Hogyan károsít és mit tehetünk az egyik legveszélyesebb kártevőnk, a gyapottok bagolylepke ellen?

Elterjedése

A gyapottok bagolylepke szárazság- és melegkedvelő vándorlepke, mely korábban csak alkalmanként fordult elő Európa középső részében. De a klíma felmelegedésének következtében mintegy 20-25 éve rendszeresen jelen van Közép-Európában, így hazánkban is. Eredeti elterjedése a 40. szélességi foktól délre található Észak-Afrika és Eurázsia trópusi, szubtrópusi területein.

Hazánkba többnyire déli-délkeleti irányból vándorol be, majd a nyár folyamán két-három nemzedéket fejleszt. Éjszakai lepkefaj, de az imágók nappal is aktívak. A virágok nektárját fogyasztják, majd a táplálkozást követően a virágokra vagy a levelekre petéznek, tojásaikat egyesével elhelyezve. (Petéi alig fél centiméter átmérőjűek, csontszínűek és kissé lapítottak.)

A hernyók károsítása főként a generatív részekre terjed ki (virág, termés), de ezek hiányában a levelekkel is megelégszenek. A talajban 4-6 cm mélyen bábozódnak. A nyár végén fejlődő bábok kora ősszel még lepkévé alakulnak, majd a nappalok rövidülése miatt déli irányba vándorolnak. Azonban az ennél idősebb bábok már csak a következő évben alakulnak lepkévé, ha sikeresen át tudnak telelni. A következő év tavaszán az itt fejlődött lepkék keverednek a délről jövőkkel, majd helyi nemzedéket hoznak létre vagy tovább vándorolnak északra.

A kártevő felismerése

A lepke fénykerülő hernyójának színe a világoszöldtől a feketés zöldig változhat. Fő ismertetőjegyük a háton és a potrohszelvények oldalán hullámosan végighúzódó pászta. Az idősebb hernyók hosszúsága akár 40 mm is lehet.

A gyapottok bagolylepke hernyója a károsított kukoricacsövön.

Az imágó szárnyfesztávolsága 34-38 mm szélességű lehet. Színük a lárvához hasonlóan szintén igen változatos. A nyár elején mutatkozó lepkék színe világossárga, enyhén zöldes árnyalattal és okker színelemekkel, míg a nyár vége felé a lepkék színe sötétebb, barnásabb lesz. Jellegzetes szárnyjegyeik, a körfolt és vesefolt szinte minden példányon csak elmosódottan ismerhetőek fel.

Károsított paprika és a gyapottok bagolylepke bábja.

A gyapottok bagolylepke kártétele

Hernyója sok gazdanövényű, azaz polifág kártevő. Tőlünk délebbre a nevéhez hűen a gyapot hírhedt kártevőjeként ismert. Hazánkban a termesztett növényeink közül fő tápnövénye a kukorica. De más növényeinket is szívesen fogyasztja. Úgy, mint a cirok, az őszi káposztarepce, a búza, a napraforgó, a dohány, a bab, a borsó, a szója, a lucernafélék, a paprika, és a paradicsom. Dísznövényeik közül pedig leggyakrabban a muskátlin és a krizantémon találkozhatunk hernyóinak károsításával. Emellett egyes gyomfajokon is megfigyelték jelenlétét (pl. parlagfű).

Tömeges rajzásakor mindent megtámad, így gyümölcs- és erdészeti kártevőként is ismertté vált. Főként a növény generatív részeit pusztítja, azaz a virágot és a termést. Azonban ezek hiányában a levélzetet is elfogyaszthatja.

A hernyó kártétele  a muskátli virágán.

Kukoricában másodlagos kártétele is megfigyelhető, mert hernyók rágásukkal utat nyitnak a kukoricacsövön megtelepedő kórokozóknak. Főként olyan mikotoxintermelő gombafajoknak, mint a fuzárium (Fusarium spp.), az aszpergillus (Aspergilus spp.) és a penicillium (Penicilium spp.).

A hernyó kártétele a kukoricacsövön és az azon megtelepedő fuzáriumos csőpenész.

Előrejelzése

A kártevő előrejelzése igen nehéz, mert az imágók megjelenésének tömegessége és a hernyók kártételének mértéke az időjárási viszonyoktól függ. A gyapottok bagolylepke számára a száraz, meleg időjárás kedvező. Hűvös és csapadékos években azonban előfordulása kevésbé számottevő. Rövid távú előrejelzése szexferomon csapdákkal és fénycsapdákkal történhet. Ezekkel a csapdákkal nyomon követhetjük a lepkék rajzásának menetét, melyből a hernyók kelésének ideje jól megállapítható. Mindezek alapján megtervezhetjük a védekezés megfelelő időpontját ellenük.

A szexferomon csapda fogása.

Védekezés a gyapottok bagolylepke ellen

A legegyszerűbb és talán leghatékonyabb védekezési módszer ellenük az időben elvégzett rovarölő szeres permetezés. A vegyszeres védekezést mielőbb el kell végezni, mert az idősebb hernyók ellen irányuló kezelések általában eredménytelenek. Szinte minden kultúrában van engedélyezett növényvédő szer ellenük. Elhúzódó rajzás esetén egyes kultúrákban, mint a csemegekukorica, paprika és a paradicsom, akár többszöri védekezésre is szükség lehet. Biológiai védekezés terén nagyüzemi keretek között alkalmazhatunk ellene Bacillus thüringiensist tartalmazó „biopreparátumokat”. A védekezést mindkét esetben szexferomon csapdás megfigyelésre kell alapozni.

Amennyiben ökológiai gazdálkodást folytatunk, bevethetünk ellenük tojásparazita fürkészdarázs fajokat (Trichogamma pintoi és Trichogamma evanescens). Ezek a fürkészdarazsak a gyapottok bagolylepke mellett más bagolylepkefajok és a kukoricamoly természetes ellenségei is. Úgy parazitálják a lepkék tojásait, hogy saját petéiket abba helyezik, így megakadályozva a kártevő lárva kikelését.

Forrás: Szeőke Kálmán (2015): Károkozó rovarok a mezőgazdaságban