2023-ban 57 ezer tonna volt a hazai meggytermés, ami átlag alattinak volt mondható és alapvetően a tavaszi fagyokkal, a kedvezőtlen virágzáskori időjárással, az erős moníliafertőzéssel, és a rossz virágkondícióval volt összefüggésbe hozható.
A 2022-ben 67 ezer tonna meggytermést takarítottunk be, de az aszály miatt apró volt a gyümölcsméret, nehéz volt a betakaríthatóság, száraz a gyümölcshús, rossz a feldolgozhatóság. Az idei év akár 80 ezer tonna feletti termést is hozhatna, hiszen a tavalyi év nagyon jó alapot szolgáltatott egy idei jó termésre: átlag alatti volt a termésterhelés, szinte optimálisak a csapadékviszonyok, hosszú és meleg az ősz.
Az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt a szokásosnál mintegy 3 héttel hamarabb indult a vegetáció. A meggy virágzása is lezajlott szinte az egész országban nagyobbrészt március végén, április első dekádjában, ami – a tavalyi jó alapok miatt – bőséges, jó terméssel kecsegtető virágzást jelentett – írja a fruitveb.hu.
Különösebb növényvédelmi gondok eddig nincsenek, érdemi moníliafertőzést sem lehet látni a száraz tavasz miatt – fotó: pixabay.com
Az előzetes felmérések alapján kiábrándító a kép
Mint írják, az eddig látható kép alapján a nagyon jó virágzás ellenére sem látunk jó termést, sőt helyenként bizonyos tekintetben kiábrándító a kép a virágzáskori kilátásokhoz képest.
A meghatározó ágazati szereplők (lé-, hűtő- és konzervipari vállalatok, integrátorok, TÉSZ-ek, termelők) körében – május elején – végzett előzetes felmérés alapján 2024-ben a tavalyihoz hasonló, átlag alatti termésre számíthatunk, ami megfelel 50-60 ezer tonna közötti mennyiségnek: az ágazati szereplők véleménye a tavalyi terméshez viszonyított +/- 10% körül szórt azzal, hogy a negatívabb becslések domináltak.
Nehezíti a tisztánlátást és a becslést, hogy fajtánként, régiónként, mikrokörzetenként, de még egy gazdaságon belül ültetvényenként is nagyon eltérő, heterogén a kép. Egyes térségekben az Érdi bőtermő kötődött jobban és a fürtös meggyek (Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, stb.) a gyengébbek, míg más térségekben pont ellenkező a helyzet. Általában azonban az Érdi bőtermőn látszik jobb termés, a fürtös meggyeken gyengébb (a Debreceni bőtermő szinte „értékelhetetlen"), míg a cigánymeggyek összességében jól teljesítenek.
Jó hírnek tekinthető az, hogy különösebb növényvédelmi gondok eddig nincsenek, érdemi moníliafertőzést sem lehet látni a száraz tavasz miatt.
A vártnál gyengébb termésnek döntően időjárási okai vannak
A március 19-20-án érkező fagyok még virágbimbós állapotban érték a meggyet, ezek jelentős károkat csak kevés ültetvényben okoztak, de látensen rányomhatták bélyegüket a virágok termékenyülő képességére.
A helyenként robbanásszerűen, máshol vontatottan zajló virágzás időszakában szokatlanul meleg volt, 25-30 °C közötti napi maximum hőmérsékletekkel, alacsony relatív páratartalommal (20-40%), és gyakran erős széllel. Valószínűsíthető, hogy a bibék hamar beszáradtak, így – még ha megfelelő intenzitással jártak is a méhek és megtörtént a beporzás – a megtermékenyülés elmaradt, ami rányomta bélyegét az idei terméskilátásokra.
A virágzás vége felé vagy befejeződése után rövid idővel beköszöntött egy másfél hetes, erősebb lehűlési hullám alacsony hőmérsékletekkel, borult, fényszegény időjárással. Ezek klasszikusan azok a körülmények, melyek a virágzást követő kb. négy hétben nem kedveznek a terméskötődésnek.
Vélhetően a virágzáskori meleg és az azt követő lehűlés eredményezte, hogy a bőséges virágzás után 2-3 héttel már kiábrándítóan gyenge terméskötődés látszott a fákon. „Természetesen" az április közepi lehűlési hullámot sem úsztuk meg éjszakai fagyok nélkül: április 19-21. között sok térségben alakultak ki mínusz 2-4 °C közötti hőmérsékletek, melyek már érdemi károkat okoztak a kis gyümölcsökben: számos meggyültetvényben volt jelenség a termés lefeketedésében jelentkező közvetlen fagykárosodás, de az ennél enyhébb fagyok is indukálhattak károsodásokat a magokban, magkezdeményekben, ami a tisztuló hullás felerősödésében nyilvánult meg.
