Általános szabály szerint pilóta nélküli légijárművel (köznapi nevén: drón) növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termék és pilóta nélküli légijárművel való kijuttatásra engedélyezett növényvédő szer juttatható ki – az engedélyokiratban foglaltak szerint (44/2005 (V.6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet).

Hazánkban eddig az egyetlen drónos kijuttatásra engedélyezett szer egy acetamiprid (mesterséges neonikotinoid) hatóanyagú rovarölő, a Mospilan 20 SG, ami kizárólag egy rovarcsalétek, a Combi-Protec együttes használatával engedélyes – és így is csak három gyümölcs (meggy, cseresznye és dió) egy-egy kártevője, a cseresznyelégy, illetve a dióburok-fúrólégy elleni védekezésre alkalmazható.

A Combi-Protec vízoldható koncentrátum (SL) egy sárgásbarna színű, méz sűrűségű (1,3–1,4 g/cm3), kissé keserű szagú (pH 5,4), melaszos rovarcsalétek, amit 5%-os hígításban kötelező hozzákeverni a drónos permetléhez, aminek a hektáronkénti előírt vízmennyisége 20 liter.

Egy hektár gyümölcslegyek elleni Mospilan 20 SG rovarölővel történő kezeléséhez tehát 1 liter növényvédő szernek nem minősülő hatásjavító segédanyagot (Combi-Protec) először 40°C-os (meleg) vízben fel kell oldani, és folyamatos keverés mellett önteni a drón tartályában lévő vegyszeres permetléhez.

A permetléhez drónos kijuttatás esetén a Mospilan 20 SG vízoldható granulátumból cseresznyelégy elleni védekezéshez 0,025 kg/ha (25 g/ha); dióburok-fúrólégy ellen 0,04 kg/ha (40 g/ha) az előírt szermennyiség. Az egy hektárra drónnal kijuttatandó permetlé összesen 21 liter folyadék.

permetező drón

Mennyibe kerül a drónos permetlé?

1 kg Mospilan 20 SG bruttó ára kiskereskedelmi forgalomban 40.500 – 50.500 Ft között van (200 gr-os kiszereléstől csak receptre vásárolható!)

1 liter Combi-Protec bruttó ára kiskereskedelmi forgalomban 23.000 – 30.000 Ft.

Középáron számítva a permetlé költsége drónos kijuttatás esetén cseresznyelégy ellen bruttó 27.638 Ft/ha; dióburok-fúrólégy ellen br. 28.320 Ft/ha. (Az árak a cikk írásakor elérhető online kínálat alapján lettek megállapítva és csak tájékoztató jellegűek!)

Mindkét esetben a Combi-Protec használata emeli az árat bőven a földi vagy egyéb légi kijuttatás ára fölé, mely esetekben a rovarölő szer 10x-es mennyiségben, 0,2–0,3 kg/ha (cseresznye és meggy) ill. 0,4 kg/ha (dió) kerül felhasználásra br. 11.380 Ft/ha, ill. br. 18.200 Ft/ha szerköltségi áron. Ráadásul, ha nem drónnal történik a kijuttatás, a Mospilan 20 SG egyéb kártevők ellen is alkalmazható: cseresznyében és meggyben levéltetvek és cserebogarak ellen (csak földi úton!), dióban levéltetű és pajzstetű fajok ellen (földi és légi úton is!). A hagyományos kijuttatás azonban cseresznyében és meggyben legfeljebb évi 1 alkalommal, dióban 3 alkalommal engedélyezett!

Drónos kijuttatás esetében mindhárom kultúrában lehetőségünk van évi +2 védekezésre, azonban kizárólag a legyek ellen, az engedélyokirat szerinti érési stádiumban, az ott előírt növényvédelmi megfigyeléseket követően („illatcsalétekkel kombinált sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, az első legyek megjelenésekor/az imágórajzás kezdetétől") használhatjuk a Mospilan 20 SG + Combi-Protec szerkombinációt.

