Megállíthatatlanok az országot ellepő kártevő csigák?

1 ábra: Rengeteg visszajelzés érkezett a kerttulajdonosoktól –  fotó: Deli Tamás

Ugyanakkor elgondolkodtató is, hogy ha ilyen sokan jelezték előfordulásukat, akkor bizony van még dolgunk a populációk feltérképezésével, és a védekezés kidolgozásával. Az adatok feldolgozása folyamatos, jelen cikkünkben az augusztus 22. és szeptember 24. között beérkezett információkról szeretnénk rövid tájékoztatást nyújtani a kutatók munkáját nagyban segítő kérdőív kitöltőknek és az érdeklődő olvasóknak.

Összesen 853 kitöltött kérdőív érkezett be. A többségük Dunántúlról és Budapestről, de az Alföld települései is képviseltetik magukat. Régiónkénti eloszlásban megállapítható, hogy a legtöbb adat a Zalai-dombvidék, és Kemeneshát területekről, valamint a Bakony-vidékről érkezett (2.ábra).

A korábbi, 2010-es felmérésben 754 adat érkezett be. Ha összehasonlítjuk az elterjedést a mostani eredményekkel (2. ábra), érdekes kép rajzolódik ki: úgy tűnik, hogy a faj észak-keleti irányba terjed az országban.

2. ábra: A megfigyelt csigák előfordulásának helye és mértéke (piros: 2010-es felmérés, szürke: 2018-as felmérés) – Fehér Zoltán/Magyar Természettudományi Múzeum

Az észlelt meztelencsigák mennyiségére vonatkozó kérdésre az idei felmérésben a legtöbben a „Sok” illetve „Rengeteg” válaszokat adták, a „Csak néhány példányt” opció kevesebb, mint 10%-át tette ki a válaszoknak. Sok helyütt eső után lépni sem lehet tőlük, akkora tömegben vándorolnak.

A megfigyelések főként az idei, vagy az elmúlt néhány évre vonatkoztak, de sok válaszadó írta, hogy 5-6 éve folyamatosan észleli a meztelencsigák jelenlétét, sőt akadt olyan, aki szerint 10-12 éve jelen van az adott területen. A tendencia azt mutatja, hogy aki több éve észleli a környezetében a csupaszcsigát, az az elmúlt néhány évben nagyobb tömegben való elterjedésre panaszkodik.

A terület jellegére vonatkozóan a konyhakertben és a virágoskertben való megjelenés dominált, de sokan észlelték kerékpárúton, szántóföldön, falusi utcákon, és erdőben is. Kártételüket tekintve sokan megpróbálták felsorolni, hogy konyhakertjükben mely növényekben okozott károkat (borsó, bab, paradicsom, tökfélék, virágok), de döntő többségben a „nem válogatnak” és a „letaroltak mindent” típusú válaszok szerepeltek.

Egyes becslések szerint a csupaszcsiga kártétele elérheti kertenként a 20 ezer forintos nagyságrendet is.

A kutatás adatai alapján a házi kertek akár 50 százaléka is érintett lehet a csigakártételben. Ezek alapjan országosan milliárd forintos nagysagrendű termeskieséssel, kárral számolhatunk (Zsigó György, MNMNK).

3. ábra: Az észlelt meztelencsigák mennyiségére vonatkozó kérdésre a legtöbben a „Sok” és a„Rengeteg” válaszokat adták – fotó: Varga András

Mit tehet a kerttulajdonos?

Kérdőívet kitöltőink kb. negyede nem védekezik a meztelencsiga ellen, vagy nem válaszolt erre a kérdésre. Az aktív védekezők viszont nagyon leleményesnek bizonyultak; sokféle módszerrel próbáltak fellépni a károkozás ellen (4. ábra).

Az egyik legelterjedtebb a fizikai módszer: sokan csak összeszedik, eltapossák vagy valamilyen szerszámmal (pl. kapa) kettévágják őket. Nagyon sokan használtak valamilyen vegyi anyagot az irtáshoz, a legelterjedtebbek a só, mészpor, gipsz, hamu, szódabikarbóna, az ecet és az ammónium-nitrát voltak. Számos kerttulajdonos említette a hagyományos sörös csapdák kihelyezését is, mely odavonzza az állatokat, amelyek beleesve elpusztulnak az 5% körüli alkoholban. Más, alternatív megoldásokról, mint a müzlis csapda, korábban írtunk.

4. ábra: A leggyakoribb védekezési módok – Agroinform.hu

Biológiai védekezésként az indiai futókacsa elterjedt, mely nagyon szereti a meztelencsigát, de volt, akinek a libái, tyúkjai is összeszedték. Metaldehid tartalmú csigaölő granulátum kihelyezése is történt számos esetben, és bár rendkívül nagy hatékonysággal pusztítják a csigákat, ellenérvként említették a válaszolók, hogy drága, gyakran összeszedik a madarak, illetve akinek kisgyermeke vagy kutyája van, az nem meri kitenni a kertbe.

Ezen a véleményen van Zsigó György, növényvédelmi szakember is, aki szerint, mivel a metaldehid tartalmú szerek néhány háziállatra is veszélyesek lehetnek, szükség van egyéb technológiák kifejlesztesére és használatára ezen szerek mellett.

Nem túl elterjedt, de sikeres módszer lehet a védelmi sávok kialakítása. A védeni kívánt területet 20 cm magasságig kifelé hajlított üveggyapottal körbekerítve, megakadályozhatjuk a meztelencsigák kertbe jutását. Hasznos módszer ezen kívül, ha görögdinnye héját vagy főtt kukoricacsutkáját egy lábasban kitesszük a kertbe. Mivel az állatok ezeket nagyon szeretik, belemásznak a lábasba táplálkozni, így sok példánytól szabadulhatunk meg egyszerre. A leggyorsabb és leghumánusabb módszer, ha forró vizet öntünk rájuk.

5. ábra: Dinnyecsapda a csigáknak – fotó: Morandini Pál

Mindezek ellenére lényegesnek tartjuk, hogy a válaszok alapján, több-kevesebb sikeres irtás mellett is hangsúlyozták a beküldők, hogy hosszútávon újra és újra tömegesen megjelenik a kártevő, az utánpótlás végtelen.

Végleges megoldás tehát egyelőre nem létezik, ugyanakkor a beérkezett adatok fényében, összeállítottunk egy táblázatot, amely a leggyakoribb módszerek előnyeit és hátrányait foglalja össze.

6. ábra: A spanyol csupaszcsiga könnyen alkalmazkodik és a táplálékban nem válogat – fotó: Zirig Árpád

Összességében megállapítható, hogy eddigi adataink alapján a spanyol csupaszcsiga nagy területen van jelen Magyarországon, könnyen alkalmazkodik, és nem válogat a táplálékban, így igen sok fejtörést okoz az embereknek tömeges elterjedésük, és kártételük. Az adatok feldolgozása folytatódik, további eredményeinkről a jövőben is értesítjük olvasóinkat.

Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy ilyen sokan járultak hozzá ennek az idegenhonos fajnak a feltérképezéséhez, és tudományos kutatásunk eredményeihez.

Turóci Ágnes, MTA ATK Növényvédelmi Intézet
Páll-Gergely Barna, MTA ATK Növényvédelmi Intézet
Fehér Zoltán, Magyar Természettudományi Múzeum
Varga András, Magyar Természettudományi Múzeum