint a mindkét faj által érzékelt összetevők nagyobb gyakorisággal fordulnak elő, azonban fontos információ, hogy a két kártevő másként „látja" ugyanazt a tápnövényt. Ennek az eredménynek a specifikus vonzóelegyek kifejlesztésében lesz jelentősége.

Tömegspektroszkópiás módszerrel a kulcsvegyületek kémiai szerkezetét is sikerült meghatározni. A kutatás következő szakaszában azt határozzák meg, hogy e vegyületek közül szabadföldi körülmények között melyek csalogatják a kártevőket. Így a meghatározott illatanyagok, azaz kairomonok felhasználásával a jövőben illatcsapdák kifejlesztését tervezik a kártevők rajzásának jelzéséhez.