A kistelepülések fűtését is megoldhatja a borvidékek venyigéje, ehhez persze forrást kell találni - írja a heol.hu
A venyige bebálázva egy arra alkalmas kazánban akár egy családi ház fűtését, meleg vizét meg tudja oldani – fotó: pixabay.com
Egy 250 négyzetméteres ingatlan fűtése is megoldható lenne a felhasználásával
A venyige az a szőlőtőkén nőtt vessző, amelyet miután lemetszenek legtöbbször a gazdálkodók nem tudnak hasznosítani, ami miatt gyakran évekig is halmokban áll a szőlők mellett, mire átveszi és hasznosítja egy nagyobb cég. Ez idő alatt a venyigehalom mellett megjelenik a tujanyesedék, vagy a háztartási-, esetleg a veszélyes hulladék is.
Egy, a heol.hu-nak nyilatkozó novaji férfi szerint a venyige bebálázva egy arra alkalmas kazánban akár egy családi ház fűtését, meleg vizét meg tudja oldani. Egy-egy kisebb beruházással pedig akár a települések közintézményeit is el tudná látni a környék venyigéje, hiszen a novaji hegyközség 350 hektár szőlőjén, hektáronként 600 liter fűtőolajjal felérő venyige keletkezik, amely jelentős fűtőértéket képvisel.
Egy ilyen adottságú vidéken, helyi alapanyaggal lehetne fűteni, ami ebből a szempontból környezetbarát. Nyilván ez beruházás, de egy traktor kellene csak, ahhoz egy bálázó, s a tüzelésre alkalmas kazán. Egy 250 négyzetméteres ingatlan fűtése plusz meleg vize olyan ötszáz forintra jönne ki naponta
– mondta a férfi, megjegyezve, hogy nemrég üzemeltek be Visontán egy ilyen kazánt.
A venyige energia célú hasznosítása ma már gyakorlati lehetőség
A venyige felhasználásának, hasznosításánál biológiai, növényvédelmi, tápanyag gazdálkodási energia politikai, közgazdasági és még jó néhány egyéb szempontot kell figyelemmel kísérni a Novaji hegyközség tájékoztatása szerint.
„A hagyományos szőlőtermesztésben 1960 előtt a venyigét kévébe kötve távolították el a szőlőből, majd főleg kemencében vagy tűzhelyben tüzelték el. Ekkor nem merült fel a tápanyag gazdálkodásban betölthető szerepe, mivel minden kisgazdaságban volt állat, így a tápanyagot szerves trágyával pótolták. Ekkor, ahogy manapság a venyigét térítés nélkül elhordták a szőlőből. Az 1960- as évek második felében kezdett az első venyigezúzó üzemelni a szőlőtermesztésben. Ezzel nem csak jelentős tápanyag maradt a szőlőben, de a talaj szerkezetet és a talaj vízgazdálkodását is javította, a sorközben összezúzott venyige. Hátránya az volt, hogy az elbomláshoz nitrogén kellett. Nagyobb hátránya volt, hogy kimutathatóan emelkedett a faszöveti betegségek aránya. Ezért a venyigét egyszerűen kihúzták a sorok közül és elégették, amely megoldotta ezen problémát. A venyige energia célú hasznosítása ma már gyakorlati lehetőség, amelynek gépi háttere több formába biztosított. " – írták.
Az Európai Bizottság 2015. december 2.-án fogadta el a Körforgásos gazdaságról szóló jogalkotási csomagot, amiben az áll, hogy olyan lehetőségeket kell teremteni, amely elősegíti a fenntartható fejlődést a már megtermelt erőforrások hasznosítására.
A jelenlegi venyige eltávolítási rendszer a hegyközség szerint megfelel ennek a csomagnak, mert a már megtermelt venyige valamilyen formában energia célú hasznosításra kerül (tavaly az aprítógép meghibásodás miatt megszakadt a folyamat). Ha a rendszer nem működik, a kistermelők nehezebb helyzetbe kerülnek, tekintettel arra, hogy a helyszíni venyigeégetést mind az Uniós, mind a magyar rendeletek tiltják, viszont a venyige hasznosítása, a kis és közepes vállalkozásoknál nem végezhető gazdaságosan.
A venyige az a szőlőtőkén nőtt vessző, amelyet miután lemetszenek legtöbbször a gazdálkodók nem tudnak hasznosítani – fotó: pixabay.com
A leghatékonyabb, környezetbarát fűtés
Novaj polgármestere, Demkó Gábor elmondta: a venyige hasznosítással teljesen egyetért, szerinte is ez lenne a leghatékonyabb, környezetbarát fűtés.
Ám sajnos beruházni nem tudunk most, hiszen alig van adóbevételünk, kevés az iparűzési adó. Amennyiben lesz olyan pályázat, amely ezt lehetővé teszi, akkor mindenképp élünk vele. Jó ötletnek tartanám, hogy a Magyar Falu Programban, a kistelepüléseknek írjanak ki egy vissza nem térítendő, 100 százalékos finanszírozást munkagépre, aprítóra, bálázóra és kazánra. Vélhetően ugyanis más megyében más falvak is élnének vele
– mondta.
A faluvezető arra kérte a helyieket, hogy a hulladéklerakásra vonatkozó szabályokat tartsák be és az elektronikai hulladékot, építési törmeléket, gumiabroncsot ne a venyigehalmok mellé helyezzék el, hanem vigyék be az egri hulladékudvarba.
