Mit tud a komposzt valójában?

Az OMÉK első napján, az ÖMKi által szervezett konferencián elhangzott, hogy az ökológiai ellenőrzés és tanúsítás alatt álló zöldségtermesztő terület mintegy 4350 hektár ma Magyarországon, amelyből kiemelkedik a csemegekukorica és a zöldbab, valamint a paradicsom, paprika és tökfélék területi részesedése.

Ezeket a nagy területeken termesztett zöldségféléket jellemzően jól gépesített gazdaságokban, öntözve, ipari feldolgozásra, sűrítménynek, szárítmánynak vagy fagyasztásra termelik.

Nőtt az ökoterületek nagysága

Kiemelendő, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az ökológiai ültetvények területi nagysága és részaránya is, amely nagyrészt az ökológiai gazdálkodásra történő átállást segítő támogatásoknak és a piac bővülésének köszönhető.

Az is ismeretes ugyanakkor, hogy az ültetvényállomány jelentős részét idősebb gyümölcsösök képezik. A szakmai szervezetek egybehangzó véleménye szerint a klímaváltozás következtében jelentkező kedvezőtlen hatások, így a változó időpontokban jelentkező tavaszi fagybetörések, a nyári jégesővel kísért heves viharok, és a légköri aszállyal kísért nyári forróság által okozott károk megelőzését, és a termelés biztonságát a modernizáció, tehát, az öntözéssel, a jéghálóval és fagyvédelemmel ellátott modern ültetvények létesítése tudja biztosítani.

Trágyázási kísérletek zajlottak paradicsomban – Fotó: pixabay

Mivel a most kiírt ökológiai átállást segítő pályázat időtartama csak 36 hónap, azaz annyi, mint egyébként az évelő növények átállási időszaka, célszerű ezt az időtávot az ültetvények újratelepítése céljából kihasználni.

Komposzt a növényvédelemben is

Az öko kertészeti kultúrák hazai helyzete mellett a résztvevők a komposzthasználattal, a komposzt tápanyag-szolgáltató képességén túl tapasztalható növényvédelmi hatásával foglalkoztak. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) gödöllői kampuszának munkatársai 2010-től több kísérlet során vizsgálták a különböző szerves anyagokból készített komposztok, ideértve a diólevél- és más avarkomposztok hatását.

Az ökológiai gazdálkodás alapelve szerint a talaj termékenységét elsősorban a szerves anyagok körforgásával kell fenntartani, néhány úttörő gazdálkodón kívül azonban eleddig kevesen használtak komposztot. Meghallgattunk egy nagyon érdekes előadást a zöldkomposztot rendszeresen használó, úgynevezett biointenzív zöldségtermesztő üzem, a terényi Magosvölgy Ökogazdaság tapasztalatairól. A prezentáció ITT érhető el.

Majd az ugyanebben a gazdaságban végzett pelletált baromfitrágya és mikrobiológiai készítmények felhasználásával, tájfajta paradicsomban végzett trágyázási kísérletünk első évéről hallhattunk beszámolót, mely megerősítette, hogy a jelentős mennyiségű zöldkomposzt használata mellett ezek a plusz tápanyagforrások már nem tudnak többlet eredményt elérni, használatuk, egyelőre úgy tűnik, nem indokolt.

Az előadásokat élénk eszmecsere követte, a kérdések és válaszok szekcióban lehetőség nyílt az egyéni tapasztalatcserére és konzultációra is.

Zöldkomposztok használatának tapasztalatai c. előadás prezentációja – melyből kiderül, hogy a zöldkomposzt és a talajtakarás növényvédelmi szempontból hasznos, ugyanis a hasznos szervezetek számára (pl, futóbogarak, pókok, ászkarákok, földigiliszták) kedvező környezetet teremt, viszont a károsítók számára (pl. talajeredetű kórokozók, pajorok, drótférgek, gyökérgubacs-fonálféreg) inkább kedvezőtlent.

Az öko kertészeti ágazat helyzete, tápanyag-utánpótlás ökológiai ültetvényekben c. előadás prezentációja

Jelenlegi és alternatív tápanyagok a növénytermesztésben c. előadás prezentációja

Az ÖMKi precíziós húsmarhatartás témában is szervezett szakmai rendezvényt az OMÉK-ok, az elhangzott előadásokról ebben a cikkünkben írtunk.