Az állattenyésztési élelmiszerláncban tevékenykedő, hasonló gondolkodású uniós partnerekből álló „Európai Állattenyésztés Hangja” elnevezésű csoport újabb kommunikációs anyagában azt mutatja be, hogy az állatbetegségek esetén a megelőzés, valamint a jó gyakorlatok alkalmazása hogyan járulhat hozzá az antimikrobiális szerek használatának csökkentéséhez – írja a nak.hu.
Az antimikrobiális szerek fontos szerepet játszanak mind az állatgyógyászatban, mind pedig a humán orvoslásban, mivel az antibiotikumok csökkentik a páciensek tüneteinek erősségét és az állatok szenvedését, valamint az elhalálozás/elhullás mértékét, miközben mérséklik a betegségek állatok és emberek közötti terjedésének kockázatát is.
Az antimikrobiális szereknek az élelmiszer-termelési rendszerekben történő használata jelentősen hozzájárult az állatjólét javulásához és a termelési rendszerek biztonságosabbá tételéhez.
Ezeknek a fontos állatgyógyászati készítményeknek a túlzott és nem megfelelő használata azonban veszélyeztetheti az emberi egészséget és alááshatja az agrár-élelmiszeripari rendszerek hosszú távú életképességét.
Az antimikrobiális szerek helytelen használata ugyanis hozzájárul a gyógyászati készítményekkel szemben ellenálló, úgynevezett rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához, ami negatív következményekkel jár az állatok és az emberek egészsége tekintetében, valamint a környezetre nézve egyaránt.
A rezisztens baktériumtörzsek kialakulása ugyanis azzal a kockázattal jár, hogy egy-egy állatbetegség esetén fokozódhat az állatok szenvedése, nőhet az elhullások száma, és csökkenhet az antimikrobiális szerekkel történő kezelések hatékonysága mind a humán orvoslásban, mind pedig az állatgyógyászatban – olvasható a nak.hu cikkében.
A gazdálkodók nincsenek mindig tisztában azzal, hogy az antibiotikumok túlzott használatának milyen kockázatai vannak – fotó: pixabay.com
A FAO stratégiái az antibiotikumok és az antimikrobiális szerek használatának csökkentésére
Napjaink egyik legnagyobb kihívása, mellyel szembe kell néznünk az az antimikrobiális rezisztencia (AMR) által jelentett fenyegetés leküzdése.
Az antimikrobiális szerek használatának az élelmiszer- és mezőgazdasági ágazatban történő csökkentése segíthet megőrizni az antimikrobiális szerek hatékonyságát és hozzájárulhat az antimikrobiális rezisztencia kialakulási kockázatának csökkentéséhez. Ezért dolgozta ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO a 2016-2020-as és a 2021–2025-ös AMR cselekvési terveket, amelyek stratégiai iránymutatást nyújtanak a tagállamok számára az egészséget, az élelmiszer-termelést és a környezetet védő fenntartható gyakorlatok megvalósításához.
A FAO – a szervezetük által kidolgozott javaslatcsomag részeként – egy 10 éves, RENOFARM elnevezésű kezdeményezést indított el annak érdekében, hogy csökkentsék a gazdaságokban az antimikrobiális szerek iránti igényt a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek kialakítása révén. A kezdeményezés célja, hogy 100 országot vonjon be az antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó globális vezetői csoportnak és a FAO Mezőgazdasági Bizottság (COAG) Állattenyésztési Albizottságának felhívására válaszul.
Ezen kezdeményezéssel összhangban a FAO és a HealthforAnimals szervezet közzétett egy jelentést „Hogyan csökkentheti a megelőzés az antibiotikumok felhasználásának szükségességét: Az antimikrobiális szerek iránti igény csökkentésének módjai a gazdaságokban a fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszerek kialakítása révén (RENOFARM)” címmel.
A jelentés mélyreható elemzést nyújt az antibiotikumok és antimikrobiális szerek mezőgazdasági felhasználásának csökkentésére, a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszerek támogatására és az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló stratégiákra vonatkozóan. A RENOFARM kezdeményezésen keresztül a FAO támogatja az agrár-élelmiszeripari termelőket a jó gyakorlatok átvételében, annak érdekében, hogy az antimikrobiális szerek használatának szükségességét csökkenteni tudják és megőrizzék ezen életmentő gyógyszerek hatékonyságát a jövő generációi számára – írja a nak.hu.
A megelőzés és a védőoltás a legfontosabb ajánlások között szerepel
A legfontosabb ajánlások és cselekvési pontok között szerepel a megelőzés, mint elsődleges stratégia, mivel a betegségeknek az állatállományokban történő megelőzése csökkenti az antimikrobiális szerekkel történő kezelések szükségességét.
Az állattartó gazdaságokból származó bizonyítékok világszerte azt mutatják, hogy ha az állatokat vakcinázással, a biológiai biztonság fenntartásával és a helyes állattartási gyakorlatok alkalmazásával védik a betegségektől, akkor kevesebb antimikrobiális szerekkel történő kezelésre van szükség.
Mindezen intézkedések többszörösen is előnyökkel járnak, ugyanis növelik például a termelékenységet és csökkentik a költségeket, miközben minimalizálják az antimikrobiális szerek környezetbe kerülését és javítják az állatok jólétét.
A vakcinázás a bakteriális és vírusos betegségek megelőzésének elsődleges módszere
A tápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott takarmányozás szintén fokozhatja az állatok természetes ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. A jobb gazdálkodási, telepirányítási és biológiai biztonsági gyakorlatok − például a magasabb szintű istállóhigiénia − megakadályozhatják a kórokozók terjedését, a digitális technológiák alkalmazása pedig hatékonyabb és pontosabb állategészségügyi beavatkozásokat tesz lehetővé, amelyek alapvető szerepet játszanak az antimikrobiális szerek használatának a gazdaságok szintjén történő csökkentésében.
A gazdaságokat arra ösztönzik, hogy jobb gazdálkodási gyakorlatok, magasabb szintű higiéniai körülményeket, megfelelő takarmányozást és vakcinázást alkalmazzanak a betegségek kitörésének minimalizálása érdekében.
Az emberi, az állati és a környezeti egészséget összekapcsoló integrált „One Health”, azaz az „Egy Egészség” megközelítés előmozdításával az elmúlt évtizedek globális erőfeszítései már eddig is nagyszerű eredményeket hoztak és az antimikrobiális szerek használata világszerte és a legtöbb jelentős piacon csökkent.
Az Egyesült Királyságban például 2014 és 2022 között 59%-kal csökkent az állattenyésztésben alkalmazott antimikrobiális szerek értékesítése, míg a legmagasabb prioritású, kritikusan fontos antimikrobiális szerek használata pedig 82%-kal esett vissza. Az értékesítés 2011 óta az Európai Unióban 53%-kal csökkent, a nagy piacokon, például Németországban pedig akár 68%-kal is.
Ezek a csökkenések a prevenciós termékek, például a vakcinák értékesítésének drámai növekedésével párhuzamosan és ennek köszönhetően következtek be. Bár az állatokban az antimikrobiális rezisztencia szintje alacsony, fontos, hogy az elkövetkező években is éberek maradjunk.
Fontos lenne az antibiotikumok és antimikrobiális szerek mezőgazdasági felhasználásának csökkentése – fotó: pixabay.com
Az antimikrobiális szerek használatának csökkentésére irányuló gyakorlatok végrehajtásának fő nehézségei
Bizonyos esetekben az antimikrobiális szerek használatának csökkentésével kapcsolatos gyakorlatok végrehajtásának fő nehézsége az, hogy a gazdálkodók nincsenek tisztában azzal, hogy az antibiotikumok túlzott használatának milyen kockázatai vannak, nem rendelkeznek kellő ismeretekkel a témával kapcsolatosan, valamint egyes régiókban a vakcinákhoz és megelőző egészségügyi technológiákhoz való hozzáférés korlátozott.
A megelőzés során a gazdaságok szintjén jelentkező olyan akadályok leküzdése tekintetében, mint például a megfelelően képzett állatorvosok vagy a megfelelő oltási infrastruktúra és a beruházások hiánya kulcsfontosságú szerepet fognak játszani az olyan intézkedések − különösen az alacsony jövedelmű országokban – mint a prevenciós stratégiák kiterjesztése, valamint a gazdálkodók oktatását és a fenntarthatóbb gyakorlatok alkalmazására történő áttérését ösztönző szakpolitikai intézkedések, továbbá a kormányzati támogatások – írja a NAK.
Azáltal, hogy minden országot fejlettebb megelőzési eszközökkel látunk el, világszinten hatékonyabban érhető el az antimikrobiális szerek használatának csökkentésére irányuló cél. A jelentés számos esettanulmányt foglal magába a világ különböző régióiból, valamint megannyi sikertörténetet tartalmaz arról, hogy a gazdálkodók hogyan vezették be és hogyan valósították meg a hatékonyabb megelőzési intézkedéseket a gazdaságaikban, ezáltal hogyan csökkentették az antimikrobiális szerek használatának szükségességét a gazdaságok szintjén.
Mindezen példák mintát szolgáltatnak arra, hogy ezeket az eszközöket, intézkedéseket hogyan lehet máshol is hatékonyan alkalmazni.
A RENOFARM kezdeményezés sikere a nemzetközi együttműködéstől függ, mivel az antimikrobiális rezisztencia visszaszorításának felelőssége nem csak egy szervezetre vagy országra hárul, hanem az kollektív kötelesség, amely megköveteli a kormányok, a mezőgazdasági termelők, az ipari szereplők, a tudományos közösség, a kutatók, a tudományos intézmények, az egészségügyi szakemberek és a fogyasztók együttműködését.
Történtek már előrelépések, de az országok közötti együttműködések előmozdítása kulcsfontosságú az antimikrobiális rezisztencia globális leküzdéséhez, biztosítva, hogy senki ne maradjon le és hogy megvalósuljanak az „Egy Egészség” megközelítés közös céljai – írja a nak.hu.
Forrás: https://meatthefacts.eu/
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
