1. Hogyan válasszuk ki a megfelelő növényvédő szert?
Először is azonosítsuk a megvédeni kívánt növényt és azt megtámadó károsítót, esetleg károsítókat, illetve döntsük el, mi a permetezés célja (lemosó permetezés, gyomirtás, gombaölő vagy rovarölő permetezés). Amennyiben nem vagyunk biztosak ezekben, kérjük ki egy szakember véleményét.
Majd a gazdaboltokban is megvásárolható III. forgalmi kategóriájú növényvédő szerek közül válasszunk olyan készítményt, ami engedélyezett az adott növénykultúrában és hatékony az azonosított károsítóval szemben, ügyelve a termék használatával kapcsolatos tudnivalókra, pl. élelmezés-egészségügyi várakozási idő, munkaegészségügyi várakozási idő, méhveszélyesség stb.
Válasszunk olyan készítményt, ami engedélyezett az adott növénykultúrában és hatékony az azonosított károsítóval szemben – fotó: Shutterstock
A szemléletesség kedvéért vegyünk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy a kiskertünkben van egy almafánk, amit szeretnénk megvédeni a minden évben előforduló moníliás betegségtől. Azaz tudjuk, mi a megvédeni kívánt növény és mi a károsító (jelen esetben kórokozó), amitől meg szeretnénk védeni. Ezután már csak annyi a dolgunk, hogy az Agroinform növényvédőszer-adatbázisában ezek alapján az információk alapján tájékozódjunk, mely növényvédő szerek hatásosak az almatermésűek monília okozta betegsége ellen.
Fontos, hogy amennyiben nem rendelkezünk I. és II. forgalmi kategóriájú növényvédőszer-vásárláslásra jogosító engedéllyel, olyan szereket keressünk, amelyeket ezek hiányában is megvásárolhatunk, pl. Chorus 50 WG, Cuproxat FW vagy Hydrostar.
Mielőtt azonban megvásárolnánk ezeket, tájékozódjunk arról, hogy a kiválasztott készítményt milyen feltételek mellett kell használni, azaz az alma mely fenológiai állapotában végezhetjük el vele a kezeléseket (például a réz hatóanyagú szereket tilos virágzásban használni, mert leperzselheti a virágokat), mennyi időnek kell eltelnie a permetezés időpontja és a betakarítás között, hányszor kezelhetjük vele a fáinkat egy vegetáció alatt stb.
2. Mit jelent és miért fontos az é.v.i. és az m.v.i?
Az é.v.i az élelmezés-egészségügyi várakozási időt jelenti, azaz az a napokban megadott időtartam, ami az utolsó növényvédelmi kezelés és a termény betakarítása (és nem a fogyasztás időpontja) között kell hogy elteljen. Vannak esetek, mikor a növényvédő szer felhasználása csak az adott kultúrnövény egy bizonyos fejlettségi állapotáig használható fel (pl. virágzás vége), ebben az esetben nincs szükség é.v.i megadására. Hiszen ez esetben a megszabott növényvédelmi technológia betartása a biztosíték a betakarított termés veszélytelen fogyaszthatóságára.
Vannak esetek, mikor a növényvédő szer csak az adott kultúrnövény egy bizonyos fejlettségi állapotáig használható fel – fotó: Shutterstock
Az m.v.i jelenti a munkaegészségügyi várakozási időt, azaz az a napokban megadott időtartam, ami a növényvédelmi kezelés és a kezelt kultúra védőfelszerelés nélküli megközelíthetősége között telik el. Tehát a kezelt kultúrában ez alatt a pár nap alatt munka csak az előírt védőfelszerelés használata mellett történhet. Amennyiben egy növényvédő szer munkaegészségügyi várakozási ideje 0 nap, úgy a permetlé felszáradását követően szabad a kezelt területen tartózkodni és munkát végezni védőruha nélkül. A legbiztonságosabb, ha megvárjuk a permetezést követő napot.
3. Mire ügyeljünk a permetlé készítése során?
Általában egy permetezéssel több kórokozó és kártevő ellen szeretnénk védekezni egyszerre, sőt sokszor még a tápanyag-utánpótlás is ezzel egy menetben történik. Erre egyrészt azért van szükség, mert a károsítók egy időben támadhatják meg a növényt, illetve így spórolhatunk a kijuttatási költségen is. Emiatt sokszor keverjük egymással a használni kívánt permetszereket, lombtrágyákat. De a keverés során érdemes követnünk néhány alapszabályt a sikeres „védőkoktél” készítése érdekében.
Először is figyeljük a növényvédőszer-formák jelzéseit, mert ezek segíthetnek nekünk abban, hogy keverhetőek-e egymással az adott készítmények. Az azonos típusú formák nagy valószínűséggel kompatibilisek egymással, így törekedjünk ezek keverékének használatára. A legtöbb szerforma is keverhető egymással, de egyes típusok, mint például a vizes alapú szuszpoemulziók (SE), igen kényesek, mert már önmagukban is bonyolult kolloidkémiai rendszert alkotnak. Így ezek stabilitását könnyedén fel lehet borítani egy más típusú szer hozzáadásával.
A növényvédő szer neve mellett feltüntetett szerformák és jelentéseik:
|
A keverés során célszerű előbb a por alakú, majd a folyékony halmazállapotú növényvédő szereket hozzáadni a permetléhez, és csak a legvégén kerüljenek a tartályba a lombtrágyák és a növénykondicionálók. Készítsünk törzsoldatot, ez megkönnyíti a készítmények oldódását. Lehetőleg az azonos típusú formákat keverjük egymással, és használjunk 20°C fok körüli, esővízhez hasonló lágyságú vizet a permetléhez. Illetve minden esetben végezzünk a keverési próbát!
4. Hogyan juttassuk ki a permetlevet?
Nagyon fontos, hogy a növény minden részét egyenletesen borítsa a permetlé. Sajnos sokszor a nem megfelelő géphasználat és/vagy a hanyag munka következtében a permetlé jelentős része nem jut a célfelületre, a talajra hull, elsodródik vagy a lombozaton nem egyenletesen oszlik el. Emiatt túl- vagy alulpermetezett felületek jönnek létre, ami vagy káros, vagy hatástalan eredménnyel szolgálhat.
Eső után várjuk meg, amíg felszáradnak az esőcseppek a növény felületéről. Vizes növényt semmiképp se permetezzünk, mert megfolyik rajta a permetlé. Használjunk tapadásfokozó-nedvesítő szereket. Főként a még friss, viaszos levelek esetében fontos a jó tapadás. A tapadásfokozó szerek fokozzák a kontakt növényvédő szerek hatását és esőállóságát. Hatásukra a permetlé filmréteghez hasonlóan fedi be a kezelt felületet.
5. Hogyan határozzuk meg, mennyi növényvédő szerre lesz szükségünk?
Mindig az előírásban megadott töménységben vagy dózissal használjuk a növényvédő szereket, mert ez garantálja számunkra a megfelelő hatékonyságot. A szabadforgalmú szerek között találunk már előre 10 liter vízhez adagolt pár grammos kiszereléseket is. Ezekkel könnyebb a dolgunk, mert általában 10 literes a tartálya egy háti permetezőnek. Ha viszont többszöri vagy rendszeres permetezésre szeretnénk felhasználni az adott növényvédő szert, érdemes nagyobb kiszerelésben (200 g, 0,5 l) megvásárolni azokat. Ebben az esetben a felhasználás előtt ki kell mérni a kellő mennyiséget, amihez szerezzünk be egy konyhamérleget vagy egy mérőedényt.
A házi kertben is használható növényvédő szerek többségét 0,1 %-os töménységben ajánlják használni a gyártók. Azaz 1 liter vízhez kell 1 gramm vagy 1 ml növényvédő szert adagolnunk. Így ha nincs szükségünk 10 liter permetlére, eszerint számoljunk!
6. Meddig áll el a bekevert permetlé?
A bekevert permetlevet egy napnál tovább sose tároljuk. Lehetőleg már a bekeverés napján használjuk fel. A maradék permetlevet ne öntsük a lefolyóba, csatornába!
7. Milyen időben szabad permetezni?
Nyári hőségben, szélben és fagypont alatti hőmérsékleten ne permetezzünk! Szeles időben egyrészt az elsodródás miatt, másrészt saját biztonságunk érdekében ne végezzünk növényvédelmi kezelést. A permetezéshez optimális hőmérséklet 10 és 25 Celsius-fok között van. 10°C alatt bizonyos növényvédő szerek hatása jelentős mértékben lecsökken, míg 25°C fok felett perzselhetnek egyes készítmények. Ilyenek például a kén hatóanyagú szerek és a narancsolaj is.
8. Milyen védőruhát viseljünk a permetezés során?
Az ajánlott védőfelszerelés elmaradhatatlan része a PVC, neoprén vagy nitril gumikesztyű, a növényvédelmi munkák során használható védőruha/védőoverál és a FFP2(OV) részecskeszűrő félálarc. Illetve a kijuttatás módjától függően érdemes beszerezni egy PVC gumicsizmát és védőszemüveget is.
Fontos a megfelelő védőruha kiválasztása is a permetezés során – fotó: Shutterstock
9. Hová tegyük a kiürült növényvédő szeres flakonokat?
A kiürült göngyölegeteket még a permetlé bekeverése során érdemes a lehető legalaposabban kiöblíteni vízzel. Ezt a kiöblítésre használt vizet pedig adagoljunk a bekevert permetléhez. Amennyiben a kiürült növényvédőszer-göngyöleg űrtartalma nem haladja meg az 1 litert, kimosva beletehetjük azt a kommunális hulladékgyűjtőbe. Az 1 liternél nagyobb űrtartalmú növényvédőszer-göngyölegeket pedig szervezetten begyűjti a CSEBER Kft.
10. Meddig áll el a növényvédő szer?
A jól szellőzött, fagymentes, nyáron hűvös és száraz helyen tárolt növényvédő szer 2-3 évig is eláll. A tárolni kívánt növényvédő szereket csak az eredeti csomagolásukban tároljuk, és lehetőleg csak annyi növényvédő szert vásároljunk, amennyit biztosan elhasználunk adott évben, így elkerülve az esetleges veszteségeket.
