A déli sarkvidéken tavaly februártól az év végéig 115 kiló salátát, 67 kiló uborkát, 46 kiló paradicsomot, 19 kiló karalábét, 15 kiló zöldfűszert és 8 kiló hónapos retket szüretelt Paul Zabel, a Német Űrkutatási Központ (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt – DLR) kutatója.
Mint Brémába való visszaérkezése után elmondta, meglepte ez a mennyiség, bár sokat is tett érte: 42 LED-lámpa világította be a vertikális farmot, ahol egymás fölé függesztett tálcákban növekedtek a tápoldattal öntözött növények. A rendszer automatikusan működik, és monitorról ellenőrzik. Annak érdekében, hogy jobban fejlődjenek a növények, megnövelik a konténer levegőjének szén-dioxid-tartalmát, a hőmérsékletet pedig 24 fokra állítják be – írja a Syngenta blog.
Paul Zabel – fotó: Syngenta blog
Az Alfred Wegener Intézethez tartozó Neumayer III. antarktiszi kutatóállomás közelében lévő konténer nemcsak az ott dolgozó legénység étrendjét gazdagította, hanem fontos ismereteket szolgáltat arról is, hogyan lehet ellátni friss zöldséggel és gyümölccsel a Holdra és az esetleg a Marsra tartó missziók legénységét. A kísérlet persze jól jött a német kutatóállomás személyzetének, hiszen sarkvidéki élet gyakran nemigen különbözik az űrhajósokétól: csak szárított és fagyasztott élelmiszerhez jutnak a kutatók.
A kísérlet természetesen folytatódik. Januárban egy új csapat utazott a német kutatóállomásra, hogy karban tartsa a melegházat és új növényeket vessen. Az elvetett magok csírázását a brémai irányítóközpontból indítják, és a sarkkutatóknak csak a termés leszüretelése és egy újabb vetés miatt kell majd az automata növényházba menniük.
