A breakthrough.org hírportál érdekes fejtegetést közöl az új géntechnológiának (NGT) is nevezett génszerkesztés gyakorlati hasznosságáról.

Amint a kaliforniai Breakthrough Intézetnek az Alliance for Science szervezettel közösen készített jelentése ismételten leszögezte, ez az eljárás nem tekinthető génmódosításnak, mivel a kezelendő növény alapvető tulajdonságait nem változtatja meg, viszont jelentősen lerövidítheti a növénynemesítés egyébként akár tíz évet igénybe vevő folyamatát.

génszerkesztés

Az NGT-eljárás nem tekinthető génmódosításnak – fotó: pixabay.com

Ennek alapján Dr. Emma Kovak, az Intézet egyik vezető analitikusa megállapította, hogy „amennyiben az EU lemond az NGT alkalmazásáról, akkor a tagországok lemaradnak az agrárgazdasági forradalom vezető országaitól, amelyek támogatják a génszerkesztési technológiák alkalmazását, amelyek a biogazdaság növekedésének létfontosságú részét képezik".

A jelentés kiemeli, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (EFSA) és egyes tudományos tanácsadó csoportok véleménye szerint az NGT-k nem jelentenek új biztonsági kockázatokat a hagyományos nemesítéshez és a bevált genomikai technikákhoz képest.

A lemondás viszont akadályozza többek között a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés által kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyiségének csökkentését.

Az említett két intézmény jelentése részletes áttekintést nyújt a génszerkesztés által a mezőgazdasági és a humán egészségügyi szektorban elérhető gazdasági haszonról.

Kalkulációik szerint a génszerkesztés előnyeinek elvetése miatt a tagországok együttesen 2040-ig akár háromezer milliárd euró bevételkiesést szenvedhetnek el a fent vázolt előnyök elmaradása révén.

Ennek elkerülése érdekében, célszerű engedélyezni a génszerkesztést, a termékek újszerű hasznosítása révén nagyon jelentős többletérték előállítását teszi lehetővé.