A sok tízezer hektár gyümölcs- és szőlőültetvényen végtelen mennyiségű vágásszámot kell végrehajtani.
Vajon gyorsítható-e ez a folyamat? Megéri-e ezt a feladatot könnyíteni vagy gépesíteni?
A kérdés hallatán mindenkiben a berögződött igenek és nemek, észszerű vagy észszerűtlen válaszai hadakoznak egymással. Azonban mielőtt nagyon belemélyednénk a lehetőségek tárházába, két megállapítást kell tegyünk. Az egyik, hogy nem csak híján van a mezőgazdaság a munkaerőnek, hanem bizony kétszer-háromszor annyi munkabér-költséget emészt fel, mint 10-15 évvel korábban. A másik, hogy a metszés technika korszerűsödése és fejlődése arányaiban nem drágult az elmúlt időszakban, hanem inkább olcsóbb lett.
Elektronikus metszőollók különböző méretben – fotó: Auditker Kft.
Ezeket figyelembe véve, ha a saját üzemméretéhez képest elkezdünk számolni, valószínűsíthetően azt az eredményt kapjuk, hogy akár egy éven belül is megtérülő lehet egy ilyen fejlesztés. És akkor még nem is beszéltünk a sokat emlegetett munkakomfort-érzetről.
De lépjünk egy kicsit visszább a technológiai sorrendben! Manapság sok termelő és gazda azon az úton jár, hogy traktorral hajtott előmetsző gépekkel a metszés jelentős részét megoldja. Ezt akár bérmunkában is alkalmazhatjuk. Természetesen az előmetszésről is megoszlanak a vélemények, hogy ez mennyire hasznos, gazdaságos, szakmailag mennyire helyén való. Tény, hogy ezen megoldás követői sokat spórolnak, hiszen ez nagy mértékben csökkenti az élőmunka költségeit.
Az előmetszés elvégzésével gyakorlatilag az utó- vagy készremetszési munka mennyiségét drasztikusan csökkentjük. Vagy ha úgy tetszik, nem a munka mennyiségét csökkentjük, hanem 2-3-szor gyorsabbá tesszük azt. Na de miért is? Egyrészt azért, mert átláthatóbbá válik a lombfelütet, sokkal könnyeb a számunkra fontos vagy nem fontos hajtásokat, ágakat kiválasztani. Mivel a levágandó részek mennyisége kevesebb, ezért azokat lényegesen gyorsabb lesz a koronából, lombfalból eltávolítani. Ezen ponton elérkeztünk a kézi metszés kulcsfontosságú kérdéséhez, amivel a gyorsasági szorzószámot javíthatjuk: vajon hány vágást tud egy metsző elvégezni egy nap?
Az összehasonlításban a kézi metszőollók, karos ollók és kézi fűrészek állnak az egyik oldalon, a másikon pedig az elektromos és pneumatikus ollók, fűrészek és toldók.
Kábeles vagy markolatba foglalt akkumulátoros változatok is léteznek – fotó: Auditker Kft.
Érvek és ellenérvek sokaságát lehet itt is megfogalmazni, de vegyük inkább a tényeket. Ha erőkifejtés nélkül kell vágni, akkor 6-8 órán keresztül hasonló sebességgel lehet haladni. Elfárad a karom, mert nehéz 650-850 g súlyú olló vagy fűrész? Átveszem a másik kezembe és úgy folytatom. A gyakorlati tapasztalat az, hogy így naponta 1,5-2-szer több vágást lehet elvégezni.
Azonban van itt még egy és más, amivel nem árt kalkulálni. Amikor a hagyományos kézi metszésnél már át kell váltanunk ollóról a karos ollóra vagy fűrészre, az elektromos metszésnél egy ollót használhatunk mindhárom feladatra. Ezért a helyes gép kiválasztásához el kell döntenünk, hogy milyen vastagságú gallyat/ágat szeretnénk majd maximum vágni. 25-28-35-40-50 mm? A magasan metszést is könnyebben tudjuk az elektromos vagy pneumatikus toldószárakkal, létra vagy metszőkocsi nélkül végrehajtani. Természetesen itt is mérlegelni kell, hiszen a fölöslegesen nagyobb kapacitású vagy hosszúságú olló megvásárlása a megtérülési időt nagy mértékben növelheti.
Mérlegelni kell, mennyire szükséges hosszú metszőollót vásárolni – fotó: Auditker Kft.
Amikor a metszés gépesítését tervezzük, kezdetben egy fontos dologgal nem árt tisztában lennünk. Hány ember áll majd rendelkezésünkre? Ez ugyanis meghatározhatja, hogy a pneumatikus vagy elektromos ollókat használjunk. 4-6 emberig az elektromos olló lehet a gazdaságosabb, ha 6-nál több, akkor már inkább a pneumatika irányába érdemes mennünk, annak ellenére, hogy ez egy drágább és kötöttebb technika.
Mára az elektronika, a mechanika és az akkumulátortechnika fejlődésének köszönhetően az eszközök előállítási költsége nagy mértékben csökkent. Ezzel párhuzamosan mégis azt láthatjuk, hogy a kereskedelemben nagyjából 35.000 Ft-tól 600.000 Ft-ig fellelhetőek az elektromos ollók.
Az elektronikus rendszerek minden tekintetben több lehetőséget nyújtanak – fotó: Auditker Kft.
Mi lehet a tartalmi különbség? Sajnos nem igaz az az alapelv, hogy az olcsóbb rosszabb, mint ahogy az sem, hogy a drágább jobb. Egy alacsonyabb komfortfokozatú kis autóval is el lehet jutni egyik pontból egy távoli másikba. Ugyanakkor a városban is közlekedhetünk nagy kategóriájú kocsival. Az ollók kiválasztásánál meg kell vizsgálnunk a saját üzemméretünket, a metszési szokásainkat, az igényeinket és preferenciáinkat. Közben egy rendezőelvet kell mindenek felett fenntartani: cél a minél több vágásszám elérése.
A lehetőségek tárháza az elektronikus rendszereknél minden tekintetben sokkal nagyobb
Ne feledjük, hogy gazda szemmel az egyik legfontosabb kritérium a szervizigény és szervizszükséglet. Mert ugye tudjuk, hogy ami elromolhat, az el is romlik, ráadásul pont akkor, amikor nem kellene. Mindenképp fontos a választásnál, hogy egy felmerülő problémát, hogyan kezel le a szerviz. Helyben, szinte azonnal, vagy hosszabb eljárásban, esetleges gyártói segítséggel, elküldéssel?
Érdemes előre átgondolni, milyen vastag ágakat fogunk vágni – fotó: Auditker Kft.
Visszakanyarodva az árkülönbségekhez és a lehetőségekhez, sok-sok megválaszolandó kérdést kell magunkban eldönteni.
Néhány példa:
- Milyen vastag ágakat vágok általában?
- Mely vastagság fordulhat elő ritkábban?
- Milyen magasságra kell felnyúlnom?
- Hány órát dolgozok maximum?
- Hogyan szeretném tölteni az akkumulátorokat?
- Lehet-e kábeles az akkumulátor, vagy legyen inkább a markolatban?
- Mi az a súly, amit hajlandó vagyok emelni vagy cipelni?
- Mennyire fontos az olló ergonómiája?
A sok kérdés mellett egy dolog biztos:
aki egyszer kipróbálja, az nem akar visszatérni a hagyományos kézi ollós metszésre, mert számolás nélkül is szembetűnő, hogy gyorsabban halad és ez megtakarítást hoz.