Mindezen negatív időjárási jelenségek mellett arról sem kell megfeledkezni, hogy a legtöbb termesztőkörzetben kifejezetten aszályos volt a tavasz (bár a tavaly őszi és téli csapadék általában feltöltötte a talaj vízkészleteit). A szárazság – kevés régiót kivéve – még azóta sem enyhült – olvasható a fruitveb.hu cikkében.
Még egy gazdaságon belül ültetvényenként is nagyon eltérő, heterogén a kép – fotó: pixabay.com
Még nagy a bizonytalanság a becslések terén
A fruitveb.hu felhívja a figyelmet arra, hogy a termésbecslés ilyen korai időszakban még nagyon nagy bizonytalansággal terhelt. Jelenleg még abszolút kiszámíthatatlan, hogy:
- ennyi időjárási anomália miatt milyen lesz a – most is intenzíven zajló – tisztuló hullás mértéke;
- hogyan alakulnak a csapadékviszonyok és ezzel együtt a gyümölcsméret;
- lesznek-e az érési időszakban váratlan meglepetést jelentő növényvédelmi károkból eredő kiesések (antraknózis, monília, cseresznyelégy, stb.);
- mennyire lesz csapadékos a szüreti időszak és milyen esetleges repedési károk keletkeznek.
Lehetne folytatni azon tényezők sorát, melyek még további – negatív vagy pozitív – változásokat idézhetnek elő a termésben, de minden meggyágazati szereplő tudja, hogy a rendkívül bizonytalanná vált klimatikus, időjárási körülmények okán csak az a biztos termés, amelyet már betakarítottunk.
Pontosabb termésbecslés május 20. körül várható, amikorra lezajlik a tisztuló hullás és kialakul a „végleges" gyümölcsdarabszám. Azonban még ekkortól kezdve is nagy bizonytalanságot hordoznak magukban a jövőbeni csapadékviszonyok, és az áprilisi „meghűlések" vagy fagyok miatt a szüret előtt is beindulhat egy szokatlan mértékű hullás.
Az április közepén érkező lehűlés miatt a három hetes koraiságból „faragott le" a természet, de jelenleg még mindig úgy tűnik, hogy 10-14 nappal korábban fog indulni a meggy betakarítása, illetve a feldolgozóipari szezon: az Érdi bőtermő szürete akár június 5-10. között elindulhat.
Még mindig úgy tűnik, hogy 10-14 nappal korábban fog indulni a meggy betakarítása – fotó: pixabay.com
A hazai meggy piaci pozíciót jelentősen meghatározza a lengyel és szerb termés
Az eddigi mértékadó információk alapján a lengyelek április végén 30-50% közötti terméskieséssel járó fagykárokat szenvedtek el: három nagy meggytermesztő körzetükből a két jelentősebb körzetben nagyon jelentős (70-100% közötti) fagykárok tapasztalhatók, míg a harmadik (kisebb) termesztőkörzetben mérsékeltek a károk. A lengyel meggytermés egy átlagos évben 160-180 ezer tonna, vagyis egy 30-50%-os terméskiesés megfelel egy magyarországnyi termésnek. Mindez már önmagában elegendő oknak látszik, hogy idén keresleti piac alakuljon ki – írja a fruitveb.hu.
A szerb termésről kevesebb megbízható információ áll rendelkezésre, de itt is várhatók 20% körülire becsült terméskiesések, ami szintén a piac keresleti jellegét fogja erősíteni.
Meghatározó lesz az idei európai meggypiacon, hogy ugyan a meggybefőtt készletek még átlag fölöttiek, a fagyasztott meggy készletek azonban teljesen kiürültek. Így a piac „húzása" (2017-hez hasonlóan) idén is a fagyasztott meggy oldaláról várható, melynek messze legnagyobb európai szereplője Lengyelország: évente 70-80 ezer tonna meggyet dolgoz fel a hűtőiparuk, melyre láthatóan nem lesz elegendő hazai alapanyaguk a léipar szintén 60-80 ezer tonna körüli nyersanyagigénye mellett. Szerbia minkét szegmensben (léipar, hűtőipar) kb. fele ekkora mennyiségekkel jelenik meg a piacon.
Mindezen jelentős bizonytalanságok a hazai és európai termésben arra kell ösztönözzék a meggypiac szereplőit, hogy ne „kapkodjanak" a szerződéskötésekkel, mert egy-két hét leforgása alatt is sokat változhatnak a termés-, ár- és piaci kilátások.
