A múlt hét is ezt a folyamatot erősítette, több napon esett, csak a hétvégére derült ki az ég. Eső mindenhol hullott, de a mennyisége eltérő mennyiséget mutatott. Kevés esett a Dunántúl nyugati-délnyugati tájain, s ez a kiflialak áthúzódott a Dél-Alföldre is, vagyis ott is kevés esett, 1-5-(10 ) mm. Ezzel szemben a keleti, északkeleti országrész most sokkal többet kapott, ott 20-40 mm is hullott, egy-egy gócban akár 60 mm is előfordult.
E hét elején, főleg kedden még további csapadékot kaptunk, így már lehet látni táblákon összefolyt vizet, de azért ez nem okoz komolyabb gondot, beszivárog a talajba, s a nap is felszívja. Talajaink hasznos vízkészlete 70-90% körül mozog a felső 50 cm-es rétegben, s alatta is jól állunk.A múlt hét még hűvös volt, 15-18 oC-os maximumokat mértek, majd a hétvégén jött egy felmelegedés, s egyelőre tartja magát a 20-22 oC-os napi csúcs. A csapadék több napon is biztosította a 8-10-14 órás nedvességborítottságot, s ez a kórokozók egy csoportjának kimondottan kedvezett. A nedvesség (levélzeten, talaj felszínén) és a felmelegedés erős párolgást okozott, a relatív páratartalom elérte a 70-90%-ot, ami ismét a gombabetegségeknek kedvezett.
Ismét várjuk a hétvégét, amikor az ígéret szerint naposabb, csapadékmentes időszak jön, de a jövő hét újra csapadékos napokat hoz az OMSz előrejelzése szerint. S aztán itt a Medárd-nap. Aki ismeri a népi megfigyeléseket, az tudja, ha Medárd napján esik, akkor… Ilyen jelen és várható körülmények között nézzük növényeinket!
A kalászosok közül az őszi árpa teljes virágzás-virágzás vége állapotban található, míg az őszi búza a virágzás kezdetén jár. A tavaszi vetésűek már szárba szökkentek.
A csapadékos és kissé melegedő időjárás miatt egyre több növényvédelmi probléma jelentkezik.
Őszi búzában a lisztharmat-fertőzöttség a múltkorihoz hasonló mértékű a Dunántúlon, nem emelkedett (gyenge mértékű, 6-10%). Az Alföldön viszont a betegség erősödését figyelték meg, ott a gyenge-közepes erősségű fertőzés fordul elő, ami felfelé terjed, már a felső levélemeleteken is megjelentek a tünetek. Igaz, a folyamatos esőzések a betegség terjedésének nem kedveznek, de a páradús mikroklíma igen, s előbb-utóbb az is eljön (esős napok között vagy az esők után).
Ezzel szemben a sárgarozsda fertőzésének kedveznek a körülmények, ennek ellenére terjedése nem általános. Ahol megjelentek a tünetek, ott fokozottan figyelni kell a készítményválasztásra.
A helmintospóriumos levélfoltosságok (pirenofórás) fertőzése kissé emelkedett – főleg az alföldi táblákon –, az időjárás továbbra is kedvez a betegségcsoport terjedésének. A csapadékos időjárás és a búza virágzása indokolja a fuzárium elleni védekezések megkezdését, amint rá lehet menni a talajokra.
A kalászvédelemnél figyeljünk a megfelelő permetlé-borítottságra és szórófejválasztásra.
Őszi árpában a lisztharmat terjedése figyelhető meg, de a kalászt, illetve a felsőbb levélemeleteket még nem érinti a betegség. Gyenge-közepes mértékű (3-as skála) fertőzés jellemző az alsó leveleken, legfeljebb a 3. levélemeleten.
A törperozsda első tünetei is megjelentek az állományokban, jelenleg gyenge fertőzöttség jellemző, de csapadékos körülmények között a betegség gyors terjedésére lehet számítani. Amint lehet, a védekezéseket meg kell kezdeni.
Árpatörperozsda
A vetésfehérítő bogár imágóinak száma az őszibúza- és ősziárpa-állományokban észlelési szintű. A lárvakártétel sem emelkedett, észlelési szintű. A lárvák száma 10 hálócsapásban 6-9 db között volt. Vegyes fejlettségű lárvák figyelhetők meg, L2-L4. Meg kell említeni, hogy az Alföldön, egy-egy gócban erős fertőzöttség még mindig előfordul. A jelenlegi időjárás nem kedvez a kártevőnek, így a populáció dinamikus növekedésére nem kell számítani. A gabonaszipoly-poloskák szórványos megjelenése és kártétele megfigyelhető az állományokban.
Az esős idő ellenére is nagy kárt okoz a vetésfehérítő bogár lárvája.
Zabban az előbbiekben jelzett szintű a vetésfehérítő bogár előfordulása és kártétele, a kultúrnövény fejlettségével, úgy tűnik, csökken a gazdanövény jelentősége a táplálékválasztásnál.
Az őszi káposztarepce esetében a becőnövekedés, magképződés fejlődési stádiumról beszélhetünk. A repcefénybogarak, repcebecő-ormányos egyedszáma már kártételi küszöbszint alatti. A repcebecőszúnyog még ott van a táblákon, kártételét elsősorban a repcebecő-ormányos elleni védekezés hatásossága határozza meg. Betegségek megjelenését még alig lehet észlelni – bár már találtunk fehérpenészes és fómás szárfoltosságot is –, de a felmelegedéssel várható a szklerotíniás tőkorhadás, a fómás szárrák és a repcebecőrontó tünetmegjelenése, terjedése is.
Az esős időben megdőlt a repceállomány.
A napraforgó a hűvösebb tájakon még csak 2-4 leveles, máshol 4-6 leveles. A hűvös idő és az összetömörödött talaj miatt a növények fejlődése még mindig lassú, vontatott. Aki posztemergens gyomirtásra készült, az most bajban van, a talajok jó részére egyelőre nem lehet rámenni, ugyanakkor
a gyomok hihetetlen tömegben és intenzitással fejlődnek.
A levéltetvek észlelési szintű megjelenése jellemző az állományokban. Az esős időjárásnak köszönhetően a kolóniaképzés lassú folyamat, de az állományok ellenőrzése és az eredménytől (és a talajállapottól) függően időzített kezelés indokolt.
A kukorica kicsit gyorsabban indult fejlődésében, most a 3-5 leveles állapot a jellemző. A hűvös, esős időben a lehűlt levegő és talajállapot miatt az állományok fejlődése még mindig vontatott, a növények továbbra is sápadtak, sárgák. A napraforgónál leírtak – gyomok tömege, fejlődése – itt is helytállóak. Ahol eddig nem végeztek gyomirtást, ott a minél gyorsabb kezelésre kell készülni.
Amint rá lehet menni a táblákra, indítani kell a permetezőket, mert igen nagy a gyomnyomás.
Megkezdődött a kukoricamoly rajzása. A rajzáskövetésen túl még nincs feladat.
A korai vetésű borsóban a hüvelynövekedés a jellemző, míg a későbbi állományok még csak virágoznak. A levéltetvek egyedszámának emelkedése gócokban megfigyelhető.
A burgonyaállományok gyorsan növekednek, megkezdődött a sorzáródás, ami egyúttal kedvező mikroklímát teremt a burgonyavész számára. A betegség első tüneteit az elmúlt napokban már megtaláltuk. A kissé hűvös, csapadékos időjárás kedvező a kórokozó fertőzéséhez, így a betegség terjedésére számítunk, s aki ismeri e terjedés ütemét, az a járványveszélyt sem zárja ki. Az áttelelő burgonyabogár-lárvák kelése és levélkárosítása megkezdődött.
Már károsít a burgonyabogár lárvája.
A vöröshagyma-állományokban a hagymaperonoszpóra-fertőzöttség gyenge, helyenként közepes mértékű. A gomba gyors szaporodóképessége miatt a jelenlegi, számára kedvező párás, meleg időjárás esetén rövid idő alatt járvány alakulhat ki. A hagymaormányos-lárva károsítása elvétve megfigyelhető. A hagymalégy-kártétel észlelési szinten tapasztalható egyes táblákban.
Az alma- és körteültetvényekben a gyümölcsök fejlődését láthatjuk, most általában 10-20 mm-es méretűek. A tisztulási hullás tart.
Almában a varasodás konídiumos fertőzésének egy-két nap kedvezett az időjárás. A múlt héthez képest gyenge mértékűre növekedett a betegség által okozott fertőzöttség, de csak az érzékeny gyümölcsösökben (fajta, fekvés). A betegség lappangási ideje (15 fokos átlaghőmérséklet mellett) 11 nap, gyenge-közepes fertőzési fokozattal. Folyamatos védelem indokolt.
A lisztharmatfertőzés terjedése minimálisra szorult vissza a Dunántúlon. Jelenleg csökkent a jelentősége a gyümölcsösökben. Érzékeny fajtában gyenge mértékű fertőzés látható. Ezzel szemben a keleti országrészen emelkedett a betegség károsítása, egyre több a fertőzött új hajtás. Fajtaérzékenységtől, a korábbi védekezésektől és helyi körülményektől függően gyenge-közepes fertőzöttséggel van jelen a betegség.
Az almamoly továbbra is észlelési szinten rajzik (1 db imágó/csapda/3 nap). Védekezés időszerű, ahol még nem tették, bár a kártevő most kisebb jelentőségű, mint szokott. A zöld almalevéltetű felszaporodása továbbra is jelentős (ahol nem védekeztek), közepes-erős fertőzés jellemző a hajtások ~3-10%-án. A fertőzött ültetvényekben –ahol nem védekeztek – a vértetűtelepek növekedése, a kártevő felszaporodása folyamatos. Általában még gyenge mértékű a fertőzöttség, de figyelni kell a kártevőre. A levélaknázó molyok repülése elég hektikus, ültetvényenként eltérő, így csak a helyi megfigyelésekre lehet hagyatkozni.
A kajszifákon már szépek a gyümölcsök, elérték a ~4-5 cm átmérőt. Sajnos még mindig jelentek meg új moníliás hajtás- és virágszáradás-tünetek, a hajtások 5-10%-án láthatók most. Érdemes ezeket már most eltávolítani, gondolva a jövőre. A sztigminás levéllikacsosodás-betegség tünetei a gyümölcsön jelentek meg kajsziban, s a betegség gyorsan terjed a fertőzéséhez kedvező időjárásban. Jelenleg közepes erősségű fertőzésről beszélhetünk, de védekezés nélkül gyorsan terjed a betegség.
A cseresznyére és a meggyre a gyümölcsnövekedés, színeződés, érés kezdete a jellemző. Meggyen is megtalálhatóak a moníliás hajtás- és virágszáradás tünetei, itt is ajánlott a fertőzött hajtások eltávolítása. Igazából a korai fajták termesztőinek fáj a feje most. A sok eső miatt a termés kirepedt.
Ott, ahol az esők között volt némi „pihenő”, a gyümölcsök sebei parásodtak, nem indult el a rothadási folyamat. Sajnos ez a kisebbik hányad, többségében a moníliás gyümölcsrothadás a jellemző az ilyen gyümölcsökön. Védekezésre kevés lehetőség van, szedés közben már nehéz megfelelő, rövid élelmezés-egészségügyi várakozási idővel rendelkező készítményt találni (de nem lehetetlen).
A kirepedt gyümölcs egy része gyógyul, beparásodik, nem rothad.
De a többség megrothad. (Moníliás gyümölcsrothadás.)
A levéltetvek (feketecseresznye-levéltetű) az esők ellenére szaporodnak, kolóniát alkotnak a hajtások csúcsán. A védekezés ajánlott, hogy a termés megmenthető része ne legyen mézharmatos; eladható, fogyasztható legyen.
Már általánosan repül és tojást rak a cseresznyelégy, védekezés szükséges a nyüves termés megelőzésére. Egyeztessük a szüret tervezett időpontját és az alkalmazott készítmény előírt várakozási idejét!
A szamóca kicsi kultúra, így kevésbé foglalkozunk vele, de most kivételt kell tenni. Aki egész éves munkájának gyümölcsét – átvitt és valós értelemben is – látja tönkremenni egy esős időszakban, annak ez a legfontosabb, s hasonlóan fontos azoknak is, akik sokáig vártak arra, hogy az első hazai gyümölcsből jól belakjanak.
Sajnos ez az esős, kicsit hűvös időjárás nem kedvez a növénynek, lassan érik, a gyümölcs húsa felhígul a sok víztől, s mindezek után a szürkepenészes rothadás egyik napról a másikra tönkreteszi a zsendülő, érő gyümölcsöket. S mindezek tetejébe tömegesen jönnek a csigák, amik nagy élvezettel fogyasztják a termést.
A védekezés itt sem könnyű, a rothadás megelőzésére talán a talaj fedése, a szalmatakarás a legjobb. A vegyszeres védekezésre nagyon korlátozott számban van elérhető, rövid várakozási idejű készítmény.
A szőlő a fürtmegnyúlás állapotot érte el. A hűvös időjárásban a növény fejlődése visszafogott, a levelek itt is sárgák (a hűvös miatt). Szőlőben betegségek tüneteit (lisztharmat, peronoszpóra) az ország nagy részében még nem találták meg, de a szekszárdi borvidéken már lisztharmattüneteket észleltek május közepén, majd a peronoszpóra is megjelent május harmadik dekádjában. A primer fertőzések mindkét betegség esetében általánosan megtörténtek, de a tünetek megjelenése a hűvös időjárásban elhúzódik, várhatóan a felmelegedéssel együtt válnak könnyen láthatóvá.
Nem gyakori, hogy a szőlő virágzása előtt már megjelennek mindkét betegség tünetei. A jelenlegi időjárás és az előre jelzett is kedvez a további fertőzéseknek, ezért nagy figyelemmel kell követni az időjárás alakulását, a növényállomány állapotát, a szellős lombot megtartani, s gondosan tervezett technológiával megvédeni a növényeket a betegségek elhatalmasodó fertőzésétől.
A feketerothadás áttelelő képleteiből (pszeudotéciumok) az aszkospórák szóródása az esős napokon folyamatos, az első levéltünetek megfigyelhetők, de a piknídiumok kialakulása még csak legfeljebb kezdeti stádiumú. A fürtök és levelek érzékenysége most jelentős, ezért a megelőző védelem fokozottan indokolt. Az esős napok után, amint lehet, a betegség elleni védekezést meg kell kezdeni a fertőzött ültetvényekben.
Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése általában megindult, jelenleg főként L1-es lárvákat látni. A kártevő lárvakelése a korábbi évekhez képest a hűvös időjárás miatt később következett be.
Gesztenyelevél-aknázómoly kártétele.
Egy kis kuriózum. Tűztövis-gubacsatka-kártétel.
Ha még több növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre és a rajzási táblázatokra kíváncsi, kattintson ide. Az Agroinform Növényvédőszer-adatbázisa elérhető ide kattintva.
