Az 1980-as évek óta megháromszorozódott az aszály által sújtott globális terület, és így jelenleg a Föld szárazföldi területeinek majdnem felét, 48 százalékát érinti szárazság évente legalább egy hónapig. Ez az arány négy évtizeddel ezelőtt 15 százalék volt. Extrém, legalább három hónapig tartó aszályt tavaly az összes szárazföldi terület 30 százalékán tapasztaltak, szemben az 1980-as évek 5 százalékos átlagával.
Az extrém aszály komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra, az energiaellátásra és az általános közegészségügyre nézve is.
Az aszályok intenzitása elsősorban Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában növekszik, és olyan rendkívül fontos ökoszisztémákra is kihat, mint Amazónia vidéke.
Az aszályon túl az extrém csapadékkal járó időjárási események száma is növekszik a világ 61 százalékán – ezeket a ciklusokat az éghajlatváltozás felerősíti. A felmelegedő óceánok fokozzák a párolgást, míg a melegebb levegő több nedvességet tart meg, ami intenzív felhőszakadásokhoz vezet a szárazföld fölé érve. A száraz és árvizes időszakok változó ciklusait tovább erősíti, hogy az aszály miatt kiszáradt, megkeményedett talaj nem képes elnyelni a hirtelen lehulló csapadékot. Mindez a mezőgazdaságra is kihat, fokozva az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát.
Ez a változás a 65 év felettiek körében a hőség okozta halálesetek számát 167 százalékkal növelte az 1990-es évek óta, és számos betegség terjedéséhez járul hozzá.
Tavaly 151 millióval kevesebb ember jutott megfelelő mennyiségű élelemhez, nőtt az alultápláltság mértéke, valamint a porviharok által okozott légszennyezés is. Szíria északkeleti részén az aszály kiszárította a folyókat, így a lakosok elkezdtek kutakat ásni, a szennyezett talajvízzel való mosakodás viszont bőrbetegségek terjedéséhez vezetett, a fogyasztása pedig hasmenéssel járó megbetegedéseket okoz.
Az extrém időjárási eseményekből eredő gazdasági veszteségek is hatalmasak, becslések szerint 2019 és 2023 között évente 227 milliárd dollárt tettek ki.
Forrás: qubit.hu
Indexkép: Shutterstock
