Fűszerpaprika műtrágyázása: mit, mikor, hogyan?

A fűszerpaprika-termő felület és a megtermelt mennyiség drasztikus visszaesése után az elmúlt években az éves 20 000 tonna körüli őrleménymennyiség stabilizálódni látszik, bár nehéz pontosan megbecsülni, hogy mennyi őrlemény kerül forgalomba, mivel továbbra is jelentős azoknak a nem regisztrált termesztőknek a száma, akik közvetlen piacon értékesítenek. A fűszerpaprika-termelés döntő többsége továbbra is 0,5-1,5 ha-os családi vállalkozásokban történik, amely gazdaságokra – néhány kivételtől eltekintve – nem a magas szintű termesztéstechnológia alkalmazása a jellemző.

A kiútkeresés két irányban folyik, vannak, akik a megoldást az intenzív szabadföldi termesztésben látják (talajtakarás, cseppenkénti öntözés, tápoldatozás, hibrid fajták ültetése stb.). A fejlődés másik iránya a fólia alatti hajtatás lehetne, ami az eddigiekhez képest más szemléletet, jelentősebb technológiai fegyelmet követelne ahhoz, hogy az ezzel járó, lényegesen nagyobb beruházás megtérüljön.

Fűtetlen fólia alatt nevelt fűszerpaprika.

A fóliás termesztés jelentős hozamnövekedés és minőségjavulás mellett nagyobb termésbiztonságot is jelentene a szélsőséges időjárási viszonyainkkal szemben.

A versenyképes, 20-30 tonnás intenzív szabadföldi termesztés esetén vagy ennek a dupláját meghaladó korai kiültetésű fólia alatti hajtatás során több vizet és több tápanyagot kell a növény számára biztosítani. A hagyományos egyszeri-kétszeri fejtrágyázással sem szabadföldi intenzív technológiában, sem hajtatásban a folyamatosan növő, folyamatosan érő, támrendszer mellett, metszve nevelt paprikának nem lehet a tápanyagigényét biztosítani.

Egy tápanyagszámítási modellen keresztül szeretnénk bemutatni a fólia (üveg) alatt termesztett fűszerpaprika-trágyázás négy elemének alapkérdéseit és az arra adott választ:

Mennyi műtrágyát kell adni?
Milyen műtrágyákat célszerű használni?
Mikor és milyen ütemben kell a tápanyagokat adni?
Hogyan, milyen formában kell a műtrágyát kijuttatni, hogyan kell a talajba dolgozni?

1. Mennyi tápanyagot igényel a hajtatott fűszerpaprika?

Célszerű a fajlagos tápanyagigényből kiindulni, vagyis abból, hogy egységnyi termés (1 tonna) előállításához mennyi tápanyagot (kg) von ki a növény a talajból. A fűszerpaprika esetében a fajlagos tápanyagigény az alábbiak szerint alakul:

• nitrogén (N): 4,8 kg/t termés
• foszfor (P₂O₅): 1,6 kg/t termés
• kálium (K₂O): 6,4 kg/t termés
• magnézium (MgO): 1,0 kg/t termés

50 t/ha (5 kg/m²) termés esetén – számolva ~20% veszteséggel (kimosódás nitrogénnél, lekötődés foszfornál) – az alábbi mennyiséget kell kiszórni:

A számítás menete a következő: Fti x Tt + V = Kt

• nitrogén: 4,8 kg x 50 t/ha + 48 kg/ha = 288 kg/ha, azaz 28,8 g/m² N
• foszfor: 1,6 kg x 50 t/ha + 16 kg/ha = 96 kg/ha, azaz 9,6 g/m² P₂O₅
• kálium: 6,5 kg x 50 t/ha + 66 kg/ha = 391 kg/ha, azaz 39,1 g/m² K₂O
• magnézium: 1,0 kg x 50 t/ha + 10 kg/ha = 60 kg/ha, azaz 6,0 g/m² MgO

Fi = fajlagos tápanyagigény (kg/t)
Tt = tervezett termésmennyiség (t/ha)
V = veszteség (kg/ha) kimosódás + lekötődés
Kt = kijuttatandó műtrágyamennyiség hatóanyagban (kg/ha)
(A fenti számítás a legújabb kísérletek és mérések eredményei, valamint gyakorlati tapasztalatok alapján lett végezve.)

