A poloska több módon is megkeseríti a mindennapjainkat: egyrészt a kellemetlen szagával, másrészt azzal, hogy a kis ideig résnyire hagyott ajtón keresztül is hívatlan vendégként megtelepszik az otthonainkban. A növénytermesztéssel foglalkozók is hősies küzdelmet folytatnak ellene kisebb- nagyobb eredménnyel. Egy Székelyföldön régóta alkalmazott módszer idehaza sikeres lehet a távoltartására – írja a novenyvedoszer.hu

poloska

A poloska akár harminc-negyven kilométert is képes repülni egyetlen nap alatt – fotó: pixabay.com

Természetes növényvédelemmel a poloskák ellen

Egyre több gazdálkodó választja a vegyszerek helyett a természetes növényvédelmet. Érdemes azonban itt megjegyezni, hogy a vegyszeres növényvédelmet teljesen mellőzni nem lehet, de a felhasznált mennyiséget lehet csökkenteni.

Gyuris Mihály gyümölcstermesztő is erre tesz kísérletet a szatymazi barackültetvényein akkor, amikor az idén faecettel űzi el a poloskákat.

Az ehhez szükséges anyagot csak Székelykeresztúron gyártják. Gyuris Mihály a szatymazi metszési bemutatón találkozott a székelykeresztúriakkal, mint kiállítókkal, akiknek azonnal felfigyelt a termékére. A szénégetők olyan faecetet gyártanak Székelyföldön, amiben granulált faszén van összekeverve faecettel.

poloska

A gazdálkodók életében a poloska az egyik legnagyobb probléma, hiszen mindig akkor jelenik meg, amikor a termés érése miatt lehetetlen a védekezés – fotó: pixabay.com

Gyuris Mihályék át szeretnének térni a regeneratív talajművelésre

A regeneratív mezőgazdaság módszereinek legfontosabb célja az, hogy helyreállítsa a talaj termékenységét és egészséges élővilágát.   Ennek elérése érdekében lényegesen kevesebbet bolygatja a talajt, tudatosan alkalmazza a talajtakaró növényeket, optimalizálja a vetésforgót, és ahol csak lehet, a legeltetett állatokat is integrálja a termelésbe.

A regeneratív mezőgazdaság nem támaszt feltételeket a gazdálkodók műtrágya-, gyomirtó szer és egyéb növényvédő szer használatának korlátozására (ellentétben az ökológiai gazdálkodással).

A szántóföldi, forgatás nélküli talajművelésnek ez a kísérlet lehet a gyümölcsös változata, ezért a faecetes kísérlet mellett döntöttek, aminek azonban nem három napon belül jelentkezik a hatása, hanem előfordulhat, hogy csak három év múlva.

Mit tud a faecet és faszén kombinációja?

gazdálkodók életében a poloska az egyik legnagyobb probléma, hiszen mindig akkor jelenik meg, amikor a termés érése miatt lehetetlen a védekezés. Ennél is nagyobb problémát jelent, hogy a poloska akár harminc-negyven kilométert is képes repülni egyetlen nap alatt, tehát amit lepermeteztünk aznap, annak a helyére másnap új poloska érkezhet. A faecet riasztó hatással van rá, nem végez vele, hanem elriasztja a környékről.

Nem a fára fújjuk rá, mert egy érésben lévő gyümölcsre nem jó hatással lenne, ezért a talajra és a fatörzsre juttatjuk ki. Ezek a rovarok azt érzik, mintha tűz volna: nem magas hőmérsékletet érzékelnek, hanem a tűz szagát, ezért messzire elkerülik. Ha Erdélyben az ottani gazdáknak vannak erről jó tapasztalataik, akkor nekünk is érdemes megpróbálkozni vele

– összegezte a szer hatását Gyuris Mihály.