Nehéz megszabadulni ettől az agresszív gyomtól

A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet (a növényvédelmi tevékenységről) 2. § -a szerint „a földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen” pl. a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) vagy pl. az aranka fajok (Cuscuta spp.) ellen. A látszólag ártalmatlan, az emberekre valóban nem veszélyes gyom kötelező irtását felesleges nyűgnek fogják fel a városi kertészek. Idézem a 3. §-t, mert csak így érthető az a hatósági szigor amely fertőzött közterületeken is bírságol.

A kétezres évek elején, azon a szabálysértési tárgyaláson melyen tanúként részt vettem, a tulajdonosi jogokat gyakorló polgármester kapta a pénzbírságot…

Nagy a hatósági szigor, ha arankáról van szó – fotó: Zsigó György

„3. § (1) Magtermesztésre kijelölt pillangósokban az aranka fajok fertőzését azok virágzásáig fel kell számolni. A területet a szaporításból ki kell zárni, ha a védekezés nem eredményes vagy azt határidőre nem végezték el.

(2) *  Arankamaggal szennyezett vetőmag kereskedelmi forgalomba nem hozható, saját vetési célra fel nem használható, azt csak a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) által határozatban kijelölt helyen lehet tisztítani. A vetőmag tisztítása során keletkező hulladékot, rostaaljat kizárólag a határozatban előírt módon szabad felhasználni vagy megsemmisíteni.

(3) *  Arankamaggal szennyezett vetőmag kizárólag eredményes tisztítás után fémzárolható. A szennyezett, a szennyezésre gyanús, a fémzárolás nélkül forgalomba hozott vagy forgalomba hozatalra szánt magtételeket és a szennyezett maggal vetett területre a járási hivatalnak korlátozást kell elrendelni.”

A mezőgazdaság érdekében kell megakadályozni a növény terjedését – fotó: Zsigó György

Tehát a mezőgazdaság érdekében kell megakadályozni a terjedését! Nehéz ellenfélnek számít, hiszen késő őszig folyamatosan virágzik, érleli és szórja el a magvait. Nem lehet egyetlen kezeléssel megoldani a fertőzést. Biztosított az utánpótlása is, mert a talajban a magok akár 10-12 évig is megőrzik a csíraképességüket. Ezzel magyarázható, hogy évről-évre ugyanazon a helyszínen is megjelennek a foltjai. Természetesen friss fertőzések is kialakulhatnak, járművekkel és az állatokkal juthat el a közterületekre és később innen a szántóföldekre.

A murvázott útszélen kibújó porcsinon látható az aranka – fotó: Zsigó György

Parazita biológiája miatt alakítottuk ki azt a védekezési stratégiát, mellyel tapasztalatunk szerint eredményesen lehet védekezni az aranka fajok ellen. A terjedése szempontjából szóba jövő zöldterület egészét kell rendszeresen, –javaslom, hogy hetente – ellenőrizni, átfésülni. Ahol csírázó arankát lát a növényvédős, ott vegyszeresen (glifozát hatóanyagú készítményekkel) vagy mechanikai eszközökkel (pl. kapálással) védekezni kell. Nem lehet virágzó és ezzel párhuzamosan magot is érlelő aranka a kijelölt zöldfelületen.

Konkrét példával! Ha pl. egy 5 km hosszú útszakasz 1 méter szélességű padkáján ütötte fel a fejét a karantén gyom, akkor 5.000 m² tisztántartását kell elvállalnia a vállalkozónak. Erre kell kiírni az árajánlatkérést.

A Csobánc tetején is megjelent a növény. Talán madarak segítségével jutott fel a ilyen magasra valamelyik Cuscuta faj – fotó: Zsigó György

Zsigó György, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara