A botanika és Kolumbusz-előtti dél-amerikai kultúrákkal foglalkozó tudósok már évtizedekkel korábban felhívták a figyelmet a quinoa növény különleges értékeire, annak termesztése azonban földrészünkön máig is jelentéktelen maradt, bár a termék Európába irányuló importja növekszik.
Érdemes figyelni a quinoa növény különleges értékeire – fotó: pixabay.com
Mióta az ENSZ a 2013-as évet a quinoa nemzetközi évének nyilvánította, Európa-szerte fokozott érdeklődés mutatkozik ennek az álgabonákhoz tartozó növénynek a termesztése és fogyasztása iránt. Az európai quinoaimport ma már évente több mint 20.000 tonnát tesz ki.
Az Andokban 4.000 éve termesztett és a növények anyjának is nevezett quinoa – többek között magas tápértéke, illetve fehérje- és vitamintartalma révén – megfelelő választ adhat a klímaváltozás kihívásaira és elősegítheti az ENSZ „zéró éhínség" céljának megvalósítását.
Legnagyobb értékét azonban a mégis a növénynek az időjárási- és talajadottságokkal szembeni igénytelensége, illetve alacsony előállítási költsége, valamint szárazság- és hőtűrése jelenti, amely utóbbi tulajdonságok a klímaváltozás negatív hatásai nyomán különösen felértékelődnek.
Ennek megfelelően több EU-tagországban is a quinoa vetésterületének fokozatos növekedése figyelhető meg. Görögországban athéni és szaloniki egyetemi kutatók, (többek között Dimitrisz Bilalisz professzor) karolták fel a növény fiziológiájának és termesztési lehetőségeinek kutatását, és állítottak be termesztési kísérleteket évente 50-70 hektáron.
Joanna Kakbukisz professzor asszony szerint „A quinoa esete jó példa arra, hogy jó alkalmazkodóképességű, innovatív növények bevezetésével hogyan lehet elérni a Green Deal céljait".
Forrás: greeknewsagenda.gr