A fűszerpaprikára, az étkezési paprikához hasonlóan, érvényes a folyamatos, kis adagokban történő fejtrágyázás. Ezt indokolja az egyszerre kiadható műtrágyaadag is, amely a talaj sószázalékát jelentősen növelő műtrágyákra, így a nitrogénre és a káliumra vonatkozik. Ezekből az egy-egy alkalommal kiadható legnagyobb mennyiség: 
• nitrogénből: 50 kg/ha, illetve 5 g/m² N-nek, 
• káliumból: 100 kg/ha, illetve 10 g/m² K₂O hatóanyagnak megfelelő műtrágya.

A termesztési gyakorlatban a perzselési veszély, az esetleges technológiai hibák és az egyenletesebb elosztás érdekében érdemes még kisebb adagokat alkalmazni és egyszerre csak a fenti értékeknek a felét adni, így a trágyakijuttatás száma a tenyészidő folyamán 10-12 alkalom lesz, gyakorlatilag a virágzást követően minden 7-10 napban kell fejtrágyázni!

A fűszerpaprika-termesztésben az elkövetkező évek további feladata a termésbiztonság növelése is.

2. Milyen műtrágyákat kell (lehet) használni?

A kereskedelmi forgalomban számos kiváló, tápoldatozó műtrágya kapható mono és komplex formában. Tekintettel arra, hogy a fejtrágyát tápoldat formában, csepegtető testeken keresztül célszerű kijuttatni, ezért csak vízben tökéletesen oldódó készítmények jöhetnek szóba. Bázis lehet az ammóniumnitrát, a káliumnitrát, a kalciumnitrát, a magnéziumnitrát, a magnéziumszulfát és a jól oldódó káliumszulfát. Ősszel, az alaptrágyázás során, vagy tavasszal az ültetés előtt az olcsóbb, hagyományos műtrágyák is számításba jöhetnek (pl. mészammon-salétrom, szuperfoszfát, kénasvas káli, Patentkáli stb.).

3. Mikor kell műtrágyázni?

Alaptrágyázás alkalmával, amikor a talajforgatással a szerves trágyát is adjuk, törekedjünk a talajt (talajvizsgálat alapján) „közepes” vagy „jó” tápanyagszintre feltölteni.

Fontos szabály, hogy folyamatos tápanyagellátást biztosítsunk a növénynek, azaz kis adagokkal (híg tápoldattal) minél gyakrabban fejtrágyázzunk.

A tápoldat töménysége a 2,5-3 EC-t ne haladja meg!

A fejtrágya (tápoldat) összeállításánál az alábbiakat vegyük figyelembe:

• A foszfort a tenyészidő legelején veszi fel a paprika nagyobb mennyiségben, a tenyészidő végén már nincs jelentősége a foszfortrágyázásnak.
• A nitrogént folyamatosan igényli, de a túl korai, erős „N”-indítás terméselrúgáshoz vezethet! 
• Káliumból a tenyészidő vége felé ugyan csökken az igény, de a színanyagképződés miatt továbbra is adjunk keveset.
• Magnéziumot is folyamatosan adjuk a tápoldattal – de adható növényvédő permetezések alkalmával lombtrágyaként is.

4. Hogyan kell a műtrágyát kiadni, hogyan kell a talajba munkálni?

Tekintettel arra, hogy a növény nem külön veszi fel a vizet és külön a tápanyagokat, kézenfekvő az egyszeri kijuttatásuk, azaz a tápoldatozás. Ez a legpontosabban és a leggazdaságosabban csepegtető (szivárogtató) rendszereken keresztül oldható meg. Egy tő támrendszeres paprika napi vízigénye június-júliusban 2(-3) liter, augusztusban 1-2 liter. Csúcsidőben 5-6 növény/m² esetén a 10-15 litert is elérheti.