Évről évre súlyos kiesést okoznak a fertőző betegségek és kártevők, amelyek a sárgarépán és a petrezselymen jelentkeznek, de közrejátszanak a nem fertőző, úgynevezett élettani fejlődési rendellenességek is, amelyek a talaj rossz fizikai állapotára, kedvezőtlen kémiai tulajdonságaira, művelési hibákra vezethetők vissza.
Talán nem tévednek nagyot azok a zöldségtermesztéssel foglalkozó növényvédő szakemberek, akik úgy vélik, hogy napjainkbanaz abiotikus (nem fertőző) tényezők nagyobb mértékben okoznak minőségi károkat és terméskiesést a sárgarépa- és a petrezselyemtermesztésben, mint a fertőző betegségek (gombás, baktériumos, vírusos kórokozók) és kártevők együttvéve.
A sekély talajművelés a zöldségfélék közül leginkább a gyökérféléket sújtja. A gyökérzöldségféléket – ellentétben a burgonya- és káposztafélékkel – nem soroljuk a magas humusztartalmú talajokat igénylők közé, mégis számos fejlődési rendellenesség vezethető vissza a termesztőközegre, mindenekelőtt a felületesen, sekélyen elvégzett őszi talajművelésre.
A petrezselyem esetében gyakrabban (1. ábra), de a sárgarépafajtáknál is felfedezhető terméstorzulás és -elágazás (2. ábra), amit okozhat gyomirtó szer, fonálféreg-fertőzés is, de döntően a rögös, sekély talajnak tulajdonítható.
Terméstorzulás (szakálosodás) petrezselyemgyökéren – A szerző felvétele
Termésdeformáció sárgarépatermésen – A szerző felvétele
Száraz évjárat esetén 45-50 KA értéknél kötöttebb talajokon ugrásszerűen megnő az úgynevezett "szegletes termések" aránya, ilyen esetben a répatest keresztmetszete nem kerek, hanem lapos, "szegletes" lesz. Ipari répák esetében kisebb, de friss fogyasztásra és tárolásra szánt árunál jelentősebb értékcsökkenést jelent.
A sűrű növényállomány többnyire a kisüzemekben szokott gondot okozni, ahol nem alkalmaznak precíziós vetést, és az egyelést is felületesen végzik el. A sűrűn kelt répa termései összetekerednek, összecsavarodnak, és így értékesíthetetlenné válnak (3. ábra).
Az összecsavarodott termések a túl sűrű vetés következményei – A szerző felvétele
A ritkítást akkor célszerű elvégezni, ha a növények vastagsága eléri az 1-2 mm-t, de semmi esetre sem túl fejlettek. Az apró olajos magvak, mint a petrezselyemé vagy a sárgarépáé, csak optimális feltételek mellett duzzadnak meg, és még úgy is lassan indulnak csírázásnak. A rossz minőségű magágy, a cserepesedésre hajlamos talajfelület, nem egyszer a mély vetés tovább rontja a kelést. Kombinált vetésforgókban ritkábban, zöldséges forgóban gyakrabban előfordul, hogy a magas induló tápanyagszint is (pl. nagy adagú starter trágya, magas EC) hozzájárul az elhúzódó, esetenként gyenge, hiányos keléshez.
Korábbi években – az idén a szárazságnak köszönhetően nem – tömegesen jelentkezett a répa repedése (4. ábra), ami a sok csapadéknak volt betudható, de hasonló tünetek alakulhatnak ki egy átlagosan csapadékos évben is, ha a nitrogén-fejtrágyázással megkésünk.
A répa repedésének oka a tenyészidő végén jelentkező csapadékos időjárás és a sok nitrogén – A szerző felvétele
Ez ellentmondani látszik annak a szabálynak, mely szerint a répának fokozatosan kell növelni a talajban a tápanyagszintet, ugyanis kezdetben – 2-3 hónapon keresztül – minimális a tápanyagfelvétel, viszont a nyár közepétől igen intenzív. Szeptember közepére, végére be kell fejezni a N-fejtrágyázást annak érdekében, hogy ne legyen romlásból adódó tárolási veszteség és termésrepedés.
A nanti típusú (hengeres alakú) és kevés lomblevéllel rendelkező fajtáknál, szabadföldön, főleg bakhátas termesztésnél – síkművelésnél ritkábban – jelentkezik a sárgarépa zöldfejűség-betegsége, amely során a fény hatására a termés teteje (feje) a levelek közelében megzöldül. A védekezés egyszerű: egyszeri-kétszeri feltöltögetéssel a jelenség megelőzhető.
Szabadföldi répánál a sok fény okozhat gondot, hajtatásban a fényhiányból adódó levélmegnyúlás, etioláltság jelensége fordul elő. Nemcsak a megnyúlás, sokkal inkább a laza szövet miatt a levelek szakadása teszi különösen nehézzé az ilyen répa csomózását. A fólia és üvegfelület tisztán tartásával, ritkább növényállomány alkalmazásával védekezhetünk, illetve mérsékelhetjük a kárt.
