A kártevő 2012-es hazai megjelenése, majd 2014-es első termőhelyi károsítása ráirányította a figyelmet a gyümölcs – elsősorban a bogyós kultúrák – potenciálisan rendkívül veszélyes kártevőjére. Míg 2012-ben egyetlen megfigyelési ponton, egy autópálya pihenőben elhelyezett almaecetes csapdából került elő néhány egyede, a csapdák 2014-ben már az ország egész területén nagy számban fogták.
Első bizonyított kártételét a Börzsönyalján, Nógrád községben, Sugana fajtájú sarjon termő málnaültetvényben, 2014 szeptember harmadik dekádjában észleltük. A késői megjelenés ellenére a lelőhelyen átlagosan a gyümölcsök 15-20 százaléka volt bogyónként 2-5 db lárvával fertőzött. A nyüveket jellemzően az érett gyümölcsökben találtuk, de az érőfélben lévő, kártételi tüneteket még nem mutató málnaszemekben is fellelhetők voltak a vacokkúp alatt.A kártétel egész októberben, a szüret befejezéséig folytatódott.
A muslicákat a vörösboros-almaecetes csapdák a hónap végéig, a hideg idő beálltáig fogták.
A 2015. év forró, száraz nyári hónapjai után az első muslicaimágók csak a nyár végén, augusztus 24-én jelentek meg a csapdákban, bár azokat már az első gyümölcsök megjelenésekor kihelyeztük. 2015 időjárása nem volt kedvező a bogyós gyümölcsök, de a pettyesszárnyú muslica számára sem. A késői megjelenés és felszaporodás miatt a nyüvek kártétele csak észlelési szintű maradt az utolsó málna- és szederterméseken. A faj az előző évben károsított málnásban sem okozott gazdasági kárt.
_1.png)
A kártétel egészen a szüret befejezéséig folytatódott – fotó: Pesti Jánosné
Az alacsony szintű lárvakártétel ellenére a tüskétlenszeder-mintákból a laboratóriumban sikerült kinevelni a pettyesszárnyú muslica egyedeit, ezzel egy újabb hazai tápnövényben bizonyítottuk a faj károsítását. 2016-ban a csapdákat már májustól több kultúrában kitették a muslica elterjedésének, majd a megjelenés és felszaporodás idejének meghatározása céljából.
A 2016. évben, az enyhébb, csapadékosabb viszonyok között az imágók rajzása az előző évinél több mint egy hónappal előbb, már július 19-20-án megkezdődött az ország különböző vidékein, így Nógrádban is. A csapdázási vizsgálatokkal párhuzamosan a gyümölcsfertőzöttség szintjét, valamint a kártétel mértékét is vizsgáltuk a leginkább érintett málna- és szederültetvények gyümölcsmintáiban. A minták többsége Berkenye és Nógrád községek térségeiből származott.
A vizsgálat az EPPO által javasolt módszer alapján, táblánként 100 db, véletlenszerűen szedett gyümölcs 10 százalékos sóoldatban áztatása, majd az így kinyert lárvák megszámlálásával történt. A módszer pontatlansága miatt a vizsgálatot a gyümölcsök boncolásával egészítettük ki. A faj azonosítása érdekében párhuzamos mintákból kinevelés is történt.
_5.png)
Különböző fejlettségű Drosophila suzukii lárvák – fotó: Pesti Jánosné
A pettyesszárnyúmuslica-imágók július végi megjelenését követően augusztus harmadik dekádjára váratlanul erős lárvakártétel alakult ki elsősorban szeder- és sarjon termő málnakultúrákban. Az augusztus 23-ai mintákból Nógrádon már tömeges fertőzöttséget detektáltunk, 5-6 db lárva/gyümölcs erősséggel. Szeptember hónap folyamán helyenként a bogyók 100 százalékos fertőzöttsége volt tapasztalható, mind szederben, mind málnában. Bogyónként átlagosan 12,4 db lárva károsított, de előfordult 35 db lárva/bogyó fertőzöttség is, ami a gyümölcsök gyors elfolyását okozta.
A megtermett gyümölcs értékesíthetetlenné vált, a feldolgozóknál az átvétel megszűnt.
Emiatt a termelők a szüret befejezésére kényszerültek, több tonna termést a bokrokon hagyva. Az október elején kezdődő lehűlés hatására a károsítás szintje a vizsgálati helyeken különböző mértékben, de általánosan és folyamatosan csökkent. November első napjaiban már csak minimális mértékben észleltük a lárvák jelenlétét. A Drosophila suzukii imágóit a csapdák november végéig fogták.
_6.png)
Hím és nőstény imágó egy szedren – fotó: Pesti Jánosné
A pettyesszárnyú muslica 2016-ban számos málna- és szedertermelőnek okozott jelentős gazdasági veszteséget nemcsak Nógrád megye, hanem az ország más termesztő körzeteiben is. A szedren és a málnán kívül más gyümölcsben, gyom- és dísznövényben is, például a fekete bodza, gyalogbodza bogyóiban is nagyszámú nyüvet lehetett találni. A kártevő rendkívüli szaporasága, gyors aktív terjedése és polifág volta miatt
az ültetvények megvédése rendkívül nehéz feladat.
Egyelőre nem megoldott azokban az országokban sem, ahol már évekkel előbb megjelent és károsít. A kémiai védekezés lehetősége igen korlátozott, mivel a pettyesszárnyú muslica nősténye csak az érőfélben lévő vagy érett gyümölcsbe rak tojást. A folyamatosan érő málnában és szederben ezért a rovarölő szerek használata a károsítás időszakában az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartásával különösen nehéz, szinte lehetetlen feladat.
Sajnálatos módon az is megállapítható, hogy – szelektív csalogatóanyag nem lévén – az általánosan használt almaecetes vörösboros csapdák a populáció dinamikájának követésére nem alkalmasak, így a védekezés időzítésére sem. A gyümölcsérés kezdetét követően ugyanis az érő gyümölcs illatanyagainak hatása erősebbnek bizonyul, a csapdák csalogatóanyaga veszít vonzó hatásából. A tömegcsapdázással gyérítés alkalmazása ezért egyelőre nem elégséges módszer.
_3.png)
A pettyesszárnyú muslica nősténye csak az érőfélben lévő vagy érett gyümölcsbe rak tojást – fotó: Pesti Jánosné
Néhány európai országban az ültetvények vagy gyümölcsfák 0,6-0,8 mm-es lyukméretű rovarhálóval – vektorhálóval – való beborítását vizsgálták és alkalmazzák mint a védekezés egyik lehetséges módját. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a módszer nagyon jó eredménnyel használható, de költségigényes, és az ültetvény ápolási munkáit rendkívül megnehezíti. Nem szabad megfeledkezni az agrotechnikai védekezési lehetőségek fontosságáról sem.
Lehetőség szerint minél korábban és maradéktalanul szüreteljük le a gyümölcsöket.
A már túlérett vagy romló gyümölcsöket ne komposztáljuk, a hullott bogyókat ne hagyjuk a bokrok alatt. A gyümölcscefrét fedjük be sűrű szövésű vászonnal vagy hálóval, hogy a muslicák kirepülését megakadályozzuk.
Az eddigi három év tapasztalatai alapján következtetésként elmondhatjuk, hogy a jövőben a pettyesszárnyú muslica károsításával veszélyeztetett bogyós kultúrák számára az átlagosnál csapadékosabb nyári – elsősorban júliusi – időjárási viszonyok komoly kártételi veszélyhelyzetet teremthetnek.
A faj szárazság- és melegtűrő képessége mellett hidegtűrése is gyenge, ezért a hosszan tartó téli hideg periódusok is visszavethetik a következő évi fertőzés kialakulásának idejét és erősségét. A 2016-ban bekövetkezett kártétel súlyossága miatt az érintett ágazat számára
kulcsfontosságú lenne a pettyesszárnyú muslica elleni védekezési technológia kidolgozása,
illetve a jelentős évjárati és területi különbségek miatt egy hatékony előrejelzési rendszer kialakítása.
Szántóné Veszelka Mária
Nógrád Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Osztály
