A világ erdeinek gyors ütemű pusztítása súlyos környezeti problémákat okoz. Az elmúlt három évtizedben 129 millió hektárnyi erdő tűnt el, ami súlyos következményekkel jár az élővilágra, a talaj stabilitására és a szén-dioxid-megkötés képességére. Az iparosodott fakitermelési gyakorlatok gyakran figyelmen kívül hagyják a fenntarthatósági szempontokat, így a hagyományos technikák újragondolása elengedhetetlen.


A daisugi-módszer eredete és jelentősége

A daisugi a 14. században, a Muromacsi-korban (1336–1573) született meg Japánban, amikor az egyenes, csomómentes cédrusfák iránti igény egyre nőtt. A technika lehetővé teszi, hogy a cédrusfák törzséből új hajtások nőjenek ki, amelyek kitermelésre alkalmasak, miközben az anyafa épségben marad. Ez a módszer eredetileg a Sukiya-zukuri stílusban épült teaszobákhoz szükséges minőségi faanyag biztosítására szolgált, de mára a fenntartható erdőgazdálkodás ikonikus példájává vált.

Hogyan működik a daisugi?

A technika alapja a precíziós metszés, amely során a cédrusfa ágrendszerét úgy alakítják, hogy csak az egészséges és egyenes hajtások maradjanak meg. Ezek a hajtások az évek alatt elérik a kívánt méretet, miközben az anyatörzs tovább él és új hajtásokat növeszt. Egyetlen cédrusfa így évtizedeken keresztül képes faanyagot termelni, kivágás nélkül. A folyamat során a fa gyökérzete érintetlen marad, megőrizve a talaj stabilitását és az ökoszisztéma egyensúlyát.

Daisugi

Japánban már a szamurájok kora óta alkalmazzák ezt a technológiát a cédrusfáknál. A kérdés az, hogy más fafajoknál is működik-e – forrás: Wikipédia

A daisugi előnyei

  • Fenntarthatóság: Egyetlen fa hosszú élettartama alatt folyamatosan termelhető faanyag, csökkentve az új telepítések szükségességét.
  • Talajvédelem: A gyökérzet megóvása révén a módszer csökkenti az eróziót és megakadályozza a földcsuszamlásokat.
  • Biodiverzitás: Az élő fa fenntartja az élőhelyeket, minimalizálva az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásokat.
  • Klímavédelem: Az élő fák továbbra is megkötik a szén-dioxidot, szemben a kivágott fákkal, amelyek lebomlásuk során szén-dioxidot bocsátanak ki.

A daisugi technológia megmutatja, hogy a fenntarthatóság nem feltétlenül áll szemben az emberi igényekkel. Egyes fajok esetében a modern erdőgazdálkodási gyakorlatokba integrálva a módszer hozzájárulhat a globális erdőirtás mérsékléséhez, miközben megőrzi a természetes élőhelyeket és a talaj termékenységét. A kérdés csupán az, hogy az erdőgazdálkodás globális szereplői felismerik-e a daisugi nyújtotta lehetőségeket és hajlandóak-e a gyakorlatot szélesebb körben alkalmazni.

Forrás: Index.hu

Indexkép: Wikipédia