A füge teleltetése

A füge a Földközi-tenger környékének történelmi távlatokban is meghatározó gyümölcse. Az ókori Róma történelmében és a Bibliában is sok történetet olvashatunk róla.

Néhány évtizede még inkább a védettebb kertek, kertrészek növénye volt, ma viszont már szinte bárhol megterem. De azért legyünk óvatosak, mert talán 10 évente most is előfordulnak napokig tartó -15–20°C-os hidegek, melyek takarás nélkül biztosan elpusztítják növényeinket. Ezért ültessük melegebb déli-nyugati falak elé – itt a hajtások is jobban beérnek, és télen sincs olyan hideg –, másrészt védjük a gyökerüket úgy, hogy ősszel a tövükhöz húzzunk földet, majd takarjuk be bőségesen levelekkel.

Aki még ennél is biztosabbra akar menni, az összekötözve körbeburkolhatja a tövet szellőző szigetelőanyagokkal: például kukoricaszár, nádfonat stb.

füge

Enyhe télen a füge könnyedén áttelel hazánkban is – fotó: Pixabay

A füge gondozása

A füge talaj iránt nem igényes, szinte bárhol megél, de tövéhez érdemes néha egy kis szerves trágyát bekapálni. Mindenképp napos helyre ültessük, hogy termései ősszel biztosan beérjenek!

Sok fajtája kapható, melyek színben, gyümölcsméretben, ízben, fagytűrésben is igen eltérőek lehetnek. Vásároljunk megbízható helyen, mert sok rossz fajta is van az országban, melyeket a déli országokból hoztak be nyaralások után, és fagyérzékenyek vagy egyáltalán nem teremnek.

füge

A füge talaj iránt nem igényes, szinte bárhol megél – fotó: Pixabay

Szaporítása

A füge fás dugványról könnyen szaporítható. Ehhez kora tavasszal, kihajtás előtt vágjunk le ceruzavastag, 20-30 cm hosszú vesszőket, melyeket leföldelve, felső végükön 2 ujjnyira szabadon hagyva és öntözve gyökereztethetünk szabadban vagy edényben is. Emellett egyszerűen a tövéhez földet húzva is legyökeresednek a vesszők.

Ültetésénél vigyázzunk arra, hogy meglehetősen termetes bokorrá tud fejlődni, így kis kertekbe nem való. Ládában vagy nagyobb dézsában is nevelhetjük a teraszon, ahol télen a hőmérséklet is magasabb pár fokkal. Ne próbáljunk belőle fát nevelni, mert nem ez a természetes formája, és tőből úgyis újrahajt.

Tavasszal metsszük, amikor már láthatók az elfagyott részek. Ne kurtítsuk vissza, csak ritkítsuk, az elsűrűsödött, keresztben átellenes vesszőket metsszük ki, és a tősarjakból csak párat hagyjunk meg.