A Balaton-felvidéken sajtolhatták hazánk első helyi termésű olajbogyóból készült extra szűz olívaolaját a közelmúltban. A nem mindennapi szüretet tavaly ősszel tartották, amelynek eredményeként mintegy két és fél liter olajat préseltek – írja a veol.hu
Az elsőként telepített 120 fa kilencven százaléka rövid idő alatt kipusztult – fotó: pixabay.com
"A bortermelés mellett kíváncsiságból ültettem el az első olajfákat, immár több mint tíz éve, jellemzően a szőlősorok végére. Egyrészt mindig is mesebelinek találtam az olajfák formáját, de fontos szempont volt az is, hogy örökzöld növényről van szó, amely a mediterrán kultúra szerves eleme" – mondta a vaol.hu-nak Török Csaba, a 2HA Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosa. Hozzátette, hosszú út vezetett az első sajtolásig: az elsőként telepített 120 fa kilencven százaléka rövid idő alatt kipusztult. A kudarcot több újabb ültetés követte, de az fák többsége nem maradt meg.
"Ma már tudom, hogy számos hibát elkövettünk, például a fajtaválasztás sem volt mindig szerencsés, de az elültetés minőségén is nagyon sok múlik" – fogalmazott a szőlőbirtok-tulajdonos. Mint mondta, az első igazi szüretet tavaly tartották, a hat nagyobb lombkoronájú fa termése mintegy 50 kilogramm olívabogyó volt. A termés főként mediterrán országokból beszerzett idős, akár több száz éves fáknak köszönhető.
Úgy gondoltam, hogy ha az évek-évtizedek alatt extrém hidegeket is átéltek, akkor kibírják az itteni telet is. Egy mediterrán olívaolaj-malomban ebből a mennyiségből nagyjából tíz liter jó minőségű, extra szűz olívaolajat sajtoltak volna, de nekünk nem voltak megfelelő eszközeink ehhez, így két és fél liter olajat nyertünk nagy küzdelem árán. Kiindulásnak azonban ez is nagyon biztató" – hangsúlyozta Török Csaba.
Az olajbogyó feldolgozásához speciális gépekre van szükség – fotó: pixabay.com
A szőlőbirtok-tulajdonos úgy tudja, hogy Magyarországon ő az első, aki olajat sajtolt hazai olajfákról. Az olajbogyó azon ritka gyümölcsök egyike, amelyek feldolgozásakor a húst összetörik a maggal együtt, majd azt pépesítik. Ehhez azonban speciális gépekre van szükség, emiatt Török Csaba az idén a horvátországi Isztrián egy olívamalomban fogja feldolgozni a betakarított termést.
"Amikor belefogtam, legfeljebb az lehetett a célom, hogy annyi olívaolajat készítsünk, amit érdekességként tudunk kínálni a borkóstolásra betérőknek, esetleg néhány étteremnek juttatnék kisebb mennyiséget" – idézte fel a kezdeteket.
Az olajfák gondozásánál több szabályt is be kell tartani. Török Csaba szerint ez a növény Magyarországon csak olyan speciális mikroklímával rendelkező helyeken él meg, amelyek ideálisak a szőlőtermesztés számára is. A szakszerű elültetés és a megfelelő pH-értékű talaj mellett sokat számít az is, hogy a telepítés utáni két-három télen optimális takarást kapjon a fa, hogy ne fagyjon el.
Az olajfa nagyon lassan nő, így a megtérülési idő is rendkívül hosszú – fotó: pixabay.com
A szüret ugyanakkor van – október végén, november elején –, mint a mediterrán területeken, mert a hazai nyári hőmérséklet megfelelő ahhoz, hogy a fa értékelhető termést hozzon. Török Csaba elmondta, szüretkor a szemeket nem teljes érésben szedik le, hanem vegyes állapotban, azaz akad köztük zöld, kékes-lilás, valamint már fekete bogyó is, a többségük azonban tavaly is zöld színű volt. A lapnak nyilatkozva azt is elárulta, arra számít, hogy hobbiból egyre többen ültetnek majd olajfát hazánkban is, sőt, két olyan próbálkozásról is tud, ahol ültetvény kialakítása a cél.
"Szerintem nagyon kicsi az esély arra, hogy Magyarországon gazdaságos lenne egy olajfaültetvény létrehozása. Az olajfa nagyon lassan nő, így a megtérülési idő is rendkívül hosszú. Én megelégszem a mostani, nagyjából harmincöt fával, azok gondozásában és a sajtolásban pedig szeretnék előrelépni" – jegyezte meg Török Csaba.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
