A következő napokban várhatóan a bevezetőben említett meleg napok jönnek, csapadék nélkül. A talaj csökkenő vízkészlete miatt megjelennek az aszály tünetei, s ezt fokozza még a légköri aszály, vagyis a nagy meleg és a levegő nagyon alacsony páratartalma miatti kiszáradás. Az OMSZ javasolja, hogy ahol lehet, ott öntözzenek. Az országot járva látható, hogy sok helyen nem vártak a felhívásra, már időben megkezdték a vízpótlást, meglátjuk, mire lesz elég.
Az őszi kalászosok tekintetében már egyre kevesebb a teendő. Az ősziárpa-táblák helyén már hántott tarlót látunk. Az őszi búza betakarítása ~80-90%-nál tart. A bálázások folyamatosak, a tarlóhántással is jól haladnak. Még a tavaszi kalászosok adnak némi feladatot, de az időjárás-előrejelzés és a kapacitások figyelembevételével valószínűsíthető, hogy a következő hét-tíz nap alatt az aratás érdemi része befejeződik.
A napraforgóra az egyöntetű állományok és a teljes virágzás a jellemzőek. Az alföldi táblák vannak előrébb, a dunántúli állományoknál az előbbihez viszonyítva 4-6 napos elmaradást láthatunk.
A napraforgóra a teljes virágzás a jellemző – fotó: MTI/Varga György
A mezei poloskák kártétele nem növekedett, maradt gyenge mértékű a levélnyélen. A tányérokon még ennél is kedvezőbb a helyzet. Kevés helyen, gócokban találhatunk ennél erősebb fertőzést. A levéltetű-kolóniák gócszerű fertőzése szórványosan megfigyelhető.
A gyapottok-bagolylepke károsítása helyenként észlelhető. A melegedés kedvez ennek a kártevőnek, így károsítása várhatóan fokozódik.
Az alternáriás levél- és szárfoltosság jelent meg elsőként az állományokban, de a fertőzöttség nem változott. Továbbra is gyenge mértékű fertőzöttség jellemző általában az alsó 4 levelet érintve (úgy, hogy a felső levelek kevésbé károsodtak). Száron továbbra sem látható tünet. Szártőbetegségek megjelenését a Dunántúlon még nem tapasztaltuk.
Ezzel szemben a keleti országrészen a szárat megbetegítő szklerotíniás szárkorhadás, a fekete szárfoltosság a levélnyélalapnál és a diaportés szárkorhadás észlelési szinten már megfigyelhető. A tányért megbetegítő botrítiszes tányérrothadás előfordulása elenyésző.
Talán a kukorica fejlődésében észlelhető a legnagyobb eltérés a két országrész között. A Dunántúlon még csak a virágzás kezdete (porzók megjelenése a címer felső részén, bibeszálak megjelenése) állapot található, míg a keleti országrészen a virágzás vége, a bibeszálak elszáradása figyelhető meg. Az állományok intenzív növekedése látható szinte mindenhol.
A fénycsapda fogása alapján a kukoricamoly rajzása szünetel a Dunántúlon, de az Alföldön fokozatosan emelkedik a fogott imágók száma. A megfigyelt területeken a lárvakártétel továbbra is észlelési szintű, csak gócokban éri el a gyenge-közepes fertőzöttséget.
Az amerikai kukoricabogár rajzása kismértékben erősödött a Dunántúlon, 20-22 db imágó/csapda/hét fogással. Az Alföldön ennél markánsabb a kártevő rajzása. A gyapottok-bagolylepke lárvakárosítása fokozódik a kukoricaállományokban. Általános észlelhető a takácsatka fokozatos felszaporodása. A golyvás üszög a kialakuló kukoricacsövek csúcsi részén szórványosan fellehető.
Golyvásüszög kukoricacsövön.
A burgonya lombozata kezd felsülni a nem öntözött területeken. A gumó növekedése még tart. Az alternáriás levélfoltosság-fertőzöttség mértéke nem változott (közepes fertőzés), legalábbis ahol egyértelműen elkülöníthetők a tünetek. Ugyanis a lomb felsülése, felszáradása kissé nehezíti a tünetek elkülönítését.
A burgonyavésztünetek erősödése folytatódott a szárazabb időjárás ellenére. A tünetek megjelenését, erősödését megfigyeltük házi kertekben, paradicsomon is. Ennek oka a kezelések elmaradása, vagy rosszul időzített védekezés esetében. A nagyüzemi és rendszeresen permetezett állományban gyenge mértékű a károsodás, házi kertekben közepes fertőzöttség látható, a kártétel közelíti az 50%-ot. A védekezéseket folytatni kell. A burgonyavész szórványosan megjelent a nagyüzemi paradicsomállományokban is.
A burgonyabogarak a jól időzített védelmű táblákon foltszerűen legfeljebb gyenge népességgel és kártétellel figyelhetők meg továbbra is. A kevésbé szakszerűen védett táblákon még mindig folyamatos a kártevő jelenléte. Főleg lárvák, kis részben bogarak figyelhetők meg. A tojásrakás üteme lassult. A foltszerű kártétel közepes mértékű (26-50%).
A cukorrépa is fejlődik. A száraz, meleg időjárás a cerkospórás levélfoltosság-fertőzés terjedését lefékezte. Foltokban megfigyelhető a répalisztharmat okozta levélszáradás, de a fertőzés többnyire csekély mértékű.
A lombszinten károsító bagolylepkelárvák kártétele gyenge mértékben jelentkezik, inkább gócszerűen észlelhető jelenlétük.
Fűszerpaprikában a baktériumos levélfoltosság fertőzését segítette a korábbi csapadékos időszak, a betegség tünetei helyenként megfigyelhetők. A mostani száraz időjárás viszont lelassította a fertőzés terjedését, s a közeljövőben nem várható újabb fertőzés. Természetesen az öntözött területek kivételt képeznek.
Almában a varasodás levél- és gyümölcsfertőzöttsége nem változott, közepes fertőzöttség jellemző a kevésbé jól védett ültetvényekben. Az intenzíven védett, nagyüzemi ültetvényekben sikerült legfeljebb gyenge szinte tartani a betegséget. A száraz időjárás miatt újabb fertőzési ciklus nem indult el.
A lisztharmat kismértékben erősödött a lombon, általában közepes fertőzöttséget ért el a betegség. A micélium rügyekbe húzódásának megelőzése végett még indokolt a védelem.
Az almamoly, almalevél-aknázómoly egyedszáma észlelési szintre csökkent. A vértetűfertőzés kismértékben fokozódott.
Körtén a varasodás-lombfertőzöttség közepes mértékű.
A kajszi szezonja lassan lefut, de jön az őszibarack szedése. A csonthéjasok levéllikasztó betegsége általánosan fertőzte fáinkat, most leginkább az őszibarackon láthatóak a levéltünetek. Házi kertekben súlyosabb a helyzet, ott akár 50%-os levélhullás is előfordul.
Csonthéjasok levéllikasztó betegsége meggyen.
Az érő gyümölcsökön továbbra is terjed a moníliás gyümölcsrothadás. Szüret közben már csak a gyümölcs válogatása és a fertőzött gyümölcsök eltávolítása segít. A levéltetű-kolóniák elsősorban hajtásvégeken alakultak ki, eltérő mértékű a fertőzés.
Cseresznye- és meggyfákon a blumeriellás levélfoltosodás okoz korai levélhullást, ami a jövő évi termésre is kihat. Rezes lombfertőtlenítéssel csökkenthetjük a kárt.
A keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, barackmoly, almamoly rajzása erősödő, a lombosfafehérmoly rajzása visszaesett a megfigyelési pontokon. A rajzás ültetvényenként eltérő, ezért a helyi megfigyelést az előbbi adatok semmiképp sem váltják ki.
A borszőlőknél a fürtzáródás időszakában járunk, de a korai csemegefajtákat nemsokára meg lehet kóstolni. A keleti országrészben a szőlőlisztharmat-fertőzés kismértékű erősödése látható a fürtökön, de az továbbra is gyenge mértékű. A száraz, meleg időjárás hatására itt a szőlőperonoszpóra terjedése mérséklődött.
Peronoszpóra levéltünete szőlőn.
Peronoszpóra fürtfertőzéstünete szőlőn.
Az amerikai szőlőkabóca kifejlett imágók magas számban, valamint az (L3-L4-L5) fejlettségű lárvái megfigyelhetőek a szőlőültetvényekben.
A dunántúli ültetvényekben a peronoszpóra levéltünetei tovább növekedtek, technológiától függően, gyenge-közepes mértékű a betegség előfordulása (6-50%). A betegség újabb tünetei fürtön is megjelentek (korábbi fertőzésből) gyenge-közepes fokozaton (6-50%).
A lisztharmat tünetei e tájegységben a fürtökön nem erősödtek, gyenge mértékű fertőzöttség jellemző a fürtök ~1-3%-án. Ellenben lombon gyenge, de növekvő mértékű a betegség megjelenése (6-10%). A kazmotéciumok képződése még nem figyelhető meg.
A feketerothadás levél- és fürttünetei is nőttek. A lombfertőzés még így is jelentéktelenebb a fürtkárosodáshoz képest. A fertőzött levelek ~90%-án gyenge, ~10%-án közepes a lombfertőzöttség mértéke. A lomb ~1-5%-a fertőzött. A fürtkárosodás tovább folytatódott, a már fertőzött fürtökön is tovább erősödött a betegség, közepes-erős (11-75%).
Feketerothadáslevél- és -fürtkártétel szőlőn.
Megjelentek az ültetvényekben az ESCA, illetve egyéb fás részeket érintő betegségek tünetei. Az amerikai szőlőkabóca imágórajzása a Dunántúlon is folytatódott, de a védett ültetvényekben csak gyenge népesség jellemző, így a vegyes lárvanépesség is csekély.
Az eddig mentesnek tekinthető Zala megyében is megjelentek az ázsiai márványos poloska egyedei. Jelenleg még lárvákat és a kártételüket látni, nektarinon súlyos mértékben.
Ázsiai márványos poloska kártétele nektarinon.
A dió xanthomonaszos betegség tünetei megfigyelhetőek a terméseken. Rajzik a dióburoklégy, de az imágónépesség most elmarad a tavalyitól.
A vadgesztenye-levélaknázómoly 2. nemzedékének rajzása intenzív, az imágók magas egyedszámban rajzanak.
Vadgesztenye-levélaknázómoly imágója.
A platán-csipkéspoloska kártétele a platánfák levelein gyakori.
Platán csipkéspoloska kárképe.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
