A tarlórépa a káposztafélék családjába tartozik, nevét onnét kapta, hogy régebben az aratás után, a gabonatarlóba szokták elvetni. Igazából májustól augusztusig bármikor vethető, de szerencsésebb most vetni, sose lehet tudni, milyen lesz július, augusztus. Ha szárazság és forróság köszönt ránk, akkor kétes a kelés, de ha ki is kelnek a kis növénykék, rájuk vetik magukat a földibolhák és pillanatok alatt szétlyuggatják az apró levélkéket, amelyek úgy fognak kinézni, mint egy tésztaszűrő.
Nagyon fontos, hogy a vetés előtt a magágyba gereblyézzünk talajfertőtlenítőt, másként őszre biztosan kukacos és használhatatlan lesz az összes répánk.
A legismertebb fajtaváltozat répateste lila-fehér színű, gömbölyű, de van hengeres változata is, én jobban szeretem ezt, mert sokkal jobb a kihozatala, s nem utolsósorban, könnyebb vele dolgozni is. Itt elsősorban a gyalulásra gondolok, jobban kézbe lehet venni.
A kerek tarlórépa helyett inkább a hosszúkás fajtákat keressük – fotó: wikipédia
Vetési mélysége 3-4 centiméter, sortávolsága 40 centiméter, kelés után a növénykéket 20 centis tőtávra ritkítsuk. Védekezzünk a meztelen csigák ellen, mert hamar eltüntetik a zsenge kerekrépát.
A nyár folyamán a gyomtalanítás, néha – ha szükséges – öntözés a feladatunk és szükség esetén permetezzük meg rovarölővel, mert a káposzta-levélbolha és a tetű nagyon szereti. A nitrogén műtrágyát meghálálja.
Felszedni késő ősszel kell, én még a fagyok előtt szoktam. Régen amolyan mostohagyerek volt a tarlórépa, mert az állatokkal etették fel. Aztán jöttek a háborúk, a szegénység, amikor nem lehetett válogatni és az emberek rájöttek, hogy nincs is rossz íze. A tarlórépa azóta olyan karriert futott be, hogy ma már éttermek versengenek érte. Nem csoda, hiszen többféleképpen elkészíthető, hasonló a káposztához, viszont jóval könnyebben emészthető.
Nagykanizsa miklósfai városrészében (ahol nagy hagyománya van a termesztésének) évről évre répafesztivált és a tarlórépából készült ételek versenyét is rendeznek.
A felszedés után megmossuk a termést, meghámozzuk, legyaluljuk és savanyítjuk, ami többféle módon is lehetséges, kovászos kenyérszelettel (a jó kis tejsavas erjesztés), vagy ecetes vízzel, utóbbi a gyorsabb. A végeredmény mindkét esetben ízletes és egészséges.
_fill_540x300_0.jpg)