Az idei időjárás több szempontból kedvez a kertészek számára, azonban ez magával hozza a különféle betegségek megjelenését is. Amikor a peronoszpóra felüti a fejét, akkor mindig gondolni kell a fitoftórára is. A két fertőzés közeli rokonságban áll egymással, a gyorsaságuk és a tünetek kifejlődésében utóbbi még le is előzi a peronoszpórát. A magyar neve is erre a gyors terjedés utal, hiszen a paradicsom vagy a burgonyavész mindent elárul magáról. Ugyanaz a gombafaj száríthatja le vészes gyorsasággal, sokszor akár két nap alatt is a két növény leveleit.

Mik a tünetek és hogyan terjed?

A fitoftórás járvány gyors lefolyású, sokszor 3-4 nap alatt viszi le a tő lombját, a leveleken ilyenkor nagy, több cm-es szabálytalan vizenyős foltok jelennek meg, amik elhalnak és elbarnulnak. Párás viszonyok között a folton gomba fehéres színű sporangium tartó gyepe is kifejlődhet. Ez segítheti a betegség felismerését - írta meg a Növényvédőszer.

Megfertőzi mind levélnyelet, mind a szárat. A hirtelen terjedő járvány következtében a lomb úgy néz ki, mintha teljesen leforrázták volna. A levelei lehullanak, a bokron maradt termések pedig nem képesek kifejlődni, hiszen gátolja az érési folyamatot. A kényszerérés után a termés íze már közel sem hasonlít az aromás, szabadföldön termesztett paradicsoméra. A gomba ráadásul semmit sem kímél, a még növekedő bogyókban is kárt tesz, azokat is fertőzi. Nagy, több cm átmérőjű, sötét színű kemény foltokat képez a felületük.

Minden része elhal

A vegyszermentes védekezés a megelőzésben merül ki. Amikor a betegség elérte a palántát, akkor már nem sokat lehet érte tenni. Fontos a megfelelő fajta kiválasztása, a fémzárolt vetőmagok használata, a vetésváltás, valamint a szellős parcella kialakítása. Fontos, hogy a paradicsom sose kerüljön ugyanoda, ahol egy évvel korábban volt. Bár jól bírja saját magát, a talajban megtalálható és áttelelő gombaspórák azonnal megfertőzik a növényt.

Lényeges még a tavalyi maradványok és az árvakelések eltávolítása. A gyomos kert pedig szinte csak úgy vonzza a gombákat, főleg esős idő esetén. A túl korai vetésnél ráadásul a szövetek még gyengébbek, érzékenyebbek, kevésbé vészelik át a szélsőséges időszakot. További veszélyforrást jelenthetnek a közeli terménytárolók is.

Mit tehetünk?

Mindig tartsuk be a 70 cm tőtávolságot, tartsuk a növényt szellősen, a levelei véletlenül se érjenek össze. Mindig mélyen ültessük el a palántákat, szedjük le az alsó leveleket, egészen addig tegyük ezt, amíg nem lesz, ami leérjen a földre. Egészen a következő levél magassága alatti mélységre ültessük, hogy a paradicsom a szárból kifejlődő gyökerei segítségével még több tápanyaghoz tudjon jutni. Ennek köszönhetően lesz egészséges és vastag szárú növény.

Később is figyeljünk arra, hogy a levelek minél távolabb kerüljenek a talajfelszíntől. Ahogy növekszik, nem árt néha felkopaszítani az alját, hogy szépen fejlődhessen tovább. Amikor pedig megjelennek az első zöld paradicsomok, akkor kezdhetjük a kondicionálást. Permetezzük hetente vízzel hígított, magas zsírtartalmú, lehetőleg nem ultrapasztőrözött tejjel.

Ha időben cselekszünk, akkor még menthető a növény - fotó: pexels.com

Vegyszeres védekezés. Megéri?

Másik lehetőség természetesen a vegyszeres védekezés, de itt is inkább a megelőzésen van a hangsúly. A kontakt réztartalmú gombaölők mellett pl. a Proplant a krumplira, a Tazer 250 SC és az Amistar a paradicsomra, a Polyram DF pedig mindkét növényre engedélyezett.

Több permetezést megspórolhatunk azzal, ha sikerül ellenálló fajtákat találni. Igyekezzünk szellős állományt létrehozni és sose öntözzük felülről a növényeket. Fitoftóra ellen ajánlják még a hagymakivonatot, valamint a mezei zsurlóból készült főzetet és a csalánkivonatot.