Miért pusztul a kajszifám?

Ezt a jelenséget a csonthéjasok európai sárgulása nevű betegség okozza, mely napjainkra a kajszi legveszedelmesebb betegségévé vált. Olyan mértékű fapusztulást okozhat ültetvényeinkben évről évre, amely megkérdőjelezi azok gazdaságos fenntarthatóságát.

Hogyan ismerhetem fel a betegséget?

A csonthéjasok európai sárgulása (angol nevén: European Stone Fruit Yellows, rövidítve: ESFY) betegség okozói a baktériumokhoz hasonló fitoplazmák, melyek apró, egysejtű élőlények. (Az ESFY betegség kórokozója a Ca. Phytoplasma prunorum.)

A fitoplazmával fertőzött kajszibarackfákon általában az alábbi tünetek tapasztalhatóak:
• a levelek sárgulnak, kanalasodnak, elszáradnak, majd idejekorán lehullanak
• a termés minősége romlik, kisméretű, deformált gyümölcsök teremnek, hamarabb érnek be, és lehullanak
• az ágból metszlapot készítve azt tapasztalhatjuk, hogy a szállítószövetek barnák
• később a fa teljes pusztulása következik be
• a fák ún. boszorkánykörben egymás után halnak el.

A kajszifa levelei sárgulnak, kanalasodnak, az ESFY betegség jellemző tünete.

A tünetek azonban fajtától és a megfigyelés időszakától függően változhatnak. Az ESFY legtipikusabb tünetei nyáron a levelek sárgulása és sodródása. Télen pedig a szezonon kívüli növekedés (legjellemzőbb tünete az akár a 2 héttel korábbi kihajtás, virágzás), amely megnöveli a fagykárosodás kockázatát, mert a sarjadó rügyek nem ellenállóak a télen jelentkező alacsony hőmérséklettel szemben. A betegség tüneteit gyakran összekeverik az abiotikus stressz okozta tünetekkel vagy a tápanyaghiánnyal.

Mi okozhat még fapusztulást?

A kajszifa pusztulását az abiotikus károkok mellett (pl. fagy) okozhatják az alábbi kórokozók is: Pseudomonas syringae pv. syringae, Cytospora cincta, Verticillium dahliae. Ebből is láthatjuk, hogy egy komplex betegségről beszélünk, melyet nem egyszerű diagnosztizálni.

Az említett kórokozók által okozott apoplexia, azaz a gutaütés esetében a fa pusztulása lehet részleges (csak egy-egy ágra terjed ki) vagy teljes. Ha az elpusztult ágrészekből metszlapot készítünk, azt tapasztalhatjuk, hogy a kambium és a háncsszövet erősen barnult, nedves, kellemetlen szagú. A fa törzsén és ágain rákos sebek keletkeznek, és a fitoplazmás betegséggel ellentétben ekkor mézgásodás is megfigyelhető.

A kajszifának csak egyik ága halt el gutaütés következtében.

Miképp kerülhet be a fertőzés az ültetvénybe? Hogyan terjed a betegség?

A betegség kétféleképpen terjedhet. Nagyobb távolságokra a szaporítóanyaggal jut el, így kerülhet be legkönnyebben az ültetvénybe. A tünetmentesen fertőzött oltványok elsődleges forrásai lehetnek a fitoplazmának az ültetvényekben. A már beteg fákról pedig a rovar vektorok terjesztik tovább a kórokozót az ültetvény fáira.

Eddigi ismereteink alapján a betegség elsődleges vektora a szilvalevélbolha (Cacopsylla pruni), de nem zárhatók ki a kabócák és a galagonya-levélbolha (Cacopsylla melanonurea) sem mint a betegség terjesztői. A szilvalevélbolhák főként a Prunus fajokon táplálkoznak, mint például a kökény, a szilva, a kajszi, sőt a legtöbbször használt alanyfajtánkon is, a mirobalánon is megtalálhatóak.

A betegséget perzisztensen terjesztik, vagyis a beteg növényt szívogatva a kórokozó bejut a vektor szervezetébe, ahol felszaporodik. A rovar élete végéig megtartja fertőzőképességét. Ebből következik, hogy nagy veszélyt jelenthetnek a telepített ültetvényt körül vevő olyan Prunus fajok (kökény, cseresznyeszilva), melyek a szilvalevélbolha számára kedvelt tápnövények, mert ezekről könnyen át tudják vinni a kórokozót az egészséges gyümölcsfákra.

Szilvalevélbolha (Cacopsylla pruni)

Hogyan védekezhetünk a betegség ellen?

Sajnos a fitoplazmával fertőzött fák kezelése nem lehetséges, így egyetlen védekezési eszköz a termelők számára a megelőzés.

Azaz fontos, hogy egészséges, ellenőrzött helyről származó oltványokat vásároljunk. Lényeges az ideális termőhely-megválasztás és a jó fajtaválasztás is, mert egyes tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak a betegségre fogékonyabb kajszibarack fajták, pl. Flavorcot, Kioto, Silvercot, Orangered, Hargrand, Sweet cot, Bergarouge és a Goldbar.

Elengedhetetlen az ültetvények folyamatos karbantartása, azaz a pusztuló fák mihamarabbi eltávolítása a területről, és a mirobalán alany sarjhatásainak lemetszése. Fáink jó kondícióban tartásával (optimális víz- és tápanyag-ellátással) pedig ellenállóbbá tehetjük őket a betegséggel szemben.

A szilvalevélbolha és más lehetséges rovar vektorok elleni inszekticides védekezés lehetősége is felmerül, de ehhez még jobban meg kell ismernünk a vektor rovarok jellemzőit és életciklusát egy hatékony védekezési módszer kialakításához.

Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és előrejelzésre vagy kíváncsi, kattints az Agroinform Növényvédelem rovatára!