Mégsem olyan egyszerű a gyümölcsfák drónos permetezése mint képzelnénk

A Mospilan engedélyokirata a drónos kijuttatás cseppméretét a 44/2005 (V.6.) FVM–GKM–KvVM együttes rendelet szerint adja meg: „a kezelendő kultúrára kerülő permetlé cseppek 50%-os térfogat szerinti átmérője legalább 200 μm."

A gyártó azonban ennél jóval nagyobb, 10–15x-ös, 2–3 mm-es (2–3.000 μm) cseppméretet határoz meg a Combi-Protec esetében, mivel a csalétkes technológiának pont az a lényege, hogy a csepp nem szárad föl, hanem illatanyagával magához vonzza a rovart – ezért a várt hatás eléréséhez fokozottan figyelni kell az időjárást a permetezést követően, mert nem csak 10 mm-nél nagyobb mennyiségű eső, hanem erős napsugárzás miatt is ismételni kell a kezelést.

Ehhez a cseppmérethez a drón szórófejét is át kell alakítani, mert még a nagyon durva (VC) cseppméret is csak a 450–550 ųm közötti tartományba esik.

csalétek diófa levelén

Csalétkes permetlécseppek – forrás: Sumi Agro Hungary Kft. katalógusa

Nem csak drónnal lehet rovarölő szert spórolni

Bár a Mospilan 20 SG drónos kijuttatását az engedélyokirat a Combi-Protec rovarcsalétekhez köti, a Combi-Protec esetében nincs rovarölő szerre vagy kijuttatási módra vonatkozó megkötés.

Ez azt jelenti, hogy a drónos kijuttatáshoz kiszámolt, csökkentett hatóanyag-tartalmú és lémennyiségű keverék (21 l/ha) mind növényházi, mind szabadföldi (pl. kiskerti) termelésben hatékonyan használható földi kijuttatással is – a lényeg, hogy a vele együtt alkalmazott rovarölő szer ne taszítsa a célállatfajt. (Természetesen a szórófejet ebben az esetben is át kell állítani – vagy egyszerűen el kell távolítani – a nagyméretű csöppek (2–3 mm) permetezéséhez.)

A Combi-Protec a gyümölcslegyeken (cseresznyelégy, homoktövis- és dióburok-fúrólégy) kívül vonzza a pettyesszárnyú muslicát és az ázsiai márványos poloskát is – tehát a hozzáadott rovarölő szer környezetkímélő, 10%-ra csökkentett adagjával együtt is eléri ezeket a célállatfajokat akkor is, ha összefüggő kultúrában csak minden 2-3. sort, tehát a lombfelület 10%-át permetezzük le. (Ha 20 l/ha-nál több permetlére van szükségünk, a rovarcsalétekből akkor is 5% kell az oldathoz.)

Arra, hogy a Combi-Protec engedélyokiratában szereplő összes célállatfaj ellen engedélyeztessék a drónos kijuttatást, a szerek hazai képviselője, a Sumi Agro Hungary Kft. szerint a közeljövőben nem lehet számítani – tehát a dróntechnológia egyelőre csak a cseresznye, meggy és dió esetében a cseresznyelégy és a dióburok-fúrólégy ellen használható alternatív kijuttatási mód.

10 ha fölötti területen (táblák együttes mérete!) gazdálkodók figyeljenek arra, hogy a rovarölő szerek használatát az elektronikus permetezési naplóban a kijuttatást követő 24 órán, tehát egy napon belül rögzíteni kell, a növényvédelmi kezelést pedig előzetes növényvédelmi szemlével kell alátámasztani, amelyet szintén dokumentálni kell – annak is, aki 10 ha alatt gazdálkodik, és ezért a permetezési naplót csak évente egyszer köteles feltölteni az elektronikus gazdálkodási naplóba.