A jogszabályi változások, a szerkivonások folyamatos kihívást jelentenek a szakembereknek, amelyekhez nehéz alkalmazkodni, miközben a mezőgazdasági ágazat sikerén nem az múlik, hogy eljut-e hozzánk Kínából a műanyag papucs. Hanem, hogy lesz-e elég élelmiszer és takarmány.
Hunyadi Istvánt, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara új elnökét arról kérdeztük, hogy
- milyen tervei vannak a Kamara elnökeként,
- milyen változások határozzák meg a növényvédelmi szakma mindennapjait,
- és milyen fejlemények vannak a növényvédő szerek radikális csökkentéséről szóló EU-s tervek kapcsán.
Számos változást lehet említeni a növényvédelemmel kapcsolatban, melyek a legjelentősebbek, és hogyan tudnak ehhez alkalmazkodni a növényorvosok?
A kamarának a szakmai képviselet és az érdekvédelem a feladata, emellett viszont nagyon fontos a szakmai felkészültséghez való segítségnyújtás a tagjaink számára, hiszen a növényvédős kollégák folyamatosan változó körülménynek között kell, hogy dolgozzanak.
Hunyadi István, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke
Változnak a jogi szabályozók, a fogyasztói igények is. Vannak olyan szervezetek, amelyeknek többek között az a feladatuk, hogy ezeket az igényváltozásokat elérjék, és meg szeretnék mondani, hogyan kellene a mezőgazdaságban eljárni.
Folyamatosan alkalmazkodni kell a szerpalettához is, és természetesen a klíma változása is a mindennapok része ma már. A klímaváltozás következtében az eddig ismert károsítók egy része például visszaszorul vagy akár el is tűnik, a korábban marginálisnak tartott károsítók viszont megjelennek, és hatalmas problémákat okoznak. Például az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys) komoly gondokat okoz a gyümölcsültetvényekben, de zöldsékultúrákban is, és a lakosság számára sem kellemes a jelenlétük, ráadásul polifág faj, azaz szinte bármit elfogyaszt. A nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) is ismert már a magyar kerttulajdonosok, dióültetvényesek között, vagy említhetjük a foltosszárnyú muslicát, (Drosophila suzukii), amely szintén nem okozott gondot még 10 évvel ezelőtt sem. Most viszont számolni kell vele.
Az idei évben a szójások is meglepődhettek, mert a fésűslábú viráglégy (Delia platura) okoz károkat, pedig eddig nem volt jelentős a kártétele. Ez a helyzet ráadásul pont akkor alakult ki, amikor éppen kisebb mértékű szójaterület-növekedés tapasztalható. Hogy mennyire fog megerősödni a kártétele, egyelőre kérdés.
A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozók közül sokan vélekednek úgy, hogy már nem érdemes repcét termeszteni a szerkivonások miatt, mások viszont most is sikereket érnek el ezzel a növénnyel. Mi a probléma a repcével?
Valóban tapasztalható, hogy lankad a termelők kedve, mert a kényelmes és bevált megoldást le kell cserélni másra. Annak idején, amikor a klórpirifoszt használni lehetett, akkor könnyű volt megoldani a kártevőkkel szembeni védelmet. Jelenleg a repceárak sem kedvezően alakulnak, növekedtek a művelési költségek, és ha még azt is be kellene vállalni, hogy nem is tudjuk hatékonyan megvédeni, akkor inkább más növényt választanak sokan. A repcekártevők elleni védekezés nehezebb feladat, mint korábban, sokan nem merik bevállalni az új szerekkel való kísérletezés kockázatait.
A glifozát körül is zajlik egy heves vita. Érdekes viszont, hogy folyamatosan nő a jelentősége a no-till technológiának, holott a szakértők jó része szerint a no-tillhez nélkülözhetetlen a glifozát. Ön mit gondol erről?
A glifozát és a no-till valóban eléggé kötődik egymáshoz, és ez főleg az Egyesült Államokban folytatott gyakorlat alapján látható. A glifozátnak egyelőre nincs alternatívája termeléshatékonyság és költséghatékonyság szempontjából, ezért is ragaszkodunk hozzá. Olcsó, mindent megold, és nincs helyette más.
A no-tillel kapcsolatban nagyon sokféle vélemény fogalmazódik meg, önmagában is megoszlanak erről a technológiáról a vélemények. Ami úgy gondolom, biztos, hogy nagyban függ a talajtól, a klímától, és még számtalan más tényezőtől a not-till sikere. Tény, hogy glifozát nélkül nehéz a gyomok kontrollálása.
Mi a glifozát jövője a jelenlegi állás szerint?
Ez az, amit ma Magyarországon valószínűleg senki sem tud megmondani. Mi azt az álláspontot képviseljük, hogy amin rajta van az aláírás és a pecsét, az a biztos.
A glifozát kivonása korábban is lebegett már a levegőben, de mégsem történt meg, pedig akkor az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (European Food Safety Authority – EFSA) megtehette volna, hogy visszavonja a hatóanyagot. A háttérben óriási lobbinyomás lehetett, többek között Németország is erősen glifozátfüggő termesztést folytat. Ahol ténylegesen van mezőgazdaság, tisztában vannak azzal, hogy jelen pillanatban nincs alternatívája.
Vannak természetesen mechanikus gyomszabályozó eljárások, de az sem mindegy, hogy hányszor kell nagy gépekkel végigjárni emiatt a földeket, rengeteg üzemanyag felhasználása és a talajszerkezet romlása ennek végső soron az eredménye.
Volt nemrégiben egy olyan kísérlet, amely arról szólt, hogy 0,1 százalékos töménységű glifozátoldattal közvetlenül permetezték le a méheket, és utána kimutatták, hogy milyen káros hatása volt ennek a méhekre. Ez ahhoz hasonlít, mintha azt mondanám, hogy senki ne mosson szappannal kezet, mert ha valaki megeszik három kiló szappant, akkor az egészségügyi károsodáshoz vezet. Rengeteg a kérdés ezzel a hatóanyaggal kapcsolatban, szerintem nincs abszolút igazság.
A növényvédő szerek használatának radikális csökkentésére irányuló tervek egyelőre nem kaptak zöld utat – Fotó: Shutterstock
Hol tart a növényvédő szerek használatának csökkentéséről szóló EU-rendelet ügye?
Nagyon magasztos célt tűztek ki a SUR-rendelettel (növényvédő szerek fenntartható felhasználásával kapcsolatos EU-s rendelettervezet). 2030-ig elérni azt, hogy felére csökkenjen a növényvédő szerek használata és az abból adódó kockázat, nagyon gyors tempót jelent, és nagyon fegyelmezetten kellene betartani azokat a szabályokat, amiket egyébként nem ismer senki pontosan egyelőre.
A rendelettervezet rengeteg kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy kinek mit kellene csinálni. A növényvédő szerek forgalmazási adataiból lehet következtetni a felhasznált mennyiségre, melyből az látszik, hogy Magyarországon 1,74 kg/hektár/év a növényvédőszer-felhasználás, és ez csak a mezőgazdasági területre vonatkozik, ami körülbelül 5 millió hektár. Máltán ugyanez az érték 9 kg/hektár. Ha ők feleznek, még mindig sokat többet használnak, mint mi jelenleg. Az EU SZMSZ-ben le van fektetve, hogy egyenlő elbánás jár minden tagállamnak, tehát már itt megborul ennek a rendeletnek az alkalmazása.
A tervezet 4 kategóriába sorolja kockázat szempontjából a növényvédő szereket: elfogadható, nem veszélyes, veszélyes, szükséghelyzeti engedéllyel alkalmazható. Ahogy egyre magasabb kockázatú szert használnak egy tagállamban, úgy számíthatnak egyre több büntetőpontra, ezért nyilvánvalóan jobban fogják preferálni majd a kisebb kockázatú szereket. Kérdés viszont, hogy ezek a szerek megoldják-e a problémákat, és nem üt-e vissza a termesztés hatékonyságában és a növényegészségügyi kockázatok kapcsán.
18 tagállam teljes mértékben ellenzi a tervezetet, a hatástanulmányokat hiányolják.
Nem csoda, hiszen egészen elképesztő javaslatok is vannak benne: a veszélyeztetett területeken nem lenne használható semmilyen szer, ami növényvédő szer besorolású. Magyarországon ez az 5 millió hektárból 4,1 millió hektárra vonatkozna, mivel a nitrátérzékeny területek is ide sorolódnak. Dániának a teljes területe ide tartozna.
Azt gondolom, ha a vita a 2024-es EU parlamenti választásokig elhúzódik, akkor jó eséllyel kezdődhet elölről az egész, mert egy ilyen választás sok mindenre kihatással van, megváltoznak a bizottságok összetételei, változnak az érdekek, az erőviszonyok.
Ami viszont tényleg már csak "pillanatok kérdése", hogy elkezdődhet a drónos permetezés Magyarországon. Ténylegesen mikor kerülhet erre sor?
Most úgy néz ki, hogy a szabályozás szinte minden tekintetben készen van. Jelenleg 13 drónpilóta képző intézményt tart nyilván a Nébih, el lehet végezni a légijárműves növényvédelmi alapképzést.
Hamarosan elindul a nyilvántartása is azoknak, akik már rendelkeznek növényvédelmi drónpilóta szakképesítéssel. Úgy tudom, ez a nyilvántartás még nem kereshető, egyelőre még nem is jelentkezett be senki, bár vannak már olyan személyek, akik megfelelnek minden szabálynak és rendelkeznek olyan igazolvánnyal, ami feljogosítja őket arra, hogy növényvédelmi repüléseket végezhessenek drónokkal.
Növényvédő szer még nincs engedélyezve drónos kijuttatásra, 2 készítmény van engedélyezés alatt, de még nem zárult le az eljárás. Valószínűleg hamarosan lezárulnak ezek is.
Mit gondol a precíziós növényvédelmi technológiáról? Lehet-e ezzel csökkenteni a növényvédő szerek felhasznált mennyiségét?
A precíziós technikák mellett nem lehet elmenni, ez a jövő, így lehet növelni a hatékonyságot, és természetesen a növényvédelemben is helyük van. Viszont az kérdés, hogy mennyivel lehet csökkenteni a mennyiséget, mert a végtelenségig erre nincs lehetőség, van egy minimum és maximum hektárdózis az engedélyokiratokban, ezen az intervallumon belül határozzák meg a mennyiséget a növényvédelmi szakemberek. Vannak a radikális csökkentésre próbálkozások, de ez jogszabályi szempontból azért aggályos.
Nagy a permetléveszteség, ha rossz állapotban vannak a fúvókák – Fotó: Shutterstock
Az természetesen tény, hogy nem minden csepp talál oda a növény felületére, a permetlé egy része nem oda kerül, ahová szánjuk. Ha ezen lehet javítani a precíziós technikákkal, akkor az hozzájárul ahhoz, kevesebb növényvédő szert használjunk fel.
De igazán nagy előrelépés lenne az is, ha legalább a permetező gépek megfelelő műszaki állapotban lennének, mert a fúvókák rossz állapota miatt óriási veszteségeket tudnak a gazdaságok elkönyvelni a rosszul kijuttatott növényvédő szer miatt.
Vannak már számítások arra vonatkozóan, hogy egy jó beállított gépparkkal mennyi költséget lehet megspórolni, ez bizony milliós tétel egy nagyobb gazdaság esetében.
A precíziós eszközökhöz nem biztos, hogy mindenki hozzá fog tud férni a közeljövőben, viszont az mindenki számára lehet irányadó, hogy a permetezőgépek karbantartásával rengeteg növényvédő szert lehet megspórolni, a kisebb gazdaságoknak szerintem fokozottan figyelniük kellene erre.
Milyen tervei vannak a Kamara új elnökeként, mit tart a legnehezebb vagy legfontosabb feladatnak?
Nagyon fontosnak tartom, hogy a fiatalokat be tudjuk vonni a Kamara tevékenységébe, ez maghatározó lesz a szakma jövőjét illetően. Viszont a multicégeknél dolgozó fiatal növényorvosoknak nem sok idejük marad ilyesmire, miközben meglehetősen nagy gond az, hogy tízből 9 ember nem is tudja, mit csinál egy növényorvos pontosan.
Pedig fontos lenne, hogy a társadalom ismerje a munkákat, mert nagyon nagy ellenszélben dolgozunk. Itt van a Green Deal, a SUR-rendelettervezet, a különböző környezetvédő társaságok tevékenységei, és könnyen fel tudnak erősödni olyan hangok, mint például az, hogy a mezőgazdaság a legszennyezőbb ágazat a világon. A mezőgazdaságot érik a támadások, miközben óriási hajók égetnek pakurát az óceán közepén azért, hogy kínai papucsot hozzanak nekünk. A mezőgazdaságon az élelmiszer múlik, nem pedig nélkülözhető használati tárgyak. Nekem ez egy fájó pont, mindenképpen javítani szeretnék a mezőgazdaság és a növényvédelmi hivatás megítélésén.
Szeretném erősíteni a kapcsolatot a szakmai szervezetekkel, és fontos lenne, hogy a szakpolitikával jobban el tudjuk fogadtatni magunkat, Jó lenne, hogyha olyan kérdésekben, amik érintik a növényvédelmet, ott a Növényorvosi Kamarának a hozzászólása egy kicsit nagyobb súllyal esne latba.
Nagyon régóta fennálló probléma a méhészek és a növényvédelem közötti szembenállás, amit szintén szeretnék rendezni a jövőben.
Hunyadi István kertészmérnök, okleveles növényorvos valamint folyamatfejlesztő szakmérnök diplomát szerzett. A hatékonyságra és a folyamatok egyszerűsítésére fókuszáló LEAN szemléletet tartja irányadónak szakmai tevékenységében. Nős, 2 gyermek édesapja, szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik Budapesttől nem messze. Korábban a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai majd ügyvezető igazgatója volt.
