A tartós vízhiány egyelőre nem okoz látható tünetet a gyümölcsösökben, hiszen a vegetációs időszak elején járunk. A későbbiekben viszont súlyos következményekkel járhat, ha nem érkezik jelentősebb mennyiségű csapadék a földekre. Jó hír, hogy a hét második felére kiadós esőt ígérnek a meteorológusok.

A kajszit veszélyezteti a monília

A kajszibarack a hűvösebb, északi területeken teljes virágzásban van, míg délen már lassan a virágzás vége felé jár. Ez idáig az éjszakai mínuszok nem okoztak jelentős kárt a virágokban, így mondhatjuk, hogy a virágzás az ország nagy részében zavartalan.

kajszibarack

Ideje a teljes virágzásra időzített védekezésnek a moníliás virág- és hajtásszáradás ellen – fotó: Lepres Luca

A szerdai lehűléssel érkező csapadékra habár nagyon nagy szükség van, a moníliás virág- és hajtásszáradásnak (Monilinia laxa, M. fructicola) is megteremti a fertőzéshez szükséges körülményeket. Így ha több mint egy hét telt el az előző kezelés óta, érdemes folytatni a védekezést még az esős időjárás beköszönte előtt.

A védekezésre számtalan hatóanyagot használhatunk a réz kivételével, mely virágzásban perzselést okozhat. Többek között használhatjuk a tebukonazol, a fenhexamid, a ciprodinil, a penkonazol vagy a boszkalid és piraklostrobin hatóanyag kombinációjú készítményeket.

A többi csonthéjas gyümölcsünkről se feledkezzünk meg, ha a virág- és hajtásfertőző monília elleni védekezést tervezzük, hiszen a kajszi után az őszibarack nyílik, majd sorra következik a szilva, a cseresznye és a meggy. Habár a szilva és az őszibarack nem olyan érzékeny a fertőzésre, kedvező időjárás esetén megszenvedhetik a kórokozó fertőzését.

Mikor permetezzük az őszibarackot?

A csapadékos, hűvös időjárás bekövetkeztével kiemelten fontos az őszibarack tafrinás levélfodrosodása elleni megelőző védekezés. Rügypattanás után már az egészen pici leveleket is érdemes lepermetezni, hogy megóvjuk az őszibarackfáinkat a Taphrina deformans nevű gomba fertőzésétől. Először egérfüles állapotban, majd pirosbimbós állapotban, virágzás végén és a terméskötődéskor is végezzünk kémiai védekezést felszívódó szerekkel.

Mi a teendő a szőlőben?

A szőlő még nyugalmi állapotban van. A korábbi fakadású fajtákon már a rügygyapotos állapot megjelent, így itt az ideje egy lemosó permetezésnek a rügyekben áttelelt szőlőlevél- és -gubacsatkák ellen.

szőlő

A szőlő rügyfakadásakor gyéríthetjük a rügyekben áttelelt atkákat – fotó: Lepres Luca

Ebben az időszakban a lemosó permetezésre engedélyezett szerek közül a kéntartalmú Agrokén és Nevikén használható, mely a lisztharmat áttelelő képleteivel szemben is gyérítő hatású. A meleg idő várhatóan megindítja a szőlő könnyezését.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, kattints ide.
Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.