A gomba számára megfelelő körülményeket akár a lakótereinkben is létrehozhatunk, hogy aztán kitartó odafigyeléssel, háztáji hulladékaink segítségével termeljük meg saját, értékes, tápanyagban gazdag élelmünket – írja a greendex.hu
Csiperke – fotó: pixabay.com
A gombák megmentik a világot
A gombák világszerte mindenhol megtalálhatók, és képesek szinte mindenféle körülmények között megélni. Igazi kémiai átalakítóművészek, mesterei a fajok közti együttműködésnek, nem állatok, de nem is a növények. Olyan élőlények, amelyek magas és értékes tápanyagtartalmú eukarióta sejtekből (egy- vagy többsejtűekből) állnak, és nem tartalmaznak fotoszintetizáló pigmenteket.
Alapvető funkciójuk, hogy – elsősorban növényi eredetű – szerves anyagokat bontsanak le, és tegyék azt újra elérhetővé, létrehozva ezzel az ökoszisztéma körkörös anyagáramlását. Baktériumemésztő képességüknek köszönhetően a nitrogénnel szennyezett élőhelyek tápanyagegyensúlyát képesek fenntartani. Tisztítják a vizet és a talajt, részt vesznek a méhpopulációk védelmében, de szerepet kapnak a textilipar vagy az építészet fenntarthatóbbá tételében is. Ősidők óta ismert élelmiszerek, jelentőségük kiemelkedő az élelmiszeriparban is. Egyes gombafajoknak szerepe van a tészták kelesztésében, valamint az alkoholos italok, a sör és bor előállításában, illetve a gyógyszeriparban.
A gomba tápanyagokban gazdag, értékes fehérjeforrás – fotó: pixabay.com
Termeszthető gombák
A termeszthető gombák jelentős része az elhalt növényi anyagokat lebontó fajok közül kerül ki. Bár a gombatermesztés gyökerei a 10. századi Kelet-Ázsiába nyúlnak vissza, mégis a 20. században fejlődtek ki az intenzívebb, beltéri technológiák. Abban, hogy ez bekövetkezhetett az amatőr termesztők lelkesedése és az internet őskorának nyitott tudásmegosztó platformjai nagy szerepet játszottak.
A shiitake volt az egyik első termesztett gombafaj, amelynek a hagyományos rönkös termesztéstechnológiája az ázsiai országokban ma is nagy népszerűségnek örvend. Azért tartanak ki a munkaigényes módszer mellett, mert úgy tartják, hogy ízletesebb gomba terem általa. Kelet-Ázsiában évi több mint 600 ezer tonnát termesztenek belőle.
Hazánkban az egyik legismertebb termesztett gombafaj a csiperke. A csiperke eredete egészen XIV. Lajos francia király idejéig nyúlik vissza. A Napkirály híres kertésze kezdte el termeszteni az eredeti nevén párizsi champignon-t, a versailles-i és a Loire melletti nedves katakombákban. Magyarországon elsőként a kőbányai és a budafoki pincerendszerekben az 1850-es években kezdték el a termesztését.
A shiitake volt az egyik első termesztett gombafaj – fotó: pixabay.com
A gombatermesztés alapelvei
A gombát termeszteni kihívásokkal teli feladat, amihez célszerű ismerni a micéliumnak (a gomba testét alkotó gombafonalkötegeknek) a jellegzetességeit.
Amennyiben az otthoni termesztés lehetőségét választjuk, törekednünk kell arra, hogy a gombáknak a természetes élőhelyükhöz hasonlító körülményeket biztosítsunk akár kültéren, akár a lakótereinkben, mert megfelelő körülmények között végtelen mennyiséget tudnak produkálni. Mi nevezhető ideális körülménynek?
- nedves, langyos, szellős környezet – erre azért van szükség, mert a gomba érzékeny a kiszáradásra, a friss levegő hiányára, a hőmérséklet-ingadozásra, a sav-bázis-egyensúly megbomlására, sőt, még a fény mennyiségére is.
- megfelelő méretű tér, mert a gombák érzékelik, ha az egyedszámuk megnő, és egy idő után nem produkálnak új termést
A gombatermesztéshez szükséges micélium kétféleképpen nyerhető ki: vagy a spórák által, vagy a gombaszövetből történő mintavétellel.
A tönkdarabokat csak nedves kartonpapírba kell tekerni – fotó: pixabay.com
Gombatermesztés és fenntarthatóság
A gombatermesztéssel a fenntarthatósági törekvések is megvalósulhatnak, hiszen közben az általunk megtermelt hulladék felhasználása is megtörténik. Ebből a szempontból jó kiindulópont a laskagomba, aminek a táptalaja bármilyen növényi eredetű anyag lehet, amit célszerű minél kisebb darabokban, benedvesítve és pasztörizálva kínálni a gombafonalaknak.
A háztartásban sokféle gombatermesztésre alkalmas táptalajt találhatunk: természetes textilszöveteket, festékmentes kartonpapírt, kávézaccot, teafüvet, könyveket, zöldséghéjakat, ág- és gallymaradványokat. A laska oltóanyagát a boltban vásárolt vagy erdőben szedett gombatest tönkjéből szaporíthatjuk - fontos azonban, hogy amatőr gombatermesztőként a saját magunk által szedett gombát akár fogyasztás, akár termesztés előtt vizsgáltassuk be szakértővel!
A tönkdarabokat csak nedves kartonpapírba kell tekerni, betenni őket egy nedvességet megtartó edénybe, 1–2 hét alatt pelyhes fehér gombafonalakká alakulnak.
A laska ízletes, gyorsan nő, tápanyagokban gazdag, értékes fehérjeforrás. Gyógyhatásai is kiemelendők, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és tisztítja a bélfalakat.
_fill_540x300_0.jpg)
