"Eljött a növényvédősök ideje! A csapadékos meleg tavasz kedvez a kórokozó gombáknak, a levéltetveknek, az atkáknak és a csigáknak is" – írja Zsigó György
Az aranyfát is megtámadta a monília
"Gombás évünk van! – hallom a kollégáktól. Az aranycserjén avagy a másik „hivatalos” magyar nevén az aranyfán (Forsithya intermedia) soha nem látott virág és vesszőszáradást okozott a virágfertőző moníliagomba. Ugyanaz a kórokozó, mely a termesztett meggynél, kajszinál és cseresznyénél is a legnagyobb gondot okozza.
Strapabíró cserjének ismertem meg az aranyfát, még sohasem kellett permetezni. Ha ilyenek maradnak a tavaszok, akkor a virágzáskor elvégzett permetezéssel lehet majd megmenteni az élénksárga virágait. Lehet, hogy a kötelezően permetezendő növények sorába lép? Úgy látom, hogy a legtöbb helyen újra kihajtottak a vesszők. Ahol mégsem, ott a visszavágás segíthet megmenteni a bokrot. Addig kell visszadarabolni az elszáradt virágoktól és levelektől barnuló ágakat, ameddig tiszta metszlapot nem kapunk. (05.04-i fotó.) – tanácsolja a szakember
A visszavágás segíthet megmenteni az aranycserje bokrot – fotó: Zsigó György
A levéltetvek terjedését csak a kánikulai forróság állíthatja meg
"Más dísznövényfajokon megjelentek a rozsdák, melyek ellen a felszívódó Tazer 250 SC engedélyezett. A lisztharmatfertőzés is felerősödött, mely ellen két kontakt kéntartalmú és két felszívódó gombaölő közül is választhatunk. A döntést most is bízzák a növényorvosra.
A levéltetvek ellen néhol már a második permetezést kellett elvégezni pl. viburnum sövényen. A díszribiszkéről lassan elköltöznek a levélpirosító ribiszke-levéltetvek, de a fiatal hajtásaikon már komoly kolóniákat alkotnak más fajok. A dézsába ültetett díszcickafarkon is megjelentek és néhol az utcai juharokon már a levelek teljes felületét bevonja a váladékuk, a mézharmat. Csak a száraz kánikulai forróság állíthatja meg a terjedésüket. Addig pedig a lakossági bejelentésekre is számítanunk kell!" – írja Zsigó György
Vadgesztenyelevél-aknázómoly kártétele – fotó: Zsigó György
Az esős tavasz sem zavarta meg a vadgesztenyelevél-aknázómolyt a fejlődésében
"A permetezés vagy injektálás nélküli vadgesztenyéken már akár ilyen kárképpel is találkozhatnak ( 05. 24-i fotó). Úgy látszik, hogy ahogyan az idei tél, úgy az esős tavasz sem zavarta meg a vadgesztenyelevél-aknázómolyt a fejlődésében, a rajzásában. Ahol nem sikerült elvégezni a permetezést az első nemzedék ellen, ott mindenképpen készüljenek a második nemzedék elleni védekezésre. A csapdahálózatunkban követhetik a molyok rajzását, a permetezés indítását és a készítmények kiválasztását pedig bízzák a növényorvosra (4. levél).
Az injektálás is megoldás lehet! Az injektáló szakember tudása és eszközei döntik el a kezelés hatásosságát és ami legalább ilyen fontos, a furatoknál jelentkező sebfertőzések kivédéséhez is szakértelem és megfelelő eszközök kellenek" – olvasható a növényorvos cikkében
Sohasem lehet bimbós parlagfű a területen
"A parlagfű csírázásához fény szükséges. Ahol sérül a zárt növénytakaró pl. az ágyásokban, a kikopaszodott gyepekben, a facsemeték ültetőgödreinél vagy a vaddisznótúrásokban, ott nemsokára megjelennek a csírázó, majd a gyorsan növekvő parlagfüvek. Az idei esőzések után az utak mellett vagy a gyepszegélyek szélén lerohanó esővíz is megteremtette a csírázásához szükséges feltételeket azzal, hogy elmosta azokat a növényeket, amik az árnyékolásukkal valamennyire visszafogták a parlagfű csírázását. A fotó 05.23 -án készült, azóta már 30 cm-es példányokkal is találkoztam.
Parlagfű, a fotó 05.23 -án készült – fotó: Zsigó György
A 2019-es jogszabály módosítás eltörlte a kötelező irtásra kijelölt július 1-i határidőt. Már szigorúbban fogalmaz, sohasem lehet bimbós parlagfű az adott területen. Ezt közterületen továbbra is a kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői ellenőrzik. Tehát egész szezonban irtani kell a törvény előírásai és főleg az allergiás embertársaink miatt." – írja Zsigó György
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